A Kormány 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete az Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete az Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A  Kormány  az  Alaptörvény   15.  cikk  (3)  bekezdése   szerinti  eredeti   jogalkotói   hatáskörében,  az  Alaptörvény   15.  cikk

(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.  A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása

1. §        (1)  A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet  (a továbbiakban:  R1.) 1. § (4) bekezdése a következő 19. és 20. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„19. építési engedély:  új  lakás  építése   esetén   az  épített   környezet  alakításáról  és  védelméről  szóló  1997.  évi LXXVIII.   törvény   (a  továbbiakban:   Étv.)  szerinti  építési   engedély   vagy  az  építésügyi   hatóság   által  kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű  bejelentéshez kötött  építési tevékenység bejelentése megtörtént, valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély;

20. használatbavétel  tudomásulvétele:  a  használatbavétel  tudomásulvétele  vagy  a  felépítés   megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítása.”

(2)  Az R1. 5/A. § (11) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11)  Amennyiben  az igénylő  házaspár  a gyermekvállalását  nem  teljesíti, de  az emberi  reprodukcióra  irányuló különleges  eljárások  végzésére  vonatkozó, valamint  az ivarsejtekkel  és  embriókkal  való rendelkezésre   és  azok fagyasztva  tárolására  vonatkozó  részletes  szabályokról  szóló  30/1998.  (VI.  24.) NM rendelet   [a  továbbiakban:

30/1998. (VI. 24.) NM rendelet]  szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának  egyes kérdéseiről  szóló 9/1993. (IV.  2.) NM rendelet  [a továbbiakban:  9/1993. (IV.  2.) NM rendelet]  4. számú  melléklet

13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy az igénylő házaspár

a)  a  kötelező   egészségbiztosítás  keretében  igénybe   vehető   meddőségkezelési  eljárásokról  szóló  49/1997. (XII. 17.) NM rendelet  [a továbbiakban:  49/1997. (XII. 17.) NM rendelet]  2. § (1) bekezdés  c) pont  ca)–cf ) alpontja szerinti  emberi  reprodukcióra  irányuló különleges  eljárásban  (a továbbiakban:  reprodukciós  eljárás) a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül összességében legalább öt alkalommal részt vett, vagy

b) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben  a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós  eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet  1. § (2) bekezdése  szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.)  NM rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet  2. § (1) bekezdés  c) pont  ca)–cf ) alpontja  szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas,

a megelőlegezés ideje alatt az állam által megfizetett − 13. § (2) bekezdése  szerinti − ellenszolgáltatásokat nem, hanem kizárólag a megelőlegező kölcsön tőkeösszegét kell visszafizetnie, feltéve, ha a (14) bekezdésben foglaltak is megvalósultak.”

(3)  Az R1. 9. § (5) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)    Ugyanazon  személyre  tekintettel  akadálymentesítési támogatás  ismételten  a  korábbi  akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével vehető igénybe.”

(4)  Az R1. 18. § (2) bekezdése  a következő q) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a következők szerint kell igazolni:]

„q) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

qa) a lakóépület  építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi  tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló  456/2015.  (XII.  29.) Korm. rendelet   1. melléklete  szerinti  egyszerű  bejelentés  másolatával  és  az  annak mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentációval,

qb) az építésügyi hatóság által kiállított, a bejelentés megtörténtét igazoló dokumentummal, és

qc) az igénylőnek  a bejelentés megtörténtét követő 15 nap  elteltével  tett  nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenységet megkezdheti és a hitelintézet  részére benyújtott qa) alpont  szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatóság részére benyújtottakkal.”

(5)  Az R1. 18. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7b)  A hitelintézet   havi  rendszerességgel nyilvántartás  céljából  megküldi  a  Kincstárnak  az 1. § (2) bekezdés f )–h)  pontja   szerinti  kamattámogatott  kölcsönök  igénybevételéről  szóló  szerződések,  azok  módosítása  vagy megszűnése adatait, valamint a támogatás új igénybevevőinek nevét, székhelyét és adószámát, illetve a társasházak nevét,  címét,  helyrajzi számát  és – amennyiben egyéb  tevékenységére tekintettel az állami adóhatóságtól ilyet

igényelt  −  adószámát. Az e  bekezdésben foglaltak  teljesítésének   elmaradása   esetén   a  miniszter  a  támogatás folyósítását felfüggeszti.”

