Földrengések Magyarországon és az épületek földrengés-biztonsága

A földrengéseket hazánkban hajlamosak vagyunk elbagatelizálni. A mai földrengés újra középpontba állította a földrengést, mint környezeti katasztrófát.

A földrengéstől nem kell félni, ha olyen épületben lakunk, mely védett a legextrémebb földrengéstől is.

 

A ritkábban (30-40 évenként) előforduló eseményekről az ember hajlamos nem tudomást venni. Általában 30-40-50 évenként van olyan erejű rengés, amely már komoly anyagi károkat okoz.

Kisebb rengés sok van, évente 100-150-et is regisztrálnak. Ezek közül csupán 5-10 érzékelhető a lakosság számára. Egy-egy olyan, ami kisebb károkat is okoz, 3-4 évente fordul elő.
Bár hazánk csak mérsékelten veszélyes területnek számít, abból kell kiindulni, hogy ahol egy adott magnitúdójú földrengés már előfordult, az akármikor meg is ismétlődhet.

Magyarország és a Kárpát Medence földrengés tekintetében aránylag jó helyen fekszik, mert ritkán vannak földrengések és azok sem végeznek nagy pusztítást.

Az epicentrum környékén komoly károkat okozó földrengések azonban a történelem során többször elõfordultak és a jövõben sem zárhatók ki.

A magyar Főiskolákon a mai napig sem tanítják az építészeknek a földrengésbiztos házak tervezésének szabályait. Általában a könnyűszerkezetes készházak földrengésbiztosak egy nagyobb földrengés esetén is.

Magyarországon legismertebb földrengés-veszéleyes területek: Komárom (1763, 1783, 1806, 1851), Mór (1810), Jászberény (1868), Kecskemét (1908,1911), Eger (1925), Dunaharaszti (1956) és Berhida (1985).

 

1763. június 28. Komárom Magnitudo=6.3

Komáromtól a Balaton északi részéig húzódó terület szeizmikusan az ország legaktívabb területe. 1810. január 14-én Mór környezetében volt az egyik legjelentősebb károkat okozó magyarországi földrengés.

1763-ban, Mária Terézia uralkodása idején Komáromban keletkezett a Magyarországon valaha kipattant legnagyobb földrengés.
E halálos áldozatokat is követelő földrengés során a város harmada elpusztult.

1810. január 14. Mór Magnitudo: 5,4

Ezt írták az 1810-es Móri Földrengésnél: A döngölt vastag agyag-falú alacsony házakon csak repedések mutatkoztak, a téglából épült mészhabarccsal kötött házfalak csaknem mind beomoltak. A boltívek különösen rosszul viselték a rengést. A kapucinusok cellafalai bedőltek, de ők épp az ebédlőben vacsoráztak, így megmenekültek. Fagyok után tavasszal a megrepedt falú házak is összedőltek.

Részlet az 1810-es földrengést követő közgyűlés számára készült hivatalos jelentésből:

“Folyó év januárius 14-én a természet legszomorúbb tüneménye, a földrengés Magyarország nagy részében, de különösen Fejér megyében és legkivált Csóka-hegy tájékán mutatta pusztító erejét, mely a fentebb jelzett hegy közelében lévő helységekben és városokban úgy a régebbi, mint a legszilárdabb újabb építményeket is annyira elpusztították, hogy azok a legrettenetesebb iszonyat nélkül nem is szemlélhetők. A nép a földrengés szokatlan hatásai miatt éjjel-nappal fél, mivel hogy a földrengés oka el van rejtve és már annyi idő óta alig számbavehető megszakítással ezen a vidéken minden pillanatban kénytelenek tapasztalni, hogy életük a legnagyobb veszélyben forog.”

A legnagyobb károk a Duna bal partján voltak. A rengés erősségéhez képest kevés volt az áldozat, melynek oka a korabeli építkezési módszerekben keresendő: fűzfaágakat vertek le félméterenként, vesszővel összefűzték és betapasztották; a kémények is lefelé szélesedtek.

1911. július 8. Kecskemét Magnitudo: 5,6

A főrengés Kecskeméttől ÉK-re, a város határában 1911. június 8-án éjjel keletkezett. E földrengésnek nagy sajtója volt, amelynek alapján értékelve (néhány újságcikktől eltekintve) a rengést akár katasztrofális jelzővel is illethetnénk.

A belterületen 1.269 lakóház sérült. Ez a belterületre eső 4.569 lakóház 28%-a.

Magyarország területét jórészt laza üledékes kőzetek borítják. Egy földrengéskor ezek az üledékek elkezdenek rezegni, mint egy zselé. A magasabb frekvenciás hullámokat elnyelik, az alacsonyabbakat pedig átengedik, vagy felerősítik. Márpedig éppen ezek a hullámtípusok a legveszélyesebbek az épületekre.

Egy évvel ezelőtt a Haiti földrengést követően az Origo megkérdezte MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet kutatóit, hogy mi történne, ha Budapestet egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés érné.

A kutatók hangsúlyozták, hogy szerencsére nincs tapasztalat, tehát valóban csak durva becslésekről lehet szó. A kutatók szerint a belső kerületek elég nagy bajban lennének. Itt az épületek nagy része a millennium idejére épült meg, és ezek zöme nem élne túl egy haiti erősségű rengést. Néhány műemlék épület, amelyet modern technológiával az elmúlt években újítottak fel, talán átvészelné az eseményt (például a Kálvin téri templom).
A legtöbb templom tornyai és kupolái azonban valószínűleg leomlanának, de a Parlamenté valószínűleg állva maradna annak köszönhetően, hogy könnyű acélszerkezettel épült (a tornyok és díszek elpusztulnának).

A külső kerületekben lévő panelházak dobozos szerkezetük miatt valószínűleg állva maradnának.A közműhálózat nagy része Budapesten is tönkremenne. Főleg az öreg közművek, öntöttvas víznyomócsövek és öreg gázcsövek sérülése jelentené a nagy problémát. Emiatt sok helyen tűzvész törne ki: a törött gázcsövekből kiszabaduló gázt meggyújtanák a leszakadó elektromos vezetékekből kipattanó szikrák, ahogyan az nagy földrengéseknél gyakori. Budapesten ebből a szempontból még rosszabb lenne a helyzet, mint Haitin, mert itt egy bonyolultabb infrastruktúrájú, zsúfoltabb területet érintene a katasztrófa.

A kp.hu által forgalmazott EnergyFriendHome készházak a valaha a földet ért legextrémebb földrengésnek is ellenállnak. Így Önnek nem kell izgulnia, hogy szerettei és értékei biztonságban vannak-e, mert azt a szolgálatatás alapban jár Önnek.