„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

napi hírmorzsák

Adaptív újrafelhasználás, mint a fenntartható városfejlesztés és-regeneráció stratégiája

Új ötletek, régi épületek. Jane Jacobs, “A nagy amerikai városok halála és élete” című kötetében a meglévő épületállomány újrafelhasználása mellett érvel, hogy elősegítse a pozitív változásokat és a változatos városi környezetet. Az új tevékenységek beépítése a meglévő keretbe egyre inkább a kortárs építészet meghatározó aspektusává válik, mivel az új építés fenntartható alternatíváinak igénye egyre sürgetőbb. Városi szempontból az adaptív újrafelhasználás értékes stratégia a posztindusztriális városok újjáélesztéséhez és a városi terjeszkedés mérsékléséhez, vagy éppen a zsugorodó városok újra-definiálásához.

A közelmúlt történelmében egy ponton elfogadhatóvá vált az építészeti ráfordíthatóság gondolata, ami egygenerációs szerkezetek beözönléséhez vezetett. Mivel a fejlett világban az épületek átlagos élettartama 70 évre csökkent, sőt olyan helyeken, mint Japán, ez 30 évre csökkent, eredendő elvárás az elavulás, amelyet környezetvédelmi okokból meg kell kérdőjelezni. Mivel 2050 -ig több mint 2,5 milliárd ember él városi területeken az éghajlati aggályok és az erőforrások kihasználásának fenntarthatatlan szintje miatt, a városoknak olyan stratégiákat kell találniuk, hogy a legtöbbet hozzák ki a meglévő infrastruktúrából és épületállományból. Az utóbbi években az adaptív újrafelhasználás bevett gyakorlat, és olyan elismert építészeti cégek, mint az MVRDV, a Herzog és a De Meuron, vagy a Heatherwck Studio különböző projekteken keresztül támogatják a stratégiát. Ezen a vonalon Carl Elefante, az AIA korábbi elnökének becslése szerint az elkövetkező évtizedekben az adaptív újrafelhasználási projektek megkétszereződnek az új építkezésekkel szemben.

Transformation, Interior design and workplace design by HofmanDujardin | Schipper Bosch

Winy Maas egy interjúban azzal érvelt az adaptív újrafelhasználás szükségessége mellett, hogy „Sok ökológiai okból – föld- és energiafelhasználás, rendelkezésre álló infrastruktúra – a városi környezet jobb kihasználása járhatóbb út, mint folytatni a külvárosok kiterjedését, és erre a meglévő épített környezetet a megoldás.”

Ennek megfelelően az MVRDV Heuvelkwartier projektje meglévő épületek átalakításával és bővítésével egy vonzó kulturális negyeddé alakítja át egy elavult és elhagyott eindhoveni bevásárlóközpontot. Hasonlóképpen, az EFFEKT nemrég nyert egy versenyt egy városi tömb átalakítására, amelyet egy leszerelt szerkesztőség és nyomda foglal el Kielben, Németországban. A projekt célja, hogy ösztönözze a városközpont újjáélesztését és új kulturális desztinációt alakítson ki azáltal, hogy új programokat épít be a meglévő struktúrákba.

Eredetileg a városok szélén épült ipari komplexumok gépközpontú architektúrájukkal fontos lehetőséget jelentenek a városok számára a növekedéshez, egy robusztus, ugyanakkor rugalmas keretrendszer alapjaira építve, amelynek puszta mérete és kialakult identitása tökéletes az adaptív újrafelhasználáshoz. Az ipari területek átalakulása az 1970 -es években lendületet kapott az olyan körzetek átalakításával, mint a New York -i SoHo, és a kilencvenes években egyre fontosabbá vált, különösen Nyugat-Európában, amit az ipari társadalomból az információs társadalomba való áttérés vezérelt.


Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Az ipari területek adaptív újrafelhasználása változatos formákat ölt, sokféle programmal, léptékkel és intenzitással, amint azt a németországi Zollverein Szénbánya Ipari Komplexum UNESCO-örökség részét képező kultúrális- és turizmusorientált átalakítása, a hollandiai Kleefse Ward ipari park átalakítása tech campussá, vagy a lisszaboni LXFactory bevásárló negyedévé történő átalakítása is mutatja. A beruházások és az erőfeszítések mértéke is változó. A svájci Sulzerareal acélgyár esetében a nagy átalakítási terveket felváltotta a komplexum kisvállalkozások általi szerves újrafoglalása. A helyszínt úgy alakították át és építették be a városi szövetbe, hogy a közbeiktatott területeket áttervezték közterekre.

A zsugorodó városok jelensége a városok hanyatlásának folyamata, amelynek összetett okai az indusztrializációtól, a belső migrációtól a népességcsökkenésig terjednek. A városi zsugorodás kezelésére irányuló stratégiák általában két különböző irányt vesznek fel: az urbanizáció visszaszorítása olyan módszerekkel, mint a jogosultság/intelligens zsugorodás, vagy a város újra- feltalálása; mindkettő adaptív újrafelhasználást von maga után.

Mivel az adaptív újrafelhasználás mára a kortárs építészet egyik alappillérévé vált, a téma több szinten is feltárásra szorul, várostervezési szempontból a tervezési módszertanon át, az elavult szerkezeteket érintő műszaki szempontokig. Városi szinten a jelenség lehetőséget nyújt az épített környezet újrafeltalálására, ami sokrétűbb és építészetileg gazdagabb városokhoz vezet a jövőben.

Forrás: www.archdaily.com



Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Ajánlott tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb