Jogszabályok

1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

A kivitelezési dokumentáció tartalma
I. a) A kivitelezési dokumentáció: az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények kielégítését bizonyító,
az építmény meg valósításához – minden munkarészre kiterjedõen az építõk, szerelõk, gyártók számára kellõ
részletességgel – a szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazva bemutatja az
építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minõségét,
mérettûrését, továbbá tanúsítja az összes vonatkozó elõ írásokban, valamint az építésügyi hatósági
engedélyezésnél és az ajánlatkérési mûszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését. A
kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez,
a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerû elvégzéséhez, az ellenõrzéshez szükséges (a dokumentáció
egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara
vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak).
b) Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású tartószerkezetek tervei az épületen belüli elhelyezkedésük
egyértelmû jelölésével összevonhatók.
c) Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes meg valósulási szakaszokat a dokumentációban
egyértelmûen jelölni kell.
d) Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére a dokumentációban feltüntetett, egyedileg meghatározott, egyértelmû
jelkulcsot kell alkalmazni.
II. A kivitelezési tervdokumentációban meg kell határozni:
a) az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét,
b) minõségének meghatározását,
c) a mennyiségek és minõségek részletes, tételes költségvetési kiírását a technológiai folyamatok és minõség szerint
csoportosítva.
III. Általános elõ írások
A kivitelezési dokumentáció munkarészei:
a) helyszínrajz,
b) egyesített közmû (genplan) terv, az építmények és a közmûvek összefüggéseinek áttekintését szolgáló
elrendezési terv,
c) alapozási terv,
d) alaprajzok,
e) metszetrajzok,
f) tartószerkezeti terv,
g) szintáthidalók alaprajzai és metszetei,
h) csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetû tartószerkezetek esetében tartószerkezeti
csomóponti részletterv,
i) homlokzatok, nézetrajzok,
j) épületgépészeti és épületvillamossági tervek (ivóvíz-, ipari víz-, gáz-, szennyvíz-, csapadékvíz vezetékrendszerrõl,
elektromos-, távközlési-, hír- és számítástechnikai hálózatokról),
k) villámvédelmi terv,
l) üzemeléstechnológiai terv,
m) részlettervek az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének nagyléptékû rajzai, melyek az
általános terveken kellõen nem ábrázolhatóak,
n) tartószerkezeti, akusztikai, energetikai, tûzvédelmi és szakági igazoló (méretezési) számítások,
o) szakáganként mûszaki leírások,
p) méret- és mennyiségkimutatások, konszignációk,
q) a beépítendõ építési termékek mûszaki specifikációja,
r) részletes, minden szakágra kiterjedõ tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással.
Az e pontban felsorolt és a IV. pontban részletezett tartalmú munkarészek közül azok képezik kötelezõen a kivitelezési
dokumentáció részét, amelyek az adott építményre vonatkozóan a I. pontban meghatározott követelmények
kielégítéséhez szükségesek. A 22. § (4) bekezdésben meghatározott esetben a dokumentáció tartalmát az
örökségvédelmi hatóság határozza meg.
IV. 1. Építészeti munkarész
Az építmény elhelyezését, funkcionális (térbeli – alaprajzi – szintbeli) elrendezését, az építõmesteri, szakipari,
épületasztalos és lakatos feladatok mûszaki megoldásait, épületszerkezeti-csomóponti részleteit az építészeti
dokumentációban kell meghatározni. Az építészeti tervezés elemei:
a) Helyszínrajz, kiegészítve a kitûzési adatokkal, tartalmazza a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelõ
abszolút szintmagassági értékek, valamint a kitûzésre vonatkozó pontok, irányok meghatározását.
b) Tereprendezés esetén a csapadékvíz elvezetés részletes tervmegoldása is szükséges.
c) Alaprajzok valamennyi szintrõl, ábrázolva:
ca) az elmetszett és a nézet irányába esõ nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, kéményeket, szellõzõket
stb.,
cb) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az elõlépcsõt és
egyéb szerkezeteket, a ±0,00 helyét és abszolút magasságát,
cc) a nyílásokat és nyílásáthidalókat, a nyílászárókat (tengelyméret, méret, konszignációs jel és parapet
magasság megadásával),
cd) az ábrázolt szintek szintváltásait és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, méreteit, mindkét
végének szintmagasságát,
ce) a szerkezeti dilatációk helyét, méretét,
cf) a beépített bútorokat, berendezéseket,
cg) a gépészeti helyiségeket, aknákat, kéményeket,
ch) a helyiségek rendeltetését, méreteit, burkolatát.
Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek tervrajzai – a különbözõ szintmagasságok egyértelmû
jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes
meg valósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelmûen jelölni kell.
Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát.
