Megújuló energiák egy tiszta élhető világért

A klímacsúcs végeztével, kiírták a megújuló energiaforrások 30%-os vissza nem térítendő állami támogatását a lakosság számára.

Múlt év végén nem sok eredménnyel végére ért a klímakonferencia, ezután hazánkban újra kiírták a lakosság számára a megújuló energiaforrások állami támogatását, amihez kamattámogatott hitel is igénybe vehető. A kiírás részletet itt olvashatóak: megújuló energia pályázat.  Bár az oldal olvasói az átlagnál jóval tájékozottabbak a környezetvédelem területén, mégis azt gondoltuk egy átfogó cikk a helyére tehet néhány, eddig tisztázatlan kérdést a megújuló energiák témakörében.

Nem riogatni szeretnék, de érdemes tudnotok, hogy sokkal nagyobb a környezeti probléma, mint amiről az általánosan olvasott sajtó beszámol, és a közeljövőben (előre láthatóan 5 éven belül) várható az energiaárak drasztikus emelkedése. Meggyőződésem, hogy az élhető jövő energetikai szempontból a helyi szinten megtermelt megújuló energiaforrásokkal képzelhető el egyedül, mind a család energiabiztonsága, mint pedig a környezetvédelem szempontjából. Egy 1 kW-os napelem rendszerrel évente közel 1 tonna, egy négytagú család melegvizét ellátó napkollektor rendszerrel évente 6-7oo kg CO2-től mentjük meg Földünket! Ne kívülről várjuk a megoldást, tegyük meg mi amit tudunk, s így lehet esélyünk arra, hogy gyerekeinknek maradjon még tiszta ivóvíz és tiszta levegő!

Kezdjük az alapoknál:
Bolygónk az ökológiai katasztrófa küszöbén áll.

A jelenlegi helyzet kialakulásáért az emberiség felelőssége elvitathatatlan. Az ipari forradalom kezdetétől, az erdők kivágása mellett, először a szén, majd az olaj és a gáz felhasználása vált dominánssá, ezzel óriási környezeti pusztítást okozva, majd megjelentek a műanyagok (szintén a kőolajnak köszönhetően), amik nagyon sokára bomlanak le, s lassan szeméttel borítják el a Földet.
Később elindult az atomenergia kiaknázása, ami egyelőre be nem látható kockázatokkal jár.
Az atomenergia felhasználása miatt növekszik a Földön a radioaktivitás, aminek valódi kihatásait szintén nem ismerjük. A folyamatos növekedésen alapuló világgazdasági modell felfokozott, értelmetlen fogyasztásra, ennek következtében az energiaforrások és a nyersanyagok eszement pocsékolására sarkallják az emberiséget.
Minden nap előbukkanó téma a széndioxid kibocsátás, a globális felmelegedés. Sokan cáfolják a hatásait, bagatellizálják a témát, de tény, hogy az elmúlt ötven évben egyes tudosok szerint 2, más mérések szerint 5 fokkal emelkedett a Föld hőmérséklete.

A tengerszint emelkedése 1992 óta eléri az évenkénti 3,2 millimétert, miközben az elmúlt ötezer évben alig egy milliméter volt az átlag, a grönlandi jégből ötven százalékkal több olvad el 2008-ban, mint 1992-ben, az Aral tó 60, a Csád tó 75 százaléka mára eltűnt és 2002 és 2050 között várhatóan annyi szén-dioxid jut a levegőbe, mint a korábbi 250 évben összesen.

Tehát egyre melegebb van, a jég olvad, a tengerszint emelkedik, viharok, árvizek, szokatlan természeti katasztrófák sújtanak fokozódó ütemben embermilliókat.
Miért nem teszünk mindezen tények ellenére semmit?
Jogos a kérdés. A probléma megoldására több út is létezik, csak el kellene indulni legalább egyen. Viszont a lehetséges pozitív változások a mostani rendszer érdekeit sértik ennek ékes bizonyítéka volt a most záruló koppenhágai klímacsúcs is. Döntéshozóinkban még sajnos csak gyűlik a bátorság, hogy a közjóért beáldozzák egy szűk, ámde annál befolyásosabb réteg rövidtávú érdekét. Aki itt tehet az a saját felelősségére ébredt ember, aki nem csak saját rövidtávú érdekét nézi, hanem képes egy nagyobb közösségről és hosszabb időtávról is felelősen gondolkodni. Ha egyre többen átérezzük felelősségünket utódaink és egymás jövőjéért akkor lehet csak egyéni jövőnk is!

Ebben a sorozatban sorra vesszük a jelenleg használt energiaforrásokat, mert jelenleg ez az egyik legaktuálisabb probléma a világunkban. Egyre nagyobb az energiafelhasználásunk és egyre nehezebb előteremteni annyit, amennyit fel szeretnénk használni.
Egyre kényszerítőbb a kereslet nyomása, ezért mind felelőtlenebb és költségesebb módokon próbálják megteremteni a szükséges energiamennyiséget, aminek természetesen nem csak előállítása, de felhasználása is környezetromboló. Ha nem szeretnénk önkéntesen jobb útra térni, akkor is rá leszünk kényszerülve, de az fájdalmasabb lesz… Meddig képes egy véges erőforrásokkal bíró világ a végtelen növekedés máig érvényes közgazdasági paradoxonja alapján működni?!

Jelenleg elérhető energiaforrásaink három csoportba oszthatók:
1. Fosszilis (ősmaradványi) energiahordozók
2. Atomenergia
3. Megújuló energiaforrások

szerző: Dr. Mokry Tamás, Pusztai József www.tisztaenergiak.hu

Cikk folytatása