Dánia, a világ legboldogabb országa: hogyan befolyásolja a várostervezés a lakosság jólétét

A World Happiness Report szerint Dánia évek óta szakadatlanul vezeti a világ legboldogabb országainak listáját. Koppenhága, Dánia fővárosa, élénk színű vízparti épületeiről és radikális kortárs építészetéről ismert, mindkettő a város örömteli ethoszát tükrözi. A metropolisz a várostervezők kedvenc esettanulmánya szén-dioxid-semleges infrastruktúrájával, gyalogos- és kerékpáros-barát jellegével, valamint virágzó közterületeivel. A dán tervezők feltörték a boldogabb városok építésének kódját, és rengeteg modellt hagytak hátra, amelyekből tanulhatunk.

A boldogság olyan érzés, amely az élvezetből, a tevékenységből és a társaságból fakad. Daniel Gilbert harvardi pszichológus szerint a boldogságot az élet három döntése határozza meg: hol élünk, mit csinálunk, és kivel tesszük mindezt. Az első kérdés a fizikai környezet elégedettségünkre és jólétünkre gyakorolt hatására világít rá. Koppenhága építészetileg biztosan jól csinál valamit, amivel kiérdemli a “boldog város” címet.

A dán dizájnfilozófiát a hygge szóval lehet összefoglalni, amely nagyjából annyit jelent, hogy “olyan légkör, amely kényelmet, elégedettséget és jólétet teremt”. Koppenhága építészete és városi terei érezhetően megtestesítik ezt a filozófiát, mivel támogatják a városi játékot, tevékenységet és kikapcsolódást. Bjarke Ingles dán építész terveit a hedonizmusra való törekvés vezérli, az élvezetet és az örömöt állítva munkája középpontjába. Az ünnepelt dán várostervező, Jan Gehl ragaszkodik ahhoz, hogy a városokat úgy építse, hogy azok az embereket tegyék boldoggá, ne pedig az autókat. A játszóterek mellett Koppenhágában több olyan társadalmi központ is található, amelyek középpontjában a többgenerációs kikapcsolódás áll.

A szórakozási lehetőségeket a város játékos közterek és a meglepetést okozó városi beavatkozások révén foglalja magába. Rengeteg példa mutatja, hogy Koppenhága hogyan helyezi előtérbe az örömöt, az emberi jólétet, és hogyan teszi a városi életet fantáziadúsabbá és váratlanabbá:

CopenHill: Fizikai aktivitás

A CopenHill tökéletes példája Bjarkle Ingles “hedonista fenntarthatóságnak” nevezett ideológiájának. A terv egy hulladékból energiát előállító üzemet sport- és játéktérként képzel el. Az ipari épületet egy tetőtéri városi park borítja, sípályával, buja túraútvonallal és mászófallal. A térben egy bár és egy CrossFit edzőterem is található, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra.

A design a hulladék és a szennyezés körüli fogalmakat pozitív élménnyé változtatja, és meghívja a kikapcsolódás szerelmeseit egy kiemelkedően ipari környékre. A CopenHill programja és kialakítása révén Koppenhága élénk alkotóelemeként terjeszkedik ki, és egyedülálló tereptárgyként szolgál a sík terrénumú városban.

Harbor Bath: Biophilia

A Harbor Bath egy hozzáférhető városi tér, amely Koppenhága kulturális és társadalmi szívét alkotja. Az ipari kikötőt városi térré alakító, nyilvános uszoda a szabadstrandos attitűdöt idézi, és a közeli park és a kikötő meghosszabbításaként szolgál. A projekt célja a szabadidő eltöltése, a testmozgás és a szocializáció, az embereknek helyet kínálva az úszáshoz, a napozáshoz vagy a városi kilátás élvezéséhez.

A BIG és a JDS által tervezett Harbour Bath a hozzáférhetőségre, a biztonságra és a programozási rugalmasságra összpontosít. Az életmentő állomás központi helyen található, hogy minden zónát bármikor felügyelhessenek. Az úszómedencék művészi módon vannak kivágva a fedélzetből, és éles szögű lépcsők szúrják át a teret, hogy felfedező játékra hívják a nyilvánosságot. A projekt révén Koppenhága a város biofilikus interakciós csomópontjait helyezi előtérbe, ezáltal fokozva polgárai jólétét.

Park ‘n’ Play: Generációk közötti játék

A CopenHillhez hasonló tervezési megoldás, a JAJA Architects egy parkolóházat alakított át élénk közterületté. Az épület tetején egy teljesen felszerelt játszótér található, ahol gyerekek és felnőttek egyaránt élvezhetik a vidám hangulatot. A monofunkcionális szerkezetek gondolatával szembeszállva a versenypályázati projekt egy külső lépcsőn keresztül csalogatja az embereket a tetőre. Ahogy az ember felmászik, a korlát hintákká, labdaketrecekké és dzsungel tornateremmé alakul át, elmosva a funkció és a játék közötti határokat.

A Park ‘n’ Play generációkon átívelő vonzerővel bír, és minden korosztályt meghív az aktív tetőre.

Superkilen Park: Egyenlőség

A Superkilen Park sikeresen alkalmazza a kikapcsolódást és a játékot, mint kötőanyagot egy etnikailag sokszínű közösség számára. A Koppenhága szociálisan leghátrányosabb helyzetű negyedében található, fél mérföld hosszú városi tér 60 különböző nemzet tárgyait foglalja magába, hogy egy kollektív identitást fogalmazzon meg. A terv a Topotek 1, a BIG Architects és a Superflex együttműködésében jött létre, akik az építészet, a tájtervezés és a művészet területén szerzett szakértelmüket egyesítették.

A játék – egy olyan állapot, ahol mindenki számára ugyanazok a szabályok érvényesek – megkönnyíti az ellentétes emberek keveredését egy méltányos talajon. A játszóterek hálózata elősegíti az interakciót a környéken szétszórt közösségek gyermekei és nevelőik között. A városi keretben szétszórt kulturális darabok nyitottak az értelmezésre, lehetőséget adva a spontán mozgásra és a kreatív játékra.

Mirror House: Discovery

A dán-amerikai MLRP cég a koppenhágai Interactive Playground Project keretein belül az öröm nagyszerű gesztusát tervezte meg. Az egykor graffitizett épületet úgy tervezték át, hogy a környék óvodai osztályainak adjon otthont. A gyerekeket és a járókelőket a homlokzaton elhelyezett nagy mókás tükrök lepik meg, humorérzéket hozva a mindennapi rutinokba. A nyeregtetős tetőszerkezet eltorzítja a perspektívákat és a környező park, játszótér és tevékenység tükröződését. Az épület folyamatosan vonzza az embereket, különösen a gyerekeket, akik minden egyes interakcióval új képet fedeznek fel.

Ezeken a példákon keresztül világossá válik, hogy az építészet mellett valami mélyebb dolog is boldogságérzetet vált ki. Az öröm az élmények és a terek másokkal való megosztásán, az emberi élet spontaneitásának és csodáinak közös ünneplésén keresztül érhető tetten. Az épített környezet ereje, hogy érzelmi reakciót vált ki az emberekből, nagy hatással van ránk, és a design az emberi szellem inspirálásának eszközeként él. Koppenhága megmutatja, hogy az építészet harmonikus kombinációkban olyan gyönyörű élményeket teremthet, amelyek boldogságot jelentenek.

Forrás: www.dezeen.com