Jelölni kell a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát.
d) Metszetek, minden eltérõ épületrészrõl ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni:
da) az elmetszett, a nézet irányába esõ látható vagy más szerkezetek által takart szerkezeteket, beleértve az
alapokat, lépcsõket, áthidalókat, tetõszerkezetet is; a helyiségek belmagasságának, a szerkezetek
magasságának, az anyagok minõségének ismertetésével,
db) zártsorú beépítésnél a szomszédos csatlakozó alapokat,
dc) a csatlakozó végleges rendezett terepszintet, járdát,
dd) meg kell határozni az összes egymástól eltérõ vízszintes és függõleges épületszerkezeti rétegfelépítést.
e) Szintáthidalók, a szintkülönbség-áthidalók alaprajzai és metszetei az épület minden 1,5 m-nél nagyobb
függõleges méretû elemérõl, mely ábrázolja és méretezi:
ea) a szintkülönbség-áthidaló geometriáját, szerkezetét,
eb) a fellépõk szélességét és magasságát, járóvonalát,
ec) a csatlakozó szerkezeteket, korlátokat.
Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintkülönbség-áthidalók az épületen belüli elhelyezkedésük
egyértelmû jelölésével összevonhatók.
f) Homlokzatok minden eltérõ homlokzatról.
g) Építészeti mûszaki leírás. A közhasználatú rendeltetési egységet, építményrészt tartalmazó építmények esetében
mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell a mozgásukban
korlátozottak akadálymentes és biztonságos közlekedését biztosító megoldásokat a telek közterületi
csatlakozásától az építmény megközelítéséig (bejáratáig).
2. Tartószerkezeti munkarész
A tartószerkezet olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amely feladata az erõhatások felvétele és továbbítása
(pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény „erõtani vázát” alkotja, ezért erõtani (statikai) tervezéssel az egyensúly
megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó
mértékû elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék. Tartószerkezeti tervezés elemei: erõtani számítás,
tartószerkezetek terve, tartószerkezeti mûszaki leírás.
a) Erõtani számítás (méretezés): a tartószerkezeti rendszer egészében a hatások (terhek) okozta igénybevételek és
alakváltozások meghatározása, valamint az ezek felvételére alkalmas szerkezetek, anyagok és szerkezeti méretek
kiválasztása, az építmény tartószerkezetének, illetve egyes tartószerkezeti elemének (megtervezése), annak
érdekében, hogy
aa) a követelményeket elõírt biztonsággal kielégítse,
ab) a tervezett élettartama során kellõ megbízhatósággal (biztonsággal) és gazdaságosan álljon ellen
a meg valósítás és a használat során fellépõ minden hatásnak (tehernek),
ac) legyen alkalmas az elõírt használatra.
b) Részletes talajmechanikai szakvélemény kell
ba) a négy beépített szintnél nagyobb,
bb) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb,
bc) az 1000 m2 -nél nagyobb alapterületû,
bd) a 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, elõre gyártott vagy vázas tartószerkezetû építmény építési,
fennmaradási engedélyezésekor az építmény szerkezeti rendszerétõl függetlenül, vagy ha az alapozás
várható szintje a környezõ terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér.
c) Tartószerkezetek tervei tartalmazzák az
ca) építmény bármely anyagú teherhordó szerkezet minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének
erõtani méretezéssel (számítással) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyag és egyéb jellemzõit,
rajzi és/vagy írásos meghatározását a tartószerkezet alapozási, teherhordó fal és pillér, teherhordó födém
(és azok további részei: lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók), a szintek áthidalására szolgáló szerkezetek
(lépcsõ, rámpa stb.) elemeirõl,
cb) a csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetû tartószerkezetek esetében m1:20
a tartószerkezeti csomóponti részletterveket,
cc) a monolit vasbeton szerkezetek vasalási terveit,
cd) az üzemben elõregyártott szerkezetek diszpozíciós terveit (gyártmánytervek nélkül).
d) Zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévõ épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadásán
túlmenõen meg kell tervezni a meglévõ épületek esetleges alapmegerõsítésének megoldását is.
e) A tartószerkezeti mûszaki leírás tartalmazza a tervezett tartószerkezet jellemzõit, és minden olyan fontos
jellemzõt, amelyet a tervezõ a szerkezet megtervezésénél figye lembe vett, illetve amelyet a kivitelezés során be
kell tartani.
f) Részletes geotechnikai munkarész szükséges:
fa) a jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél,
fb) a jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott,
valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen, ha egynél több szint kerül a terepszint alá,
fc) 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal).
