Környezetvédelem, energiatakarékosság

Az értelmiség felelőssége

jeghegyLehet nem hinni a klímaváltozásban, és a globális felmelegedésben, és racionális érveket is fel lehet hozni arra, hogy klímaváltozás veszélyeit hirdetők nézetei miért tévesek. A tagadók érvei egyrészt arra épülnek, hogy túl rövidnek találják azt a 100-150 éves idősort, melyet hitelesen mértnek tekintenek, csakúgy, mint a különböző leírásokban szereplő, néhány ezer éves dokumentumokat, másrészt, olyan katartikus időjárási, klimatológiai, és geográfiai tényekre hívják fel a figyelmünket, melyek messze az ipari forradalom előtt történtek. Melyek szerint: „40 napon keresztül esett az eső,” „a föld fölrepedezett, majd sivataggá változott,” és „abban az évben nem jött el a tavasz, a jég mindent elborított nem hagyva jövőt az életnek”. Kutatási eredmények bizonyítják, nemcsak a Velencei tó, hanem a Földközi-tenger kiszáradását, és a jégkorszakokat. De jelentheti e mindez azt, hogy az emberi tevékenység nincs hatással bolygónk jövőjére? A hiteles válasz szerintem az, hogy bolygónk klimatikus ciklikusságát még pontosan nem ismerjük, azt néhány évtizedes pontossággal nem tudjuk előre jelezni, azt ellenben tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok, az emisszió vagy az ózonlyuk léte átalakítja a földi életet, és közvetlen hatással van klímánkra, egészségünkre.
Ezek olyan tények, melyekben minden földlakó felelőssége megáll. Különösen azoké, akik civilizációjuk folyamán olyan szokásokat vettek fel, melyeknek nagy az energiaigénye. Itt általában füstölő gyárkéményekre, és kormot okádó Diesel motorokra gondolunk, de én most az ipar és a közlekedés felelősségével nem foglalkoznék, még akkor sem, ha az energia 60%-át e a két ágazat nyeli el. Mai röpdolgozatom a maradék 40 %-kal foglalkozik, azzal a 40%-kal, melyet épített környezetünkben, irodáinkban és lakóterünkben fogyasztunk el.
Bizonyított tény az, hogy passzív házak már léteznek, olyan házak, melyek képesek megtermelni az épület teljes energia igényét, korszerű környezetbarát eszközökkel és hőszigetelési eljárásokkal. Sőt, aktív házak is léteznek, melyek több energiát képesek termelni, mint egy lakóház közvetlen igénye, mert például az ott termelt energiával elektromos autónk akkumulátorait is feltölthetjük, ezért az is kijelenthető, hogy pusztán technológiai beavatkozásokkal, a 40% melyet komfortra, – fűtésre, meleg vízre, főzésre, szórakoztató elektronikára, világításra, stb. használunk, akár 0% is lehet.
A passzív ház esetében a hangsúly nem az energiatermelésen van, hanem azon, hogy minél kevesebbre legyen szükség. Ez pedig viszonylag egyszerű módszerekkel elérhető.

A valódi kérdés tehát az, hogy miként lesz a 40%-ból 0%.

Miként oldható meg mindez, mikor ilyen házban ma még csak úgy lakhatunk, ha újat építünk. De mi lesz a régi épület állománnyal, mi lesz azokkal az épületekkel, melyekben lakunk. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a ma lakóépületei belátható időn belül skanzenné vállnak, és a földlakók mind újszerű házakba költöznek. Hiába vetjük fel e kérdés morális és ökológiai vonatkozásait, mikor életünket gazdasági számítások vezérlik. Ennek a csatának tehát akkor lehetünk a nyertesei, ha mi is ehhez igazodunk.

Ma egy passzívház építési költsége a szakirodalom szerint Magyarországon 220-250.000 Ft-ba kerül négyzetméterenként.

Ha most nem foglalkozunk azzal a sokkal bonyolultabb kérdéssel, miként lehet a meglévő épület állomány energia esélyein jelentősen javítani, és csak az új építésű épületeket vizsgáljuk, akkor is könnyen belátható, hogy ilyen négyzetméter árakon számtalan olyan épület épül, mely megkapja a 2009 január 1-től kötelező energia tanúsítványt, mégis az építési mód, alig tér el a hagyományostól.
De mit tegyenek azok, akiknek nincs, és belátható időn belül nem is lesz, módjuk, és kb. 240.000 forintjuk egy négyzetméter építésére. Ők szerintem olyan házat építsenek, mely ár-értékarányosan a leginkább megfelel a fenti követelményeknek.
Ma a napkollektoroknak, napelemeknek, otthon is használatos szélkerekeknek, hőszivattyúknak, stb. még indokolatlanul magas az áruk.
A konkurencia növekedésével ezek árak hamarosan le fognak esni, csakúgy, mint a számítógépeké.

Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Li Nicole: 100-as mellék (nicole@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-as mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

A szigetelő anyagok ára mára pedig egyáltalán nem elérhetetlen. Ezért ma az is jó alkunak tekinthető, ha valaki új házába már nem vezeti be a gázt, és energia igényét, a korábbi 50%-ára csökkenti jó szigeteléssel. Egy jól szigetelt ház, már kb. 160.000-180. 000 Ft-os négyzetméter árból is megépíthető. Nem beszélek természetesen a háromrétegű ablakok, és az extra vastag szigetelő rétegek ellen, sőt bátorítok mindenkit, ha teheti épületére ne csak napkollektort, hanem napelemet is helyezzen el, mégis arra biztatok, tegye azt, mit számítógép vásárlás esetén. Cserélje le a régit egy sokkal korszerűbbre, egy olyanra, amely még számra megfizethető. Ha ezt épületével teszi meg, számláin is látni fogja a megtérülést.

Úgy fogja érezni, mintha az épület költsége négyzetméterenként alig 100.000 forintba került volna.

Droppa György


Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Li Nicole: 100-as mellék (nicole@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
- Borka Krisztofer: 102-es mellék (krisztofer@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-as mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

26 Comments

  1. Tisztelt Droppa Úr!
    Mi is most építkezünk, de a gázbekötés helyett hőszigetelésre költjük a 200 ezer forintot.
    A gázszerelés és gázkészülék, valamint kémény további 700 ezer forintját is hőszigetelésre fordítjuk.
    Az 1,5 milliós gázfűtési rendszerajánlat helyett 600 ezer forintért infra elektromos sugárzókat szereltetünk be.
    Gyakorlatilag kb 7 év múlva leszek a minimális plussz fűtésköltségemmel azon a szinten, mintha gázrendszert építtettem volna ki. De ha időközben az elektromos áram ára csökken, akkor nyert ugyem lesz.
    Arról nem is beszélve, hogy az elektromos áramot tisztább előállítani, hiszen a gáznál a kitermelésnél is szennyezik a környezetet, valamint az elégetésekor is.
    HA később olcsóbb lesz a napelem, akkor a fűtés nagyrészét saját magam termelt árammal is megoldhatom.
    Tehát a cikkel egyet értek, jó dolognak tartom az írást, miszerint inkább költsünk magas szintű hőszigetelésre, az a legmegtérülőbb beruházás.

  2. Kellemes Ünnepeket!
    Azért van ebben valami. Én is számolgattam, hogy a passzív házra befektetett plussz 50 ezer forint körüli négyzetméterenkénti költség az igazán bőven 10 éven felül térül meg. Ha ehhez bármilyen karbantartás is fog járulni, akkor ez megközelítheti a 20 évet is.
    Az igaz, hogy a passzív ház, valamint a geotermikus fűtés rendkívül környezetvédő mód a lakásunk fűtésére, de úgy érzem, hogy ez napjainkban a környezetvédelem mellett a gyártók meggazdagodását szolgálja.
    Majd, ha valóban annyiba fog kerülni, mint egy normál fűtés plussz 50%, akkor igazi alternatíva lehet.
    Most én is annyit tettem új készházam megrendelésekor, hogy a falon belüli 15 cm-es kőzetgyapot szigetelést plussz 15 cm-es külső szigeteléssel burkoltattam, majd a tetőre napkollektort szereltettem fel. Ez a beruházás kb. 20 ezer forinttal emelte meg a költségvetésemet, de az épületem szigetelése a téglaház szigetelésének a 3,5 szerese.
    A napkollektorokban megbízom, hiszen 40 éves darabokat is lehet külföldön tetőkön látni.
    Tisztelettel: Bodó Lajos

  3. A hőszigetelés legyen minél nagyobb, azzal egyetértek. De az árammal való fűtés nem a legjobb befektetés. Csak azért mondom, mert az áram 3-szor drágább, mint a gáz (ugyanakkora kW teljesítményt vizsgálva), éppen azért, mert erőművekben a földgázt (olajat, stb) elégetve kb 30-35% hatásfokkal termelünk áramot. Épp ezért ha az energiahordozók ára megy fel, akkor megy fel az áram ára is. Így semmivel sem tisztább energia, mint ha otthon égetjük el a gázt, csak 3-szor annyit fizetünk ugyanakkora fűtőteljesítményért.
    Napelem biztosan olcsóbb lesz, csak ki tudja mikor, de épp az a baj, hogy télen sokkal kevesebbet süt a nap, fűteni meg akkor kéne.

    Hát a szakirodalom szerinti 220-250E forintos árat megkérdőjelezném azért. Sok kivitelező honlapját nézegettem, az árak 170-240E forintig változtak, volt benne körbe átlag 5-10cm szigetelés, noname műanyag ablakok (a drágábbakban már fa), stb.
    Hát nem tudom, de nézzünk utána mennyibe kerülnek a passzív házba építhető nyílászárók, asszem elcsodálkoznánk. Egy bejárati ajtó (Internorm) milliós nagyságrend (1,5-2). Nem beszélve a szellőztető rendszerről, tervezési díjakról, minősítő vizsgálatokról, stb.

    Egyébként Horizont rendszerből építhető passzív ház? Nem szükséges a termikus burkon belül nagy tömeg?

    1. Kedves Gáspár Úr!
      Több dologban egyetértek, de hozzá szeretnék én is szólni.
      Az igaz, hogy a villamos energiát sajnos olaj, szén, gáz “üzemanyaggal” állítjuk elő kis hazánkban.
      Ez szomorú tény, mikor használhatnánk napenergiát, szélenergiát erre a célra. Tőlünk nyugatabbra ennek már hagyományai vannak.
      Van egyre több gázmotoros erőmű is az országban, mely földgázból áramot termel, aránylag rossz hatásfokkal, de ahol tudatosan gondolkodtak, ott a maradékhővel fűtenek és hűtenek. Ha minden gázmotoros erőműben hasznosítanák a maradék hőt, óriási energiamennyiségeket lehetne megtakarítani.
      A szélenergia is ingyenes, egyszeri beruházással hosszú évtizedeken keresztül, minimális karbantartással nyerhetünk villamosenergiát.
      Az árammal való fűtést több részre kell osztani: Egyik csoportba tartoznak a megújuló energiák kiaknázása villamos energia segítségével.

      A másik csoportba a direkt villannyal való fűtési rendszereket tehetjük. De itt rögtön újra kellene csoportosítani, mert létezik olyan villany fűtés, amely hagyományos ellenállás alapján fűti fel a hőleadó felületet, ami lehet egy villanykályha, márványradiátor, hűtő-fűtő klíma, vagy hősugárzó. De lehet merőben más technológia is, mint például felület ellenállásból készülő infrasugárzó infrapanel.
      Az utóbbi hatásfoka igen kedvező, igaz még így is drágább vele fűteni, mint gázzal. De ha összemérjük, hogy egy infrasugárzófűtés egy családi ház esetén 50%-kal kisebb beruházási költséggel elkészíthető, akkor elég sok ideig fűthetünk, míg elérjük egy gázfűtés bekerülési költségét a többletköltségünkből adódóan. Hiszen egy ilyen fűtéshez nem kell a gázt bekötni, nem kell kémény, nem kell gázszerelés, nem kell gázkazán. Egy 100nm-es ház esetén ez jelenthet akár 7-800 ezer forint megtakarítást beruházási oldalon. Ha azt vesszük figyelembe, hogy ennek az összegnek a felét plussz hőszigetelésre fordítunk, akkor a megmaradt 400 ezer forintból egy Horizont ház esetében 3 évig tudunk fűteni.
      Ha a 3 évre kalkuláljuk a gázköltségünket is, akkor 5 évnél fogunk járni. Várható egyébként, hogy 2-3 éven belül a gáz és a villamos energia ára megközelítik egymást, hiszen a gáz támogatott termék, a villanyáram pedig piaci termék, ami nincs támogatva.
      Nyugat Európában a gáz és a villamos áram közötti különbség elenyésző, mivel Unios tagok vagyunk ezt a példát kell követni az árképzésben a verseny miatt.
      Az utolsó kérdésre a válasz pedig az, hogy természetesen a Horizont készház alkalmas passzív ház kivitelezésére.
      A passzív ház árával kapcsolatosan, ha ezt egy Horizont házra vetítem, akkor a 240 ezer forintos becsült négyzetméter ár reális lehet.
      A 2 és 3 rétegű üvegezés közötti árkülönbség egy komoly gyártónál jelenleg kb. 35% felárat jelent egy 1.0 K értékű üvegezéshez képest.

  4. Villanyárammal való direkt fűtésnél 1kW elektromos teljesítmény 1kW hőenergiává alakul. Tehát a hatásfok 1. Most hogy ezzel egy infrapanelt fűtűnk, ami sugározza a hőt, vagy egy villanykályhát, ami keringeti, teljesen mindegy, csak a hő átadási formája más. Első esetben sugárzás, második esetben keringetés nagyobb részben. Én legalábbis igy tudom. Csak a sugárzásos hőleadás sokkal kellemesebb érzés, mint mikor a meleg levegő felszáll, másik oldalon leszáll.
    Azt el tudom képzelni, hogy a gáz ára eléri a villany árát, de csak akkor, ha sokkal nagyobb lesz rajta a haszon, mert az egyikből következik a másik.

    Nem a harmadik üvegezés a drága, hanem maga a szerkezet és persze az hogy kapható ilyen egyáltalán. Egy sima műanyag ablak 3 rétegű üvegezéssel 90×150-es méret BNY 50E forintért van, nem is kell sokat keresgélni, sőt. Egy passzív minősített ablak, kb 4-5szöröse, túlzás nélkül. Különbség a teljes ablak hőszigetelési értékében van, mert sok gyártó az üveg hőszigetelését tűnteti fel, azzal példázódik. A teljes ablakra vonatkoztatva kell, hogy jó legyen. Meg persze a légzárás.