(6)  Az R1. 18. § (12) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12)  A  hitelintézet   az  igénylőtől,  ha  lakáscélját  kölcsön  igénybevétele  nélkül  valósítja  meg,  a  közvetlen támogatásokra  való  jogosultság   elbírálásáért  −  a  megelőlegező kölcsön  és  az  akadálymentesítési  támogatás kivételével − a támogatás összegének  1,5%-át, de legfeljebb 30 ezer forintot, az értékbecslés  és a helyszíni szemle díját  nem  tartalmazó   bírálati  díjat  kérhet.  Akadálymentesítési   támogatás  esetén   a  hitelintézet   az  igénylőtől a támogatásra való jogosultság  elbírálásért az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolatának  díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást nem számíthat fel.”

(7)  Az R1. a következő 55. §-sal egészül ki:

„55. § E    rendeletnek   az   Otthonteremtési   Program    kiterjesztésével    összefüggő    egyes    kormányrendeletek módosításáról  szóló 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet  1. § (5) bekezdésével  megállapított 18. § (7b) bekezdésében foglaltakat  a már megkötött és még  folyamatban  lévő 1. § (2) bekezdés  f )–h) pontja  szerinti kamattámogatott kölcsönök igénybevételéről szóló szerződések esetén is alkalmazni kell.”

(8)  Az R1.

a)        1. § (5) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban:  Ptk.)” szövegrész helyébe az „a Polgári

Törvénykönyvben (a továbbiakban:  Ptk.), az Étv.-ben” szöveg,

b)       9. § (2) bekezdés  a) pontjában az „új lakás vásárlásához  legfeljebb  kétszázötvenezer forint” szövegrész helyébe a „lakás vásárlásához legfeljebb háromszázezer forint” szöveg,

c)        9. § (2) bekezdés b) pontjában a „százötvenezer” szövegrész helyébe a „háromszázezer” szöveg,

d) 24. § (10) bekezdésében az „a megelőlegező kölcsön, valamint  az akadálymentesítési támogatás  összege után 3%” szövegrész helyébe az „a megelőlegező kölcsön összege után 3%, az akadálymentesítési támogatás összege után 8%” szöveg

lép.

2.  A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása

2. §        (1)  A fiatalok,  valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban:  R2.) 1. § (2) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„7. komfortos lakás: az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,

b)  az  országos   településrendezési  és   építési   követelményekről   szóló  253/1997.   (XII.   20.)  Korm.  rendelet

(a továbbiakban:  OTÉK) 8. § (2) bekezdése  szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,

d) melegvíz-ellátással, és e) egyedi fűtési móddal rendelkezik,”

(2)  Az R2. 1. § (2) bekezdése  a következő 24–26. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„24. összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése  szerinti teljes közművesítettséggel,

c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és

e) központi fűtési móddal rendelkezik.

25. építési engedély:  új  lakás  építése   esetén   az  épített   környezet  alakításáról  és  védelméről   szóló  1997.  évi LXXVIII.   törvény   (a  továbbiakban:   Étv.)  szerinti  építési   engedély   vagy  az  építésügyi   hatóság   által  kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű  bejelentéshez kötött  építési tevékenység bejelentése megtörtént, valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély;

26. használatbavétel  tudomásulvétele:  a  használatbavétel  tudomásulvétele  vagy  a  felépítés   megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítása.”

(3)  Az R2. 1. § (7) bekezdése  a következő c) ponttal egészül ki:

(Nem támogatott személy hiteladós az e rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban)

„c) hozzájárul     ahhoz,     hogy     természetes    személyazonosító     adatait,     adóazonosító    jelét,     valamint a  kamattámogatásra  vonatkozó   információkat  a  kamattámogatás  szabályszerű  igénybevételének  ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a kormányhivatal és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban:  Kincstár) részére”

(4)  Az R2. 6. § (5) bekezdése  a következő m) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben foglalt feltételeket a következők szerint kell igazolni:]

„m) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

ma) a lakóépület  építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló  456/2015.  (XII.  29.) Korm. rendelet   1. melléklete  szerinti  egyszerű  bejelentés  másolatával  és  az  annak mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentációval,

mb) az építésügyi hatóság által kiállított, a bejelentés megtörténtét igazoló dokumentummal, és

mc) az igénylőnek  a bejelentés megtörténtét követő 15 nap elteltével  tett  nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenységet megkezdheti és a hitelintézet  részére benyújtott ma) alpont  szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatóság részére benyújtottakkal.”