3. Épületgépészeti munkarész
Az épületgépészeti munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületgépészeti
rendszerének kiviteli terveit, alaprajz, metszet, függõleges csõterv és kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, mûhely- és
gyártmánytervek nélkül.
a) Az épületgépészeti tervezés elemei:
aa) épületgépészeti számítások, az épületek energetikai méretezése, energiateljesítményének kiszámítása
(a külön jogszabályban rögzített esetekben és részletezéssel),
ab) épületgépészeti rendszertervezés, a vezetékhálózatok és berendezések méretezése a teljesítmény- és
fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel.
b) Az épületgépészeti tervdokumentáció tartalmazza:
ba) a (víz-, csatorna-, gáz-, fûtés- és légtechnikai) rendszerek, vezetékhálózatok és berendezések elrendezési és
szerelési terveit,
bb) az elrendezési, nyomvonal-vezetési, szerelési részletterveket,
bc) méretkimutatásokat, konszignációkat,
bd) mûszaki leírást az épületgépészeti hálózatok és rendszerek, berendezések írásos ismertetésével,
a teljesítmény- és fogyasztási adatok (számításon alapuló) értékeivel, az épület funkciójából adódó speciális
épületgépészeti rendszerek részletes ismertetését.
Az épületgépészeti számításokat a vonatkozó szabványoknak és rendeleteknek meg fele lõen kell elkészíteni,
archiválni. A számításokat a kiviteli tervdokumentáció nem tartalmazza.
4. Épületvillamossági munkarész
Az épületvillamossági munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületvillamossági
rendszerének hálózati kiviteli terveit, alaprajz, függõleges vezetékterv, kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, mûhelyés
gyártmánytervek nélkül.
a) Az épületvillamossági tervek tartalmazzák:
aa) szerelési alaprajzokon a villamosvezetékek nyomvonalait, illetve az ezekhez tartozó vezetéktartó
szerkezeteket, villamos készülékek és berendezések feltüntetésével,
ab) fõvezeték-terven az elosztó berendezések elhelyezésének ábrázolását, a vezetékhálózatok jellemzõinek, az
elosztó berendezésekre számított beépített, illetve egyidejû villamos teljesítményadatok,
feszültségjellemzõk, érintésvédelmi módok feltüntetésével,
ac) a villamos elosztó berendezések vonalas kapcsolási rajzait, a kapcsolási rajzokon szereplõ villamos
készülékek és berendezések jellemzõinek (névleges áram, zárlati szilárdság, védettség stb.) feltüntetésével,
elosztó berendezések homlokkép rajzait felirati táblákkal, a beépítésükre vonatkozó utasításokkal,
áramút-tervekkel, szükség szerint,
ad) a villámvédelmi berendezés terveit a villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyagminõségre
vonatkozó utasításokkal,
ae) a gyengeáramú rendszerek hálózati terveit, a készülékek és berendezések telepítési helyeinek
megjelölésével, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival.
b) Az épületvillamossági mûszaki leírás az épületvillamossági hálózatok, rendszerek és berendezések írásos
ismertetése, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek
bemutatásával.
5. Tûzvédelmi munkarész
A külön jogszabályban rögzített esetekben elõírt részletes tûzvédelmi munkarész tartalmazza:
a) az építmény megközelíthetõségét, tûztávolságát,
b) az építmény oltóvíz-ellátásának biztosítását,
c) az építmény tûzveszélyességi osztályba sorolását, tûzállósági fokozatát,
d) a tûzszakaszok elhelyezkedését, a tûzszakasz-határokat és azokon található nyílászárók és átvezetések leírását,
e) az alkalmazott épületszerkezetek éghetõségi és tûzállósági paramétereit,
f) a tûzterhelés meghatározását,
g) a kiürítési feltételek biztosítását,
h) az épületgépészet és a villámvédelmi rendszer kialakítását, valamint
i) a hõ- és füstelvezetésre, tûzjelzésre és tûzoltásra vonatkozó megoldásokat.
6. Építésszervezési munkarész
A kivitelezõ által készített munkarész a tervezett építmény építõipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez
szükséges részletezettségben tartalmazza:
a) az egyesített közmû (genplan) tervet, az építmények és a közmûvek összefüggéseinek áttekintését szolgáló
elrendezési és idõbeli fázisterveit,
b) a kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges – tervezõi koordinátor által ellenõrzött – munkabiztonsági és
egészségvédelmi tervet.
7. Környezetrendezési munkarész
A kivitelezés során felhasznált anyagok, alkalmazott eljárások, technológiák környezetvédelmi szempontú leírása,
ezen belül:
a) az építés során felhasznált – a külön jogszabály szerint környezetbarátnak minõsített – anyagok leírása,
b) az alkalmazott napkollektoros, hõszivattyús és egyéb alternatív energiaforrásokkal üzemelõ rendszerek leírása,
c) egyéb környezetvédelmi, természetvédelmi szempontok felsorolása.
V. Az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben – annak
melléklete szerinti – energetikai számításokat kell készíteni.

Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható hétköznap reggel 8-17 óra között és szombaton 9-13 óra között:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Tolnai Melinda: 100-as mellék (melinda@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-es mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu


Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható hétköznap reggel 8-17 óra között és szombaton 9-13 óra között:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Tolnai Melinda: 100-as mellék (melinda@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-es mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Ajánlott tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb