A napkollektor a legelterjedtebb megújuló energiát hasznosító berendezés

A napkollektor nem más, mint a Nap fényenergiáját hőenergiává átalakító berendezés, amit legtöbbször víz melegítésére használnak, de előfordul hőcserélő közegként légnemű anyag is.
A felmelegített hőátadó közeget fűtésre, vagy használati meleg víz előállításra hasznosíthatjuk, de kiválóan alkalmazható medence fűtésre is.

Gyakran keverik össze a napkollektort és a napelemet, de a kettő már csak működési elvéből és felhasználásából eredően sem ugyanaz! Míg a napkollektor meleg vizet szolgáltat, a napelemet elektromos áram termelésére használják.

A napkollektorok piaca világszerte robbanásszerűen bővül. Ma már számtalan gyártó kínálja a termékeit, honlapunk segítségével segítünk Önnek megismerni a különböző napkollektor típusokat.

A legolcsóbb megújuló energiát biztosító berendezés, a legkorábbi megtérüléssel see.

Az egyes gyártók között óriási árkülönbségek is lehetnek.

Itt sok esetben a működési rendszerekben rejlő különbségek adják az áreltéréseket, de vannak itt is presztízs márkák.
Nem egyértelmű, hogy a márkás termékek jobbak, sőt folyamatosan jelennek meg új és új gyártók a piacon, akik szabadalommal bejegyzett újdonságokat vonultatnak fel, sok esetben lényegesen olcsóbban, mint az ismert márkák.

Léteznek olyan napenergiát hasznosító napkollektorok, melyek 4-5 év alatti megtérülést garantálnak.

A napenergiát hasznosító napkollektorokat két csoportra osztjuk:

• Vákuumcsöves napkollektorok.
• Síkkollektoros napkollektorok

A vákuumcsöves napkollektor az újabb műszaki fejlesztések eredménye.

Az ikerüveges változat alapötlete a termoszüvegektől ered. A dupla üvegfal belső felére gőzöléses eljárással hordják fel az abszorberréteget.
A külső üvegcső teljesen átlátszó. A beeső fény a belső üveg felületén hővé alakul, melyet az üvegcső belsejében elhelyezett fűtőcső továbbít a gyűjtőegységbe. Innen a rendszerben keringtetett folyadék a víztartályba szállítja az átvett hőt.

A két üvegcső közötti teret vákuum tölti ki, amely a hőszigetelést biztosítja.

Magyarországon az utóbbi években kedvező áruk miatt nagyon elterjedtek ezek a típusok, ám itt rögtön meg kell jegyezni, hogy a külsőre azonosnak tűnő gyártmányok között igen nagy különbség lehet a teljesítmény tekintetében.
Ezeknél a rendszereknél inkább igaz, hogy az ár sok esetben egyenes arányban áll a teljesítménnyel.
Az egyes gyártmányok közt akár 30-40% teljesítménykülönbség is lehet, ami azt jelenti, hogy a gyenge minőségű utánzatok teljesítménye még a közepes minőségű síkkollektorokét is alig éri el.
A vákuumcsöves napkollektorok egyetlen hátránya, hogy a megtermelt hőenergiát el kell vezetnünk belőle, mivel élettartalmára rossz kihatással van, ha a hőt nyáron a nagy melegben nem hasznosítjuk, ezért kiváló megoldás azoknak, akiknek van medencéjük a családi házukban, vagy olyan irodaházban, ipari létesítményben ahol megfelelő hőelvonást biztosíthatnak a fürdő helyiségek és a konyhák.

A vákuumcsöves napkollektorok mindegyike szórt fénynél is képes melegvizet előállítani, természetesen nem akkora hatásfokkal, mint ragyogó napsütéses időben.

A síkkollektor a legelterjedtebb napkollektor típus. Működése nagyon egyszerű, ezért nagyon hosszútávon hibátlan a működésük.

A síkkollektor tulajdonképpen egy elől üvegezett, hátul hőszigetelt lapos dobozszerkezet, melybe belül egy jó napsugárzás elnyelő képességű fekete lemezre (abszorberre) erősített csőkígyó található.
A modern, szelektív bevonatok többrétegűek, s megakadályozzák a visszaverődést.
A síkkollektorok működése egyszerű: a napsugárzás áthalad a jó fényáteresztő képességű üveg fedőlapon és elnyelődik az abszorberen, ami az elnyelt napsugárzás hatására a hozzá erősített csőkígyó rendszerrel együtt felmelegszik.
A napkollektorba lévő folyadék általában valamilyen nem környezetszennyező fagyálló folyadék, ami megvédi télen a fagyástól.
A síkkollektorokat rengeteg cég gyárt szerte a világon, mindegyik működése megegyezik egymással. Kizárólag a beépített anyagok hőelnyelő képessége, bevonatok, csőalakok, hőszigetelések és dobozok különböznek, természetesen ezek nagymértékben befolyásolják a hatásfokot és az élettartamot.

A napkollektorok garantált működési élettartamát a gyártók 30-40 évben határozzák meg.
Ez a síkcsöves kollektorok esetében kézenfogható adat, hiszen számos nyugati ország esetében 40 év feletti rendszerekkel is sűrűen találkozhatunk.