(5)  Az R2.

a) 1. § (3) bekezdésében az „1993. évi LXXVIII. törvényben” szövegrész helyébe az „1993. évi LXXVIII. törvényben, az Étv.-ben” szöveg;

b)       6. § (6) bekezdés  a) pontjában az „a Magyar Államkincstár központja  (a továbbiakban:  Kincstár)” szövegrész

helyébe az „a Kincstár” szöveg lép.

3.  A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet módosítása

3. §        (1)  A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet  (a továbbiakban:  R3.) 1. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„3. fiatal  házaspár:   házastársak,   melyek   közül   a   családok   otthonteremtési   kedvezménye    iránti   kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét;”

(2)  Az R3. 1. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„4. gyermek:

a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint b) aki az igénylő eltartottja és

ba) a 20. életévét még nem töltötte be,

bb) a 20. életévét  már betöltötte, de felsőoktatási  intézmény  nappali  tagozatán tanul és a 25. életévét  még  nem töltötte be, vagy

bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;”

(3)  Az R3. 1. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„8. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

a) az  alapozási  munkáktól  kezdődően teljes  egészében újonnan  épített, vagy  emeletráépítéssel  vagy  tetőtér- beépítéssel  megvalósuló,  a  lakhatás  feltételeinek   a  vonatkozó   jogszabályi  követelmények   szerint  megfelelő lakóegység,  amely  elkészültét  követően   használatbavételi  vagy  hatósági  bizonyítvánnyal  igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles,

b) az a) pontban foglaltaknak megfelelő lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság  vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és

ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy

bb) amelyet  másodízben értékesítenek természetes személy  részére, feltéve, hogy  a második  eladó  hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen  foglalkozó jogi személy, jogi személyiség  nélküli társaság  vagy egyéni vállalkozó”

(4)  Az R3. 1. § (1) bekezdése  a következő 16–18. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„16. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy vagy elvált és nincs élettársa;

17. építési engedély:  új  lakás  építése   esetén   az  épített   környezet  alakításáról  és  védelméről   szóló  1997.  évi LXXVIII.   törvény   (a  továbbiakban:   Étv.)  szerinti  építési   engedély   vagy  az  építésügyi   hatóság   által  kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű  bejelentéshez kötött  építési tevékenység bejelentése megtörtént, valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély;

18. használatbavétel  tudomásulvétele:  a  használatbavétel  tudomásulvétele  vagy  a  felépítés   megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítása.”

4. §        (1)  Az R3. 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az  e rendeletben  meghatározott   feltételekkel a  központi  költségvetésből  vissza nem  térítendő  állami támogatás

(a továbbiakban: családok otthonteremtési kedvezménye) vehető igénybe Magyarország területén,]

„a) 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott

aa) építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építéséhez, vagy

ab) − a kérelem benyújtásának időpontjában − használatbavételi engedéllyel  vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, összkomfortos új lakás vásárlásához,”

(2)  Az R3. 2. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) A lakás (1a) bekezdés  szerinti vételára  legfeljebb  20%-kal haladhatja  meg  a hitelintézet  által megállapított forgalmi értéket.”

(3)  Az R3. 2. § (3) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A családok otthonteremtési kedvezményét igényelheti

a) a (2) bekezdés  szerinti  személy  a vele  közös  háztartásban élő, általa  eltartott  és  a felépített, bővített  vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy

b)  a  (2) bekezdés  szerinti  személyekből  álló  fiatal  házaspár  −  a  meglévő  gyermekei  számától  függetlenül  −

legfeljebb két vagy a 7/B. § (1) bekezdése  esetén legfeljebb három születendő gyermekvállalása esetén a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.”

(4)  Az R3. 2. § (4) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A családok otthonteremtési kedvezményét ugyanazon  gyermek után – a 7/B. § (2) bekezdés  a) pontja  szerinti eltéréssel  − csak egy alkalommal lehet  igénybe  venni, ideértve  az egyéb  lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok  szerint  igénybe   vett  vissza  nem  térítendő  lakáscélú  állami  támogatást  vagy  ezt  megelőlegező kölcsönt is.”