    1. Kedves Gáspár Úr!
      Rengeteg különbség van, hogy konvekciós, vagy sugárzó fűtéssel fűtünk.
      A konvekciós fűtésnél 22-23 Celsius kellemes a szobában, a sugárzó fűtésnél 20 Celsius fokos hőmérséklet is elegendő.
      Ez lényeges fűtésköltségmegtekarítást jelent.
      Egy infra panel felülete 1m2-es panel méret esetén több mint 4 m2 fűtőfelület, mivel a felületi kialakítás ezt lehetővé teszi. radiátornál a felület sima, tehát nem számolhatunk ezzel sem.
      Mindenki tudja, hogy amikor a nap süt, de nincs annyira meleg, azt a szervezetünk magasabb hőfoknak érzékeli, hiszen ha árnyékba megyünk a hőfok 1,2 Celsiussal kisebb, de mindjárt fázunk.
      Azzal sem értek maradéktalanul egyet, hogy a gázból adódik a villamos energia ára. Mert vannak atomerőművek, szél és vízi erőművek is. Igaz gázból, szénből is állítanak elő villamos energiát.
      Ha a gáz ára magasabb lesz nem lesz magasabb a villamos energia, hiszen ez külföldön sem így van.
      A geotermikus energia hasznosítás a legjobb ezzel egyetértek, hiszen ott egy rész befektetett villamos energia mellé akár 5 rész természet adta ingyen energia párosul.
      Mégegyszer, hogy ne legyen félreértés, ma Magyarországon villamos energiával fűteni kb. 2x annyi, mint gázzal, de egy villamos fűtőrendszer beker költsége akár felénél is olcsóbb lehet.
      A legideálisabb megoldás a geotermikus energia lenne, ezzel is egyetértünk, csak itt sajnos a piac szűk keresztmetszete miatt egyenlőre drága megoldás. Erre valószínű a mihamarabbi kínai, kóreai gyártók megjelenése fog megoldást hozni, mint minden más egyéb esetben napjainkban.
      Ma már egy koreai autóra 5 év garanciát adnak, míg egy Mercedesre 1 évet, nem beszélve arról, hogy egy hasonló kategóriájú gépkocsi koreai kivitelezésben 50%-kal olcsóbb, és kétszer megbízhatóbb.

  5. Jó hogy van szélerőmű meg napelem, de nem az a jövő. Az embereknek folyamatos ellátásra van szükségük. A geotermikus energiával működő villamos erőművek a jövő, folyamatos, tiszta energia.

  6. Nagy örömmel olvasom a színvonalas vitát. Érvek és ellenérvek összecsapását. Jó látni, hogy egyre többen törjük a fejünket úgy, hogy egyszerre láttatjuk az ökológia és az ökonómia érvrendszerét. Én, kb. egy év szisztematikus vizsgálódása után jutottam arra az elhatározásra, hogy ahol a földrajzi adottságot figyelembevételével megvalósítható a hőszivattyús megoldás ott az a legjobb. A Horizont technológiával pedig szinte minden megvalósítható. Előnye a mértéktartó ár csakúgy, mint a más technológiákkal való kombinálhatóság.

  7. Kedves Gyuri!

    Gratulálok a cikkhez, nagyon szükség van az ilyen objektív megnyilvánulásokra.
    Ha megengeded, a műszaki részt egy kicsit kiegészíteném:
    Jelenleg 2 db minősített passzívház van Magyarországon, melyből az egyik valóban az általad említett összeg körül készült el.
    A minősítés elengedhetetlen része ezen esetekben a központi hővisszanyerős szellőztetés, mely családi házaknál a beruházási költségek 10-20 %-a is lehet. Ezen rendszerek megtérülési ideje 50-100 év között mozog.
    Gondolom az árban benne van a minősítés is, ami szintén milliós tétel.
    A passzívházaknak elengedhetetlen tartozéka a napkollektor is, ami megint a milliós kategóriába tartozhat.
    Amennyiben ezek nélkül épül meg egy alacsony fűtési igényű épület, akkor mindjárt kiderül, hogy nem is kerül feltétlenül többe egy ilyen típusú ház.
    Egyenlőre nincs levédve a passzívház név, de szerencsésebb lenne, ha a nem minősített épületeket, alacsony energiafogyasztásúnak neveznénk – vagy valami egyszerűbbnek -.
    Természetesen nem csak a szigeteléstől lesz egy ház passzív, hanem a primer energia mérlegétől is, amire most nem térnék ki, ahogy a telek tájolásról és az építészeti dolgokra sem, ami nélkül szintén nagyon nehéz egy ilyen minősítést megszerezni.
    Utólag megemlíteném, hogy a nyugaton is a megépített 16.000 passzívházból, mindösszesen 2.500-nak van minősítése.

  8. Kedves László!
    A passzív ház ügyben írt leveledre azt válaszolnám, hogy finoman én is jeleztem, hogy a világban azok a megoldások tudnak elterjedni, melyek nemcsak az ökológia, hanem az ökonómia területén is megállják a helyüket. Itt avatkozhat be az állam, pl. egy áramtarifa koncepcióval. Ennek első jele Magyarországon az ELMŰ és az ÉMÁSZ 28 Ft/kWó-s új áramtarifája. (Erről érdemes külön írni.)
    Kevés dolog van e földön, mely üdvözlendőbb mint egy passzív ház. Mégis, az igazi kérdés az, miként építhetünk, az épület bekerülési költségét nem érintve, egy sokkal energiatakarékosabb, ökologikusabb, kvázi; majdnem passzív házat.
    Egyet értek a primer energia mérleg, a tájolás és a tervezés, sőt kiegészítésképp, a bevilágítás, árnyékolás, növényzettel való borítottság, pincézettségre, stb.-re vonatkozó megjegyzésekkel is. A napkollektorokra, és a hővisszanyerős szellőztetésre ellenben nem térnék ki válaszomban, mert arról, – tervem szerint- egy külön cikket írnék, kitérve azok költséghatékonyságára is.

  9. Én építenék passzív házat, de ezek szerint soha nem térül meg?
    Mert az 50 év az nem számít megtérülésnek egy ember életében, főleg akkor ha 40 évesen épít.
    Ezek szerint érdemes lenne inkább egy nagyon jól hőszigetelt könnyűszerkezetes készházat építeni.
    Mivel ennek költsége 200 ezer forint alatt tartható.
    Azért egy ilyen házba egy napkollektoros rásegítő rendszer nagy segítség lehet.
    És ez nem is kerül igazán sok pénzbe.
    Csak a NEP 2009 pályázat sehol nincs mág, pedig már lassan május hónap lesz.
    Ez a Gordonka kormány ezt lehet, hogy le fogja fújni?
    Mert ha igen, akkor a szocpol és a lakáshitel mellé ez is beállhat a lefejezett húzódolgok közé az építőipar területén.

  10. Lehet, hogy félreérthető voltam?
    Én azt állítom, hogy nem feltétlenül kerül többe, de egy Horizont háznál is 20-25%-os felárral lehet számolni.
    Amennyiben figyelembe vesszük, hogy ma már nem építhető normális szellőzés nélkül ház, lakás, akkor ezzel sem kell számolni.
    Kell egy kis fűtésrásegítés, ami ebben az esetben az infrapanel is elegendő és a legköltséghatékonyabb megoldás.
    Ebben az esetben egy kazán 3 milliós beruházási költségéből adódó megtakarítás, fedezheti a passzívház plusz költségét.

    1. Kedves László!
      Azt írod: “hogy jó feltételek mellett, akár fele annyiért is lehet vele fűteni,” hőszivattyúval ” mintha földgázzal tennénk,” majd így folytatod; “de akkor miért kellene támogatni?”
      Mihelyt, a hőszivattyúk beépítése általánossá válik, ára csökkenni fog, támogatásuk már nem lesz indokolt.
      Továbbá nem értem, hogy ha (megfelelő feltételek mellett) tényleg lehet valamivel akár fele annyiért is fűteni, akkor az miként lehet mizéria és marhaság.
      Azért kell támogatni; mert ez a zseniális megoldás egyenlőre drága, mert általa kevésbé függünk az import gáztól, mert általa kevesebb energia is elég házunk fűtésére, és ami a legfontosabb ez a műszaki megoldás, mely leginkább egy hibrid autóhoz hasonlítható, – mely egyszerre rendelkezik egy benzines és egy elektromos motorral, – még nem terjedt el. A hibrid autókról is tudjuk, hogy drága a vételáruk, hogy ezekbe beépítik a legkorszerűbb technológiát, és ezért vásárlóikat az állam, több helyen az önkormányzat, kompenzálja. Ők, a hibrid vásárlók azok, akik nem fizetnek súlyadót, Ők azok akik kedvezményesen parkolhatnak több városban, akik páros vagy páratlan rendszámuktól függetlenül behajthatnak forgalom csillapított városrészekbe, stb. Ők kivételezettek. Az állam büntetni és jutalmazni tud. Ezzel orientálja állampolgárait. Ez történik most az Amerikai Egyesült államokban is. Az Obama adminisztráció nem követi Bush példáját. Az állami hivatalok részére több ezer hibrid gépkocsit vásárolnak.
      Ezzel nemcsak az autóipar megmentésére dobnak egy kisebb mentőövet, hanem jobban védik a környezetet, és példát is mutatnak. Az pedig nem csak pénz kérdés.
      ze csak azoknak tudom, akik ezt a megoldást házuk megfelelő szigetelését is meg akarják oldani.

  11. Kedves Gyuri!
    Bocsáss meg, de a hőszivattyús mizériát és geotarifát nagyon sokan marhaságnak tartjuk.
    Szögezzük le: a hőszivattyú egy közönséges hűtőkompresszor, amivel fűthetünk is.
    Az egy más kérdés, hogy jó feltételek mellett, akár fele annyiért is lehet vele fűteni, mintha földgázzal tennénk, de akkor miért kellene támogatni?
    Sőt, jó feltételek mellett, még kevesebbe is kerülhet a beruházási költsége, mint a egy jó minőségű kazános rendszer!
    Minden támogatás piactorzítást okoz, ezt is a többség fogja kifizetni, ha meg csak ilyenek lesznek jöhet a feketeleves, az már csak hab a tortán egyre több fosszilis energia felhasználását hoz a Magyar villamosenergia rendszerbe.
    Ha már mindenképpen jót akarunk, maradjunk a szigetelésnél, és semmi gond nem lesz a földgázhasználattal, főleg ha már ott van a házban.

