Mi is az a Vis maior

Egyre többet lehet hallani a Vis maior kifejezést. Ha valakinek valami problémája akad a teljesítéssel, akkor azt mondja, hogy Vis Maior esete áll fenn.

Az elmúlt 3 hónapban nem volt internet az irodánkban, azonnal reklamáltunk az internetszolgáltatónkhoz, akik közölték minden esetben, hogy ez Vis Maior és erre hivatkozhatnak a szerződésük szerint.

De a legégetőbb kérdés most napjainkban az Ajka-környéki iszapáradat okozta környezeti katasztrófa. Semmi mást nem hallani, amikor szó esik a kármentesítésről, minthogy ez Vis Maior esemény.  A biztosítók szerepvállalása ebben a helyzetben nagyban függ, hogy ez most jogilag milyen eseménynek minősül.

A latin “vis maior” (ma: vis major) kifejezés szó szerint “nagyobb erőt” jelent, melyet már az ókori Róma jogrendszerében is olyan előre nem látható, külső, elháríthatatlan körülményt jelölt, melynek következtében a kötelezett nem tudott teljesíteni. Látható tehát, hogy a vis majornak a mindennapi életünkben leginkább a jogügyletek (leginkább a szerződések) körében van kiemelt szerepe, hiszen ha az egyik felet vis major akadályozta a teljesítésben, mentesül a kötelezettségei alól.

A magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a vis major kifejezést nem említi, azonban a károkozásról szóló paragrafusokkal összefüggésben találunk rá utalást. Eszerint: “aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.” (Ptk. 345. § (1) bekezdés).

Ahhoz, hogy egy esemény vis major legyen, három feltételnek mindenképpen teljesülnie kell:

a, Elháríthatatlanság, b, Előre nem láthatóság, c, Fel nem róhatóság

Az első feltétel, az elháríthatatlanság mércéje az ember, vagyis az, hogy emberi erővel, képességekkel az eseményt és annak következményeit a vis major esetén ne lehessen elhárítani. A joggyakorlat ilyen esetekben az elvárható gondosság alapkövetelményét fogalmazza meg, azaz, egy adott történés, amely az általában elvárható emberi gondosság mellett elhárítható lett volna, semmiképp sem lehet vis major. Fontos fogalmi eleme az előre nem láthatóság. Amit nem lehet kiszámítani, arra felkészülni, az ellen védekezni is lehetetlen.

Kiemelendő a felróhatóság kérdése is, hiszen előfordulhat, hogy az elháríthatatlan erejű eseménysort maga a szerződés kötelezettje indította el, vagy éppen abba az irányba befolyásolta a külső erőt, amelynek következtében az elháríthatatlan mértékű lett.

A bírói gyakorlat szerint vis majornak tekinthetők a természeti csapások és egyéb katasztrófák – árvíz, földrengés, tűzvész, szélvihar, tornádó – valamint olyan emberi megmozdulások, amelyek ellenállhatatlan, elemi erővel hatnak – háború, forradalom stb. Pontos határvonal azonban nincs, nem egységes az álláspont abban, hogy például a gazdasági válság, vagy éppen egy ipari katasztrófa – jogi értelemben – minek minősül. Mindenkor szükség van tehát az eset egyedi körülményeinek pontos tisztázására.