5. §        (1)  Az R3. 3. § (1) bekezdés i) pont id) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családok otthonteremtési kedvezménye akkor igényelhető, ha

az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban)

„id) vállalja, hogy lakás vásárlása esetén  a telekárat  is tartalmazó  vételár, lakáscsere esetén  a vételár-különbözet legfeljebb  10%-át készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó  által megjelölt  − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti,”

(2)  Az R3. 3. § (1) bekezdése  a következő k)–m) ponttal egészül ki:

(A családok otthonteremtési kedvezménye akkor igényelhető, ha)

„k) a  lakás  műszaki  állapotára   tekintettel  a  hitelintézet   által  elfogadott  lakás  –  az  ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas,

l) az igénylő és házastársa

la) büntetőjogi  felelősségét   a  bíróság  a  2012.  január  1-től  hatályos  Büntető  Törvénykönyvről  szóló  1978.  évi IV.   törvény   XVIII.   Fejezetében,   vagy  a  309.  §-ában,   a  310.  §-ában,   a  310/A.  §-ában,   311/B.  §-ában   vagy a  2012.  január  1.  előtt  hatályos  Büntető  Törvénykönyv  XVIII.  fejezetében,  vagy  a  288.  §-ában,  310.  §-ában,

310/A. §-ában, 311. §-ában, 311/A. §-ában, 311/B. §-ában, 312. §-ában vagy 314. §-ában, vagy a Büntető Törvénykönyvről  szóló  2012.  évi  C. törvény  XXXV.,   XXXVI.,   XXXVII.   vagy  XXXIX.   Fejezetében  meghatározott bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy

lb) büntetőjogi felelősségét  a bíróság az la) alpontban meghatározott bűncselekmények miatt megállapította, de a családok otthonteremtési kedvezménye  igénylésének  időpontjában az igénylő és házastársa  e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült,

m) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, hogy a családok otthonteremtési kedvezménye  iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb  lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok  szerint igénybevett vissza nem  térítendő lakáscélú állami  támogatás vagy  ezt  megelőlegező kölcsön  vonatkozásában a  kormányhivatal,  a  Kincstár  vagy  bíróság jogerősen visszafizetésre nem kötelezte.”

(5)  Az R3. 3. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdésekkel egészül ki:

„(1a)  Az (1) bekezdés  d) pont da) alpontjában és a 7/B. § (8) bekezdésében foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei  kormányhivatal  ápolási  díjat megállapító  jogerős  határozata alapján  ápolási díjban részesül.

(1b)   Az (1) bekezdés  d) pont  da)  alpontja  alkalmazásában   biztosítottnak  minősül  az  igénylő,  ha  a  családok otthonteremtési kedvezménye  iránti kérelem

a) benyújtásának időpontjában a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és

b) benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően összesen 180 napig ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított, illetve

bb) kereső tevékenysége alapján valamely más állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja.

(1c) Az (1) bekezdés k) pontjában foglaltakat a hitelintézet  helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet  megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet  részére  statikai szakvéleménnyel  igazolhatja  a lakás lakhatási igények kielégítésére  való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére  való alkalmasságot  igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja  el kérelmet.”

6. §               Az R3. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A családok otthonteremtési kedvezménye  összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál a) egy gyermek esetén 600 000 Ft,

b) két gyermek esetén 2 600 000 Ft,

c) három vagy több 2. § (3) bekezdés a) pont szerinti gyermek esetén 10 000 000 Ft.

(2) A családok otthonteremtési kedvezménye  összege használt lakás vásárlásánál vagy bővítésénél

a) egy gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével  érintett lakás hasznos alapterülete aa) legalább 40 m2, de nem haladja meg az 55 m2-t, 550 000 Ft,

ab) az 55 m2-t meghaladja,  600 000 Ft,

b) két gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével  érintett lakás hasznos alapterülete ba) legalább 50 m2, de nem haladja meg a 65 m2-t, 880 000 Ft,

bb) a 65 m2-t meghaladja,  de nem haladja meg a 80 m2-t, 1 100 000 Ft, bc) a 80 m2-t meghaladja,  1 430 000 Ft,

c) három gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével  érintett lakás hasznos alapterülete ca) legalább 60 m2, de nem haladja meg a 75 m2-t, 1 320 000 Ft,

cb) a 75 m2-t meghaladja,  de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 650 000 Ft, cc) a 90 m2-t meghaladja,  2 200 000 Ft,

d) négy vagy annál több  gyermek esetén,  ha a családok otthonteremtési kedvezményével  érintett  lakás hasznos alapterülete

da) legalább 70 m2, de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 760 000 Ft,

db) a 85 m2-t meghaladja,  de nem haladja meg a 100 m2-t, 2 200 000 Ft, dc) a 100 m2-t meghaladja,  2 750 000 Ft.

(3) A családok otthonteremtési kedvezménye  8. § (1) bekezdés  szerinti később született  gyermek után igényelhető összege – kivéve ha korábban  az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénybevételére került sor – gyermekenként, bővítés esetén a 4/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozás figyelembevételével, 400 000 Ft.”

7. §               Az R3. a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:

„4/A. §  (1) A családok  otthonteremtési kedvezménye   4. §  (1) és  (2) bekezdése   szerinti  összege  számításánál a gyermekek  számának  meghatározásához a 2. § (3) bekezdés  a) pontja  szerinti meglévő  − ideértve  a terhesség

24. hetét  betöltött magzatot és ikermagzatot  is − és a 2. § (3) bekezdés  b) pontja  szerinti vállalt gyermekeket együttesen kell figyelembe venni. Nem vehető figyelembe – kivéve, ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget

igénylik − azon gyermek, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek.

(2) A 4. § (2) bekezdése  esetén  a lakás hasznos  alapterülete legkisebb  mértékének számításánál  az igénylő által eltartott  és vállalt valamennyi gyermeket  figyelembe kell venni, ideértve  azon gyermekeket  is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe  vettek. Az e bekezdés  szerint figyelembe  veendő  hasznos  alapterületet a 4. § (2) bekezdése  szerint megállapított családok otthonteremtési kedvezménye  összegének  számításánál nem kell figyelembe venni.

(3)  A  4.  §  (2)  bekezdése   esetén   nem   jogosult   a  családok  otthonteremtési  kedvezménye   igénybevételére a  támogatott személy, ha  az (1) bekezdés  szerint  számított  gyermekei  száma  alapján  a  támogatással érintett ingatlan  alapterülete nem  éri el az (1) bekezdés  szerinti gyermekek  együttes  száma  alapján  figyelembe  veendő hasznos alapterület legkisebb mértékét.

(4) Használt lakás vásárlása esetén,  ha 5 éven  belül lakást vagy lakásban  lévő tulajdoni  hányadot értékesítettek, a családok  otthonteremtési  kedvezményének a 4. § (2) bekezdése  szerinti összege  nem  haladhatja  meg  a 3. § (1) bekezdés c) pontja figyelembevételével számított vételár-különbözet mértékét.

4/B. § (1) Bővítés esetén

a) az igénylő 2. § (3) bekezdés  a) pontja  szerinti meglévő  − ideértve  a terhesség 24. hetét  betöltött magzatot és ikermagzatot  is − és a 2. § (3) bekezdés  b) pontja  és az egyéb  lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vállalt gyerekei száma alapján számított  – a 4. § (1) bekezdése  szerint irányadó − alsó értéket  el kell érnie a lakásbővítést követően kialakított lakás hasznos alapterületének, és

b) a családok otthonteremtési kedvezménye  nem haladhatja  meg a 3. § (1) bekezdés  h) pont  ha) alpontja  szerinti számlával igazolt bekerülési költség 50%-át.

(2) Bővítés esetén  a családok  otthonteremtési kedvezményével  érintett  lakás hasznos  alapterülete alatt  a lakás bővítési munkálatok megvalósításával elért hasznos alapterületét kell érteni.

(3) Bővítés esetén,  ha a támogatott személy a 3. § (1) bekezdés  h) pont  ha) alpontja alapján vállaltakat meghaladó mértékben  teljesíti  a  hitelintézet   részére  a  számlabemutatási  kötelezettségét,  legfeljebb   a  hitelintézet   által elfogadott költségvetés összegének  erejéig  bemutatott számlák figyelembevételével,  legfeljebb  az (1) bekezdés b) pontja alapján számított  összegű kedvezményre  jogosult. A családok otthonteremtési kedvezménye  e bekezdés szerint számított  különbözete kizárólag fel nem mondott hitelintézeti  kölcsöntartozás  csökkentésére használható fel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hitelintézet  a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződést egyoldalú jognyilatkozattal, írásban módosítja, amelyről a támogatott személyt és a kormányhivatalt írásban értesíti. A kormányhivatal határozatban intézkedik a 3. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján vállalt számlabemutatási kötelezettségnek megfelelő családok otthonteremtési kedvezménye  összege visszafizetését biztosító  jelzálogjognak, valamint elidegenítési  és terhelési  tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a (3) bekezdés szerinti családok otthonteremtési kedvezménye  összegének  megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési  és terhelési tilalom támogatott lakásra a törölt jelzálogjog ranghelyén  történő bejegyeztetése iránt.”

8. §               Az R3. 7/A. § (1) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a fiatal házaspár a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalását nem teljesíti, de az emberi reprodukcióra  irányuló különleges  eljárások végzésére  vonatkozó, valamint  az ivarsejtekkel és  embriókkal  való rendelkezésre  és azok fagyasztva tárolására  vonatkozó  részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a  továbbiakban:   30/1998.  (VI.   24.)  NM rendelet]   szerinti,  az  egészségügyi  szakellátás  társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet  [a továbbiakban:  9/1993. (IV. 2.) NM rendelet]

4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár

a)  a  kötelező   egészségbiztosítás  keretében  igénybe   vehető   meddőségkezelési  eljárásokról  szóló  49/1997. (XII. 17.) NM rendelet  [a továbbiakban:  49/1997. (XII. 17.) NM rendelet]  2. § (1) bekezdés  c) pont  ca)–cf ) alpontja szerinti  emberi  reprodukcióra  irányuló különleges  eljárásban  (a továbbiakban:  reprodukciós  eljárás) a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül összességében legalább öt alkalommal részt vett, vagy

b) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben  a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós  eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet  1. § (2) bekezdése  szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.)  NM rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj

spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet  2. § (1) bekezdés  c) pont  ca)–cf ) alpontja  szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas

−  ha  a  (4) bekezdésben  foglaltak  is  megvalósultak   −  kizárólag  a  megelőlegezett  családok  otthonteremtési kedvezménye  összegét  kell a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet  − az ügy iratainak megküldésével  egyidejűleg  − tájékoztatja erről a kormányhivatalt.”

9. §               Az R3. a 7/A. §-t követően a következő 5/A. alcímmel egészül ki:

„5/A.  Három vagy több gyermekes új lakást építőkre vagy vásárlókra vonatkozó különös szabályok

7/B. § (1) A 4. § (1) bekezdés  c) pontja  szerinti összeg igénylése esetén  a gyermektelen fiatal házaspár  legfeljebb három gyermek születését vállalhatja. A gyermekvállalás teljesítésére biztosított határidő 10 év.

(2) Ha a támogatott személy

a) 2016. január  1-jét megelőzően e rendelet  vagy az egyéb  lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe,

b) a családok otthonteremtési kedvezménye  iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább három gyermeket nevel vagy a fiatal

ba) gyermektelen házaspár három gyermek születését vállalja,

bb) egy meglévő gyermeket nevelő házaspár további legalább két gyermek születését vállalja, vagy bc) két meglévő gyermeket nevelő házaspár további legalább egy gyermek születését vállalja és

c) új lakást épít vagy új lakást vásárol

az a) pont szerint már igénybe vett és a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg különbözetét igényelheti.

(3) A hitelintézet a (2) bekezdés a) pontja szerinti korábbi igénybevételt a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján és a TAKARNET rendszerből ellenőrzi.

(4) A támogatott személy a (2) bekezdés  szerinti korábbi igénybevétel esetén  a gyermek neve, adóazonosító jele, születési adatai  megjelölésével  teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, hogy  mely gyermek  után,  mikor, melyik hitelintézeten keresztül, mekkora  összegben,  helyrajzi számmal megjelölve mely lakás vonatkozásában vette igénybe a (2) bekezdés a) pontja szerinti vissza nem térítendő állami támogatást.

(5) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg abban az esetben igényelhető, ha az építeni kívánt vagy vásárolt új a) lakás hasznos alapterülete legalább 60 m2,

b) egylakásos lakóépület hasznos alapterülete legalább 90 m2. (6) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénylése esetén

a) a 3. § (1) bekezdés a), b) pontja és d) pont da) alpontja nem alkalmazandó,

b) a 3. § (1) bekezdés j) pont ja) alpontja szerinti lakóhely létesítésére vonatkozó kötelezettséget a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénybevételével épített  vagy vásárolt lakásban kell teljesíteni.

(7) A 4. § (1) bekezdés  c) pontja  szerinti összeg  akkor igényelhető,  ha az igénylő és házastársa  vonatkozásában a  családok  otthonteremtési  kedvezménye   igénylésének   időpontjában  a  központi  hitelinformációs  rendszerről szóló  2011.  évi  CXXII.  törvény  11. §  (1) bekezdése   szerinti  tartozás  a  központi  hitelinformációs  rendszerben (a továbbiakban:  KHR) nincs nyilvántartva  vagy az igénylő a KHR-ben szereplő  tartozását már legalább  egy éve teljesítette.

(8) A 4. § (1) bekezdés  c) pontja  szerinti összeg  akkor igényelhető, ha  az igénylő  a családok  otthonteremtési kedvezménye  iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga

− házastársak esetén  legalább  az egyik fél − legalább  2 éve folyamatosan  az egészségbiztosítás nyilvántartásában a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottként szerepel − ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb

15 nap  megszakítás  van. A 2 éves biztosítotti  időszak számítása  során  a benyújtás  napját  megelőző  180 napos időtartamnak a Tbj. 5. § (1) bekezdés  a), b) és e)–i) pontja  szerinti jogviszonyban  töltött  időnek  kell minősülnie, melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban  töltött  idő nem számít bele. A közfoglalkoztatási jogviszony e rendelet szerinti elismerhetőségének részletes szabályairól a Kormány külön rendeletet alkot.

(9) A (8) bekezdés  alkalmazásában  biztosítottnak minősül az igénylő, ha a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem

a) benyújtásának időpontjában a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és

b) benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően összesen legalább 2 évig ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított, illetve

bb) kereső tevékenysége alapján valamely más állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja.

(10) Ha a 4. § (1) bekezdés  c) pontja  szerinti összeg  igénybevételével kapcsolatban a támogatott személynek visszafizetési  kötelezettsége  keletkezik,   a  családok   otthonteremtési  kedvezménye    visszafizetendő   összegét az igénybevétel napjától esedékes, Ptk. szerinti kamat ötszörösével köteles visszafizetni.”

10. §             Az R3. 8. § (5) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben az építés vagy a bővítés lakáscélú kölcsön igénybevétele nélkül történik, a 9. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn  belüli, később  született  gyermekre  tekintettel történő igénylése esetén  − a kedvezmény első   igénybevételének   időpontja    szerinti   feltétek   szerint   és   összegeket    figyelembe   véve   −   a   családok otthonteremtési kedvezménye  a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható.”

11. §             Az R3. a 8. §-t követően a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

„6/A.  Adó-visszatérítési támogatás

8/A. § (1) A

a) legfeljebb  150 m2   hasznos  alapterületű összkomfortos  lakás vagy a legfeljebb  300 m2   hasznos  alapterületű összkomfortos  egylakásos  lakóépület  természetes személy  építője  vagy építtetője az építési  bekerülési  költség megfizetéséhez, illetve

b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa adó-visszatérítési támogatást igényelhet.

(2) Az adó-visszatérítési  támogatás az (1) bekezdés  szerinti költségekre  egyidejűleg  és legfeljebb  egy alkalommal, legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.

(3) Nem igényelhető az adó-visszatérítési  támogatás az általános  forgalmi adóról  szóló 2007. évi CXXVII. törvény

10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre.

(4) Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy  lakóépület   építéséhez  megvásárolt   anyagok  és  igénybe  vett  szolgáltatások   számlájában   feltüntetett  és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

(5) Adó-visszatérítési támogatás esetén az igénylő építő vagy építtető a kérelem benyújtásakor  teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan  nyilatkozik arról, hogy nem  kötött  vagy az építési  munkák befejezéséig  nem  köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre  alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására  köteles.

