Mi az építészeti technológia, és hogyan változtatja meg a technológia az iparágat

Az építőiparban dolgozó szakemberek jól ismerik az épített környezetet érintő problémákat. Az, hogy az építőipar a legnagyobb anyagfogyasztó és az összes szén-dioxid-kibocsátás 40%-áért felelős, közismert tény. Az építőipari munka emellett nagy mennyiségű hulladékot is termel, és nagy hasznát vehetné a körkörös tervezési elveknek.

Az építési projektek közel háromnegyede általában túllépi a költségvetést, és az épületekre fordított kiadások közel fele a rezsiköltségekre megy el. A sokrétű kihívásokkal teli, gyorsan változó világban a technológia és a digitalizáció jelentős megoldásokat igyekszik nyújtani.

Az építőipar köztudottan lassan alkalmazkodott a különböző területeken terjedő digitalizációs hullámhoz. 2015-ben a McKinsey’s közzétette digitalizációs indexét, és a tervező- és építőipart a digitalizáció felé való haladásban a leghátulra helyezte. Az építőipari ágazatban a munkaerő elöregedőben van, a projektek iránti kereslet és összetettség növekedése egyre nagyobb, a munkavállalók termelékenysége pedig csökken. Még akkor is, ha az iparágat vonakodás és bizonytalanság sújtja, a digitális nyomulás egyre erősödik.

Mi az építészeti technológia?

Felismerve a technológia hasznosításának kritikus jelentőségét a digitális korban, az építészeti technológia olyan tudományterületként jelent meg, amely azt vizsgálja, hogyan hat egymásra a technológia és a tervezés. Ez a viszonylag új tudományág az épületek anatómiájával és fiziológiájával, valamint előállításukkal és teljesítményükkel foglalkozik.

A tervezés, a mérnöki tudományok és a tudományok metszéspontjában az építészeti technológia a tervezési folyamat automatizálására és kiegészítésére törekszik, hogy felgyorsítsa az építést, támogassa az irányítást, és biztosítsa az anyagok, rendszerek és szerkezetek nagy teljesítményét. Az építészeti folyamat digitalizálása a termeléssel, a teljesítménnyel, a környezeti fenntarthatósággal és a gazdasági hatékonysággal kapcsolatos.

Az építészeti technológia önmagában is kiterjedt tudományág. Jelenleg az olyan innovációk, mint az épületinformációs modellezés (BIM), a számítógépes tervezés, a robotizált gyártás, az épületteljesítmény-elemzés és a mesterséges intelligencia uralják a tudományágat. Számos kutatási téma van folyamatban, amelyek egy olyan jövőt kutatnak, ahol a technológia a tervezési folyamat szerves részét képezi.

A technológia alkalmazása az építészeti formák komplexitásának elérésére, a szakmai együttműködés javítására és a költséghatékony tervezési megközelítések alkalmazására figyelemre méltó előnyök. A jövőbeni alkalmazásoknak egyre inkább nagy mennyiségű összetett adatot kell kezelniük, tervezési modelleket kell előre jelezniük, figyelembe kell venniük a regeneratív rendszereket, és a kiterjesztett valóságot össze kell vegyíteniük a fizikai világgal.

“Ahogy a technológiák száma és összetettsége megsokszorozódott, az építőipari szakma elkezdett széttöredezni” – írja Stephen Emmitt, rámutatva az új diszciplína kialakulására a Research and Practice (Kutatás és gyakorlat) című könyvében. Emmitt a tervezés és a technológia kapcsolatát az ipari forradalomig visszavezetve részletezi. Az olyan építőanyagok, mint az acél és a vasbeton, valamint az olyan mechanikus kiegészítők, mint a liftek feltalálása váltotta ki a technológia hatását a 21. századi építészetben.

Egyes szakemberek az építészeti technológia születését Vitruvius e témával kapcsolatos elméleteinek idejére datálják; az épületek tipológiáinak, stílusainak, anyagainak és építési technikáinak osztályozása jelentős hatással volt számos tudományág fejlődésére, beleértve az építőmérnöki tudományokat, a szerkezetépítést, az építészeti technológiát és más gyakorlatokat.

A tégla, a kő, a fa és az acél voltak a huszadik századfordulóig a fő felhasznált építőanyagok. Az építési módszerek a kézi munkára, a kevésbé kifinomult eszközökre és a regionálisan beszerzett anyagokra támaszkodtak. A modern építési technikák sokkal bonyolultabbak, az épületek falai, padlója és teteje számos alkotóelemből és rétegből áll. Ahogy az építészeti módszerek fejlődnek, a technológiával való tervezés felé való elmozdulás létfontosságú.

