Stockholm Wood City: a világ eddigi legnagyobb faalapú városfejlesztése

A svéd főváros egyik kevésbé ismert negyedében, a korábban ipari funkciójú Sickla városrészben forradalmi városépítési projekt kezd formát ölteni. A Stockholm Wood City nemcsak méreteiben, de ambíciójában is páratlan: a világ eddigi legnagyobb faalapú városfejlesztési projektje.

A fejlesztést az Atrium Ljungberg ingatlanfejlesztő cég vezeti, az építészeti koncepciót pedig olyan irodák jegyzik, mint a svéd White Arkitekter. A cél: egy karbonsemleges, emberléptékű és természetközeli városi negyed megalkotása, amely válasz a klímaválság kihívásaira – nem a jövőben, hanem most.

A Stockholm Wood City több mint 25 városi tömbből fog állni, összesen 250 000 négyzetméteren. Irodák, lakások, kiskereskedelmi egységek, parkok és közterek szövik majd át a negyedet. Az első építkezések 2025-ben indulnak, az első beköltözések pedig 2027-re várhatók.

A fa használata itt nem csupán környezetbarát építőanyagként jelenik meg – ez az anyag maga a város filozófiaája. A teljes szerkezetet CLT és LVL elemek alkotják, radikálisan csökkentve az építkezés karbonlábnyomát. Egy tonna betonhoz képest egy tonna faépítőanyag több száz kilogramm szén-dioxidot takarít meg – és még oxigént is termel az előállítása során.

Az építészeti koncepció az ember és a természet közötti kapcsolat újragondolása. Minden lakás és iroda 50 méteren belül elér egy zöld felületet. A belső udvarokat, tetőkerteket és árnyékos sétányokat úgy tervezték, hogy ne csak esztétikai elemként, hanem mikroklíma-szabályozóként is működjenek: csökkentik a hősziget-hatást, javítják a levegő minőségét, és elősegítik a biodiverzitást.

A projekt nemcsak környezetileg fenntartható, hanem társadalmilag is progresszív. Az épületek földszinti szintjein közösségi funkciók kapnak helyet: kávézók, könyvtárak, co-working terek és nyitott műhelyek. A városrész célja, hogy a lakók ne csak lakjanak, hanem részt is vegyenek a hely életében. A munkahelyek, szolgáltatások és lakások egymáshoz való közelsége csökkenti az utazási igényt és elősegíti a gyalogos vagy kerékpáros közlekedést. A tervek szerint autóforgalmat minimalizáló városi infrastruktúra valósul meg, prioritást kap a fenntartható mobilitás.

A negyed saját megújuló energiatermelő rendszereket integrál: tetőre szerelt napelemek, hőszivattyús rendszerek, intelligens energiaelosztás. Az épületek szenzorokkal és AI-alapú energiamenedzsmenttel működnek, így optimalizálják a fogyasztást. A cél: karbonsemlegesség 2030-ra – nemcsak az építés során, hanem az üzemeltetés teljes élettartama alatt.

A projekt túlmutat saját fizikai határain. A fejlesztők célja, hogy a Stockholm Wood City nemzetközi példává váljon, bemutatva, hogy a faépítészet nemcsak kis léptékben, hanem komplett városrészek szintjén is életképes válasz a 21. század kihívásaira.

Forrás: saját