    1. Kedves László!
      Egyetértek, hogy a lakás hőszigetelése fontos feladat, a legfontosabb, de azzal is, hogy a geotermikussal olcsóbb fűteni.
      Az, hogy miért kell támogatni azt ami olcsó, azt más szemszögből is meg lehet közelíteni. Olyan két szolgáltató támogatja az elektromos energiával működő hőszivattyús rendszert, ami a gázszolgáltatóktól vesz el ügyfelet, így piacot szerez. Az elektromos energiával hőszivattyúval előállított fűtés és hűtés ha olcsóbb, akkor környezetkímélőbb is.
      Egyébként, azt a szót, hogy támogatják, szerintem rosszul fogalmazzuk meg, hiszen maximum egy kicsit elengednek a haszonkulcsukból, azért, hogy piachoz jussanak, illetve ha nem ők adják el az energiát, akkor más teszi meg helyettük. Sokszor kisebb haszon többet jelent, mert többet el lehet adni belőle, ami szerintem igen jó a vevőknek is.
      Az igaz, hogy sajnos a villamos energia nagyrészét nálunk foszilis energiából állítjuk elő, ezen is változtatni kellene.
      Sajnos gázzal egy geotermikus rendszert nem tudunk működtetni, csak abban az esetben ha gázmotoros egységben áramot termelünk belőle, de ha a maradékhőt is hasznosítjuk a gázmotornál, akkor olcsó áramot kaphatunk, úgy, hogy a hatásfok rendkívül kedvező. Sajnos sok gázmotoros berendezés a hőt a szemétbe dobja, az ilyeneket meg kellene büntetni.

  12. Nem kívánok a témáról vitát nyitni, minnél több hőszivattyú, annál több gázerőmű.
    Jelenleg több 1000 MW földgáztüzelésű erőművi beruházás zajlik magyarországon.
    Mellesleg az áramszolgáltatók tulajdonosai között is akad gázszolgáltató.

    1. Kedves László!

      Szomorú, hogy ez így van, hogy szinte csak gázból készítünk áramot, meg atomenergiából. Ez egyfajta szegénységi bizonyítvány. Van szél, valamint napenergia teljesen ingyenesen. Sajnos ezt nem használjuk szinte egyáltalán.
      A gázmotoros erőművekről az előbb írtam, ha a maradék hőt hasznosítanák, nem lenne annyira energiapazarló, környezetszennyező megoldás, mint ha a Dunába, vagy más folyóba dobnánk a meleg vizet, mely egy melléktermék.
      Sajnos az igaz, hogy a hőszivattyú iszonyat drága dolog és az én véleményem is az, hogy itt a technikai fejlesztéseket és a gyártó hasznát fizetjük meg kőkeményen.
      De eljön az az idő, mint a számítástechnikában, hogy egy laptop már 100 ezer alatt is kapható lesz, ami nem volt elmondható 10 évvel ezelőtt, mert kurriózum volt és ezt a gyártók ki is használták és 1 millióért adták.
      Hamarosan olcsó lesz a geotermikus hőszivattyú is, és a napelem is, ez törvényszerű dolog.

  13. Kedves Szakértő!

    Tudja Ön, hogy mennyiért állít elő egy gázmotor 1 kWh villamos energiát?
    Alaperőműnek ma ilyet bűn alkalmazni. (Most ezt tesszük.)
    Még egy dolog, nincs olyan, hogy geotermikus hőszivattyú, csak az ebből élők agyában.
    Talán a Gyuri is megbocsátja, ha megépült volna Bős-Nagymaros, más lehetne a “hőszivattyúk” megítélése.

  14. Tisztelt Vitázók, Hozzászólók!
    Elolvasva az eddigi véleményeket, azt látom, hogy pontosan az a “felelősség”, előre gondolkodás hiányzik a polémiából, amelynek jellemeznie kellene az értelmiséget. A maga kis részterületén szinte mindenkinek igaza van, de az én nézetem szerint mégsem! Hogy miért? A dolog egyszerű: minden olyan fosszilis energia, amely nem kerül felhasználásra nyereség. nyereség a társadalomnak és az egyénnek egyaránt. Nem azon kellene csak gondolkodni, hogy azt a bizonyos négyzetméter árat miként lehet leszorítani, hanem azon is, hogy maga az egyén és az állam mit tehet ennek érdekében. Most a gazdasági válság idején minden olyan támogatás és befektetés, amely a rohamosan növekvő energiaárak mérséklésére – hiába mondják azt a “szakértők”, hogy csökken a gáz és a kőolaj ára, az csak átmeneti állapot, a készletek folyamatos csökkenésével az árak ismét növekedni fognak – (a felhasználás visszafogására) törekszik, a jövőbe való befektetést jelenti.
    Többen azt említik, hogy ha az alternatív enegianyerés technológiája elterjed, úgy annak ára csökkenni fog. Ez valószínűleg igaz is, csakhogy az elterjedéséhez sok-sok “felhasználót” kell ösztönözni arra, hogy ezt a lehetőséget válassza. Ez a már hagyományosnak tekinthető marketing eszközökkel nem megy, mert az ár csak lassan csökken.
    Itt lehet egy állami támogatáspolitikának elengedhetetlen szerepe: az energiatakarékos és alternatív források felhasználását ösztönözni lehet azzal, ha kedvezményes ÁFA kulcsokat állapítunk meg e tehnnológiákra. Így az egyén (végfelhasználó) költségeit jelentős mértékben: 15-20 százalékkal lehet csökkenteni, amely, ha megjelenik a négyzetméter árakban, a kiindulásként emlegetett 240 ezer forintot rögtön 192 ezerre csökkenti.
    Ugyanakkor az állam (a társadalom) is jól jár, hiszen csökkennek az energiahordozókra költött kiadások és támogatások. A kedvezményes ÁFA miatti költségvetési kiesést pótolja az egyéb megtakarítás. (A közintézmények és egyéb közösségi létesítmények üzemeltetési költsége, továbbá az egyének szintjén az így keletkező jövedelemtöbblet beáramlása a fogyasztás más területeire)
    Az így jelentkező állami támogatást (adómérséklést) csak addig kell fenntartani, amíg e technológiák valóban nem válnak olyan tömegessé, amely már képes a piacot árcsökkentésre késztetni.