(6) Adó-visszatérítési támogatás igénylése  esetén  a 2. § (2), (8) és (9) bekezdésben, 3. § (1) bekezdés  a)–d), f ), h) pontjában, i) pont  ia)–ic) és if ) alpontjában, j) pont  ja) és jc) alpontjában, k)–n) pontjában, (1e), (2), (3), (3b), (4) és (6) bekezdésében, 5. §-ában,  − az adó-visszatérítési  támogatás építési  telekre  jutó  része  esetén  a 12. § (3) bekezdésben és  a 13. § (1) bekezdésében foglaltak  kivételével  – a 9–19. §-ban  foglaltakat  is megfelelően alkalmazni kell.

(7) Az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára.

(8) Az igénylő ugyanazon  hitelintézetnél egyidejűleg  nyújthatja  be az adó-visszatérítési  támogatás és a családok otthonteremtési kedvezménye  iránti kérelmét és a magasabb összegű támogatásra vonatkozó, a 9. § (5) bekezdése alapján számított, az értékbecslés  és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó, legfeljebb 30 ezer forint bírálati díjat köteles megfizetni.”

12. §             Az R3. 10. § (1) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)    A kérelem  benyújtásának napja  az a nap, amikor az igénylő a kérelmet  és az e rendelet  szerinti igénylési feltételeket  igazoló dokumentumokat benyújtja  a hitelintézet  részére. A hitelintézet  a családok otthonteremtési kedvezménye  igénylése iránti kérelem benyújtásáról  és a becsatolt  dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben   tájékoztatja   a  kérelem  elbírálásának  a  hitelintézet   belső  szabályzata  szerinti  várható  időtartamáról. A kérelem  benyújtásának minősül  az  is,  ha  a  kérelmet  és  a  becsatolt   dokumentumokat  a  hitelintézet   függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.”

13. §      (1)  Az R3. 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:)

„d) a  felsőoktatási  intézmény   nappali  tagozatán tanulást   a  felsőoktatási  intézmény   által  kiállított  igazolással vagy az érettségi  vizsga teljesítési éve szeptember 30. napjáig  az érettségi  bizonyítványról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával, a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvos szakértői szerv igazolásával,”

(2)  Az R3. 11. § (1) bekezdése  a következő u)–w) ponttal egészül ki:

(A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:)

„u) a tulajdonjog  fennállását 30 napnál  nem régebbi  hiteles tulajdoni lap másolattal, a tulajdonjog  megszerzésére irányuló szándékot adásvételi szerződéssel és 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal,

v) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

va) a lakóépület  építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi  tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló  456/2015.  (XII.  29.) Korm. rendelet   1. melléklete  szerinti  egyszerű  bejelentés  másolatával  és  az  annak mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentációval,

vb) az építésügyi hatóság által kiállított, a bejelentés megtörténtét igazoló dokumentummal, és

vc) az igénylőnek  a bejelentés megtörténtét követő 15 nap  elteltével  tett  nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenységet megkezdheti és a hitelintézet  részére benyújtott va) alpont  szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatóság részére benyújtottakkal,

w) a 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott büntetlen előéletet  érvényes hatósági bizonyítvánnyal.”

14. §             Az R. 3. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés  w) pontjában meghatározott igazoláshoz  csatolni  kell az  igénylő  és  házastársa  írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adataikat a hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultsága  megállapításának céljából és időtartamára kezelje.”

15. §             Az R3. 8. Pénzügyi lebonyolítás alcíme a következő 18/A. és 18/B. §-sal egészül ki:

„18/A. § A 17. § (4) bekezdés  szerinti  szerződéssel  rendelkező  hitelintézet  köteles  a családok  otthonteremtési kedvezményére vonatkozó  reklámjaiban,  hirdetéseiben az alábbi  szöveget  feltüntetni:  „A  hirdetésben szereplő családok otthonteremtési kedvezménye  Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.”

18/B.  § A 17. § (4) bekezdés  szerinti  szerződéssel  rendelkező  hitelintézet   köteles  a  családok  otthonteremtési kedvezményéhez kapcsolódó  kedvezményes   hitelre  vonatkozó  reklámjaiban,  hirdetéseiben az alábbi  szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő hitel a Magyarország Kormánya által nyújtott családok otthