Családi ház és lakásépítés kivéreztetése Magyarországon

Azok az építőipari szakemberek, akik mobilak voltak, már elhagyták az országot és külföldön dolgoznak az építőiparban.

Abban az esetben, ha az építőiparban egyik napról a másikra fellendülés lenne Magyarországon, gyakorlatilag nem lenne kivel építkezni, mert nincs megfelelő mennyiségű szakember a piacon. Ezt a korábbi Gyurcsány kormánynak, majd az azt követő két Orbán kormánynak köszönhetjük. Ezek a kormányok lerombolták a legelső Fidesz kormány lakásépítési bummját teljesen. Először az egyébként is rossz hitelezési rendszert szinte teljesen megszüntették, majd a szocpolt gyakorlatilag teljesen eltörölték. Szocpol már csak a kormány marketingjeiben létezik, mert szinte egyetlen rászoruló sem tudja igénybe venni.

A szomorú megállapítást tovább árnyalja az a tény, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke Tolnay Tibor, a jövő évi kilátásokat bizonytalanabbnak tartja, és hiányolja a privát befektetőket a magasépítés megrendelői közül.

Persze a hivatalos statisztikai adatokat megnézve reményre adhatna okot, hogy a múlt évben 10%-kal nőtt a teljesítmény, így  1774 milliárd forint volt a forgalom az építőiparban. Persze ennek a nagy része a stadionépítési költségek és az útépítések, híd- és vasútépítési költségek voltak, mely tételek nyeresége, csak pár Fidesz barát zsebébe vándorolt.

Abban az esetben, ha azt nézzük, hogy 2360 milliárd forintot állított elő az építőipar 2006-ban, akkor rájöhetünk, hogy a béka feneke alatt volt a hazai építőipar 2014-ben.

A KSH legutóbbi építőipari jelentése szerint a magasépítések teljesítménye 6,5%-kal csökkent. Ezzel szemben 35,2 százalék volt a növekedés az egyéb építőipari kategóriában, mely a híd, vasút, stadionokat érinti, tehát a földi halandó építőipari cégek ebből szinte semmit nem kaptak.

Az iroda és a családi ház építés szinte teljesen leállt.

A kormány a következő, 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakra 7500 milliárd forint támogatással számol, amelynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítaná. Hogy ebből mennyi lesz az építés nem lehet tudni, de szinte biztosak lehetünk abban, hogy a Budai Vár felújítása lesz a fő csapásvonal a pénz elköltésére, melyből szintén nem fog profitálni semmit az építőipari szakma legnagyobb része, hiszen ilyen helyen csak a bennfentesek kaphatnának munkát és majd az alvállalkozó alvállalkozójaként lesz lehetőség ott bárkinek is munkát szerezni, azt pedig olyan áron, hogy sokkal jobban jár a vállalkozó, ha fogja magát és elmegy idegen országba dolgozni és majd keleti vendégmunkásokkal elvégezheti a kormány a munkálatokat.

Magyarországon egy burkoló, vagy egy villanyszerelő szakmunkás jó esetben bruttó 10-11 ezer forintot tud egy nap hazavinni, addig ez Ausztriában, Németországban, vagy Svájcban, akár 25-40 ezer forint is lehet napi szinten.

Csak érdekesség szinten megemlítjük, hogy Magyarországon az építőipar 5 milliárd Eurós teljesítménye gyakorlatilag nulla az ausztriai 33 milliárd Euróval szemben. Főként akkor ha azt nézzük, hogy közel másfél millióval több ember él hazánkban, mint Ausztriában.

Az alábbi dokumentum azt mutatja be, hogy az elmúlt 45 évben milyen módon változott a népesség néhány európai országban. A grafikon jól mutatja, hogy Magyarország az egyetlen egy ország, melynek a lakossága csökkenőben van. (Románia is ilyen ország, ott is brutális lakosság fogyás van folyamatban)
Persze az igazi statisztika ettől nagy valószínűséggel eltér, mert a legújabb kutatások szerint elképzelhetően már Ausztriánál is kevesebb a lakosság hazánkban, hála a kormányok munkájának, akik elüldözték az aktív embereket hazánkból. De még abban az esetben is, ha Ausztria és Magyarország lakossága egyforma lenne, 650%-kal akkor is Ausztria lenne a nagyobb építőipari teljesítményt nyújtó ország velünk szemben.

Ha ez a tendencia így folytatódik Magyarországon 20-30 év múlva egy igazi lepukkant ingatlanokkal rendelkező ország lesz. Ahhoz, hogy tartsuk a tempót a nyugattal, legalább hatszor ennyi családi háznak és lakásnak kellene épülni éves szinten, mely a következő évekre csak egy álom lehet. Helyette maradnak itthon a stadionépítések, az út- és hídépítések, na meg a metró kivitelezések. Ezeknek az építéséből az ország lakossága egyáltalán nem profitál. Így hát marad a külföldi munkavállalás a magyar, még itthon maradt építőipari szakembereknek. Új szakembereket pedig már nem képzünk, hiszen a szakmunkásképzést gyakorlatilag megszüntette az elmúlt és jelenlegi kormányzat.