A technológia megváltoztatja az építészeti ipart

A technológia gyökeresen megváltoztatja az ipart, ahogyan azt ismerjük; az adatvezérelt tervezés lehetővé tette, hogy az épületek úgy épüljenek, hogy a teljesítménymutatók hatékony elérése érdekében a felhasználói és a kontextushoz kapcsolódó adatokat valósítsák meg. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a szerkezetek hatékonyabban épüljenek, a döntések gyorsabban szülessenek meg, és a lakók kényelmesebbé váljanak.

A WeWork tervezési folyamatának gerincét az adatok alkotják; az új épületek elhelyezkedéséről, a kényelmi létesítmények közelségéről, az építési sorrendről és a belső kialakításról szóló döntéseket a megszerzett információk vezérlik.

Továbbá a hagyományos építészeti üzleti modellek, szállítási módszerek és kommunikációs rendszerek a konkrét követelmények teljesítésére és elavult eredményekre irányultak. Ennek eredményeképpen az építészeti szolgáltatások nehezen skálázhatók a minőség és a projektek ütemezésének fenntartása mellett. Az olyan technológiák, mint a BIM és a vizualizációs eszközök az iparágban már bevett gyakorlattá váltak. Ahelyett, hogy alapvetően megváltoztatták volna a tervezési folyamatot, inkább fokozatosan továbbfejlesztették a jelenlegi tervezési szolgáltatásokat és üzleti modelleket.

Bár ezernyi új üzleti modell lehetséges, jelenleg az iparág az épületek on-demand termékként való szolgáltatására összpontosító vállalkozások jelentőségét veszi észre – mint a Blockable és a Wikihouse -, az építési folyamatok végponttól végpontig történő megvalósítását – mint a WeWork és a Katerra, valamint az építőipar tudáspiacának megteremtését – mint a Hypar és a BuildX.

A technológia demokratizálja a tervezést is, és szélesebb közönség számára teszi elérhetővé. A tervezési folyamat hagyományos feladatainak automatizálásával és kiegészítésével a működési költségek csökkennek, így a tervezési szolgáltatások megfizethetőbbé válnak. A jövőben a polgárok a felhasználói adatokon keresztül befolyásolhatják a tervezést és a várostervezést, megfordítva ezzel a felülről lefelé irányuló modellt, amelyre sok város épül.

A technológia nemcsak az építészeti iparágat, hanem az építész szerepét is megváltoztatja. Azok a szakemberek, akik egyébként a tervezéssel, a vázlatkészítéssel és a részletezéssel voltak elfoglalva, ma már sokkal inkább az épületek teljesítményével, gyártásával és folyamataival foglalkoznak. Az építésztechnológusok olyan speciális ismeretekkel rendelkeznek, amelyek az épületek tervezésének alapjául szolgálnak, mind a folyamatra, mind a végtermékre vonatkozóan. Zökkenőmentesen egyesítik a tervezés és a mérnöki világ közötti erőfeszítéseket, a holisztikus gondolkodás mellett érvelnek, és a koncepcionális elképzeléseket áthidalják a tervezési kivitelezéssel.

A technológia olyan új, több tudományágat átívelő készségeket igényel, mint az adatelemzés, a kódolás és a vizualizáció. Az építészek szerepe kiszélesedik, lehetővé téve számukra, hogy könnyedén együttműködjenek a támogató iparágakkal.

A technológiáknak köszönhetően a tervezési folyamatban az adatok és a teljesítmény az intuícióval és a kreativitással együtt jelennek meg. A digitalizáció segít optimalizálni a hagyományos munkafolyamatokat az ismétlődő feladatok automatizálásával és a feladatok magasan specializált szakértelemre bontásával. A tervezés így az épület életciklusának minden szakaszában részt vesz, nem pedig csak az elején.

A digitalizáció felpörgésével az iparág egy olyan jövő felé tart, ahol minden épületre vonatkozó teljesítményadatok állnak rendelkezésre, a szakmai tudás nyílt forráskódú és kódolt, a tervezés pedig interoperábilis platformokon működik. Az épített környezetet lakóknak nagyobb hatásköre lesz az épületek tervezésének befolyásolásában. Ennek eredményeképpen a tervezőknek proaktívabbá kell válniuk, és kritikus szemmel kell biztosítaniuk, hogy az építészet és a tervezés továbbra is őszinte maradjon az elveihez. Az építészeti ipar következő nagy kihívása annak biztosítása, hogy a felforgató technológiák lehetővé tegyék a közjó érdekében létrehozott helyek és terek létrehozását.

Forrás: www.archdaily.com