  15. Tisztelt Kálmán úr!
    Kérem tájékoztasson, mi köze van a vízlépcsőnek a hőszivattyúkhoz. Attól, hogy mindkettőben a víz az úr, nem világos, hogy Ön milyen következtetést von le. Az sem világos, hogy ha valaki vízlépcső ellenes, miért ne pártolhatná az olcsó energiát. A vízlépcső nem hőszivattyú, azt azért elleneztük, mert bár tudtuk hogy vízi energiát termel, azt is tudtuk, hogy súlyosan károsítja a környezetet és az ivóvízbázist.

  16. Végigolvasva a sok hozzászólást, látom sokmindenkit érdekel az energiatakarékosság és a környezet.
    De kérdés:
    -Valóban az a megoldás, hogy egy meglévő sokat fogyasztó épületet ellátunk nagy bekerülési költségű szerkezetekkel, amik a “természetből” veszik az energia nagy részét? Az ilyen szerkezetek karbantartási költségei sem mellékesek.
    -Szerintem a cél először az energiafogyasztás csökkentése (vastag szigetelés, ablakcsere, hővisszanyerős szellőztetés – megfelelően beépítve). Amint ez megvan, rájövünk, hogy sem egy napkollektort sem napelemet sem semmi mást nem éri meg beépítenünk, mert olyan minimális a spórolás ezután, hogy mire megtérülne, az már csak a távoli jövőben lesz… Jobban járunk az energiatakarékos izzókkal. Lehetőleg A+, vagy méginkább A++ kategóriájú háztartási gépek beszerzésével, stb.
    Nem az a cél, hogy mindenki magának termelje az áramot, vizet, stb. Úgy sokkal drágább, és sokkal több szerkezet sokkal több meghibásodással néz szembe. Mindig a legegyszerűbb a legjobb megoldás.
    -Valóban jó dolog a napelem és a szélerőmű, vagy a geotermikus hőszivattyú?
    -Ezek mellé szinte ugyanakkora kapacitású erőművek kellenek, mintha nem is lennének. (szélcsend, éjszaka). Lehet ha belegondolunk, alig vagy nem is óvjuk a környezetünket ezekkel a dolgokkal.
    A napelem, szélerőmű inkább csak a környezetvédők miatt terjed (állami támogatással). Sokan a geotermikus erőművekről nem is hallottak, de az előbbi kettőt mindenki. Nem a drága hőszivattyúk a megoldás. Az energiafelhasználás csökkentése, amik következtében a komfortszint is nőni fog a lakásunkban.

    Egy vízerőmű, ami a víz mozgási és helyzeti energiájából termel áramot, jó dolog lehet, ha az építésével járó környezetkárosítás elfogadható.
    Egy geotermikus erőmű, ami néhány km-es mélységbe leengedett víz felforrósításából nyeri az energiát, szintén jó dolog.
    Egy naperőmű, amelyik az energia tárolásával (felforrósított sóoldatban) éjjel is képes energiát fejlszteni, ugyancsak jó dolog.
    Lehetne még felsorolni a hullámerőművektől kezdve sokmindent, amik mind tökéletes megoldások a jelenlegi erőművek kiváltására, mégpedig azért, mert folyamatosan termelnek.

    Elnézést, ha esetleg megbántottam a gondolataimmal valakit.

  17. Tisztelt Kretschmer István!

    A mondataimban benne volt a válasz.
    Véleményem szerint a vízlépcső kérdése politikai ügy volt, a mai napig az.
    Mellesleg így a világ legdrágábban meg nem épült vízierőművével mi büszkélkedhetünk.
    Számításaim szerint a kár meghaladja az 1 milliárd Ft-ot.

  18. A meg nem termelt energia “kára” nem egy hanem sok milliárd Ft volt a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer esetében. Az erőmű megépülése esetén, az ökológiai károk, ellenben ennek sokszorosát jelentették volna. Az ivóvízvagyon elszennyezése, az ártéri erdők kiszárítása, a talajvízszint süllyedése, mezőgazdasági területek elárasztása és elvesztése, az értékes hal és vadállomány elvesztése, stb. mind-mind egy értelmetlen tervnek estek volna áldozatul. Mielőtt ellenben bárki is azt állítaná, hogy ellensége lennék a vízi energiának, leszögezem, úgy is mint a Duna Kör ügyvivője, hogy nem vagyok vízlépcső ellenes. A vízi energia egy alternatív, megújuló energia, melyet az ENSZ is az alternatív energiák közé sorol. Így tehát fontos disztingválni. Mi a síkvidéki erőműveket tartjuk károsnak. Ilyenből nagyon kevés épült a világon, de több működését , miután tapasztalták kárait; beszüntették.
    Az ilyen erőművek nagy területen gyakorolnak fokozottan káros hatást a környezetre, -a BNV esetében 190 km-en-, miközben nagyon kevés energiát termelnek. Nagymaros pl. 180 megawattot termelt volna. Így tehát kárai és hasznai nem álltak egymással arányban. Való igaz mindezek ellenére, hogy az általunk az állatorvosi egyetem lovának minősített ügy egyben politikai üggyé is vált. Többek között azért, mert egyetlen (a mai felfogásunk szerinti) demokratikus államban sem építettek soha síkvidéki erőművet.
    Ezért röviden leírnám prioritásaimat::
    1, A leginkább környezetbarát energia a meg nem termelt energia.
    2, Tehát spórolj az energiával, ahol csak tudsz.
    3, Rendkívül fontos, az energia termelés módja. Ezek közül, a leginkább környezetkímélők, az alternatív energiák. De nem csak az a fontos, hogy miként termeljük az energiát nagy erőművekben, 4, hanem az is fontos, hogy mennyit fogyasztunk belőle, és a
    5,, kisebb fajlagos fogyasztást miként érjük el.

  19. Kedves Gyuri!

    Látod erről még mindig sokunkat nem győztél meg, de ha már elkezdtük Bős-Nagymaros ügyét, megkérdezhetem, hogy a Szlovákoknál mi módon nem következtek be azok a katasztrófák, amivel akkor is riogattátok egész Európát?
    Ma Magyarországon a műszaki értelmiség jelentős része – főleg akik már jártak is az erőműben – merőben más álláspontot képviselnek, mint Te.

    Én viszonylag sokat járok a környéken, az ott élő emberektől azt hallom (Zebegény, Dömös, Visegrád), hogy Nekik az elszigeteltségükön sokat segített volna az erőmű és talán még munkát is jelenthetett volna.

    Nyilván Te sokat törődsz a Dunával – tehát naprakészek lehetnek az információid -, meg tudnád mondani, hogy jelenleg kik kezében vannak a Duna vízgyűjtő területén lévő talajvíz kutak, azokat kik tartják karban és kik figyelik és a mért adatokat hol tárolják?

  20. Kedves László!

    Egy készház építési honlapon vitatkozunk a vízlépcsőről. Mélységében ez nyilván nem lehetséges. Mind ezek ellenére felhívnám néhány dologra a figyelmedet:
    A német francia megegyezés keretében a két Rajna-menti ország megállapodott, hogy nem építenek több, a környezetre káros vízlépcsőt. Ennek kutatásai közismertek, az adatok rendelkezésre állnak. Hasonló eredményre jutottak Európa és Észak-Amerika több folyóján.
    Szlovákiában és a magyar oldalon is bekövetkeztek a vízlépcső kárai. gondolj csak a kiszáradt szigetközi mellékágrendszerre, mely 400 m/3/sec vízzel is halódik. (A Duna átlagos Vízhozama 2000m/3/Sec ezen a szakaszon. ) Amúgy az eredeti tervben csak 50m/3/sec vizet szántak a mellékágnak és az un. Öreg-Duna medernek, a többi a turbinákat ill. a hajózást szolgálta volna a mesterséges csatornában.

    Felhívom továbbá a figyelmedet, az utolsó műtárgy utáni medermélyülésre, a talajvízszint csökkenésre, az ártéri erdők kiszáradására, halódására. Arra is emlékeztetnélek, hogy mivel az erőműrendszernek csak az egyik fő műtárgya készült el, így az nem csúcsra járatható, és ezáltal megmenekültünk a legrosszabbtól.

    A műszaki értelmiség pedig megosztott. Sokan azért mert még a régi iskolát járták, mások, – sokan az idősebbik korosztály képviselői közül is;- elfogadták a megváltozott világot. Közülük kimagaslik, az általam szakmailag és emberileg is kimagasló Mikolics Sándor, a Nagymarosi Erőmű tervezője. Vele haláláig együtt dolgoztunk. Miközben elfogadta érvrendszerünket, én is bevallom, hogy nagyon sokat tanultam tőle.

    Zebegény, Dömös, Visegrád környékén én is sokat járok, és hallottam mindkét álláspontot. Akikkel én találkozok, többségében olyan emberek, kik úgy szeretik a Dunát, azon a szakaszon, ahogy van. Ha tetszik, úgy, ahogy Szinyei Merse Pál megfestette.
    Azt pedig te, aki energetikus vagy jobban tudod mint én, hogy hány munkahely teremtődik egy vízlépcsőnél.

    Utolsó kérdésed a talajvízkutakkal kapcsolatos. Javaslom, hogy ez ügyben a legnagyobb céget, a Fővárosi Vízműveket keresd. Ők, többen az állásukat is reszkírozva kiálltak mellettünk a vízlépcső vitában. Ezúton is kifejezném nagyrabecsülésem; bátorságukért. Hajdú László, akkori igazgató kiállása nemrég látható volt a filmszemlén, ahol Csillag Ádám, akkor letiltott, de ma bemutatott filmje, a Dunaszaurusz végre bemutatásra került.

  21. Bocsáss meg, hogy így eltértünk a témától szerencsére, csak ebben nem tudunk egyet érteni.
    Fogadd még egyszer nagyrabecsülésemet és tiszteletemet!

    Üdvözlettel:
    Kálmán László

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Close