A Trellick Tower lakását a japán dizájn elvek szerint újították fel

Peter Heimer német belsőépítész és a Buchholzberlin asztalosstúdió a londoni brutalista Trellick Towerben található lakás felújításakor a beton, tölgy és alumínium visszafogott anyagpalettáját használta.

Az Ernö Goldfinger építész által tervezett, II. fokozatú védettséget élvező épület eredetileg 1972-ben nyílt meg, hogy szociális lakásokat biztosítson a Kensal Rise negyedben, de azóta jellegzetes lifttornyának köszönhetően a brutalista építészet mérföldkövévé vált.

A felújítási munkálatokat a Trellick Tower 21. emeletén lévő, magántulajdonban lévő lakásban végezték, amelyet több éve nem változtattak meg jelentősen, és ennek következtében szűk szobák és fénytelen fehér falak fogadták. A tulajdonosok szerették volna, ha a 86 négyzetméteres alaprajzot megnyitják, hogy egy “menő beton loft” benyomását keltsék, miközben jobb kilátás nyílik a környező városképre.

A két korábbi gyerekszobát elválasztó falat átverték, hogy egy nagyobb, egységes teret hozzanak létre, amely most nappaliként szolgál. A csapat feltárta az épület eredeti betonfalait is, tölgyfa padlót fektetett le, és karcsú alumínium lámpákat helyezett el a mennyezeten.

A szoba elején lévő ablaksor alatt egy beépített tárolódobozokkal ellátott ülőpadot helyeztek el, amely lehetővé teszi a London északnyugati részére és azon túlra nyíló zavartalan kilátást. A két ajtót, amely korábban a gyermekek hálószobájába vezetett, a helyén hagyták. Közöttük most egy hatalmas, kétoldalas tölgyfa komód áll. Egy intarziás tükörpanel tükrözi a távoli égboltot, és a csapat szerint “a város benyomását hozza a lakás közepébe”.

További beton- és tölgyfa felületek láthatók a konyhában, amely az egykori lakótérben foglal helyet. A helyiség hátsó fala mentén alacsonyan elhelyezett szekrénysorokat építettek be, míg a helyiség közepére egy nagyméretű reggelizőpultot helyeztek.

A pultot úgy alakították ki, hogy pontosan ugyanolyan magasan álljon, mint a lakás erkélyének korlátja, így biztosítva, hogy a kilátás ne sérüljön, amikor az ügyfelek leülnek enni. A korábbi konyhát eközben dolgozószobává alakították át, a szoba szélein egy tölgyfa íróasztal kígyózik.

Az alja vízvezeték-hálózatot rejt, amelyet át kellett irányítani, hogy az új főzőhelyiségben lévő készülékeket kiszolgálja. Az íróasztal egyik oldala egy kihúzható ágyat is rejt, amelyet akkor lehet használni, ha vendégek érkeznek.

A fő hálószobát eredeti helyén hagyták, de – a lakás többi részéhez hasonlóan – visszabontották, hogy feltáruljanak a betonfalak. Itt tölgyfát használtak az ágy alapjához és a hosszú fejtámlához, amely a falak alsó felén húzódik végig.

Forrás: wwww.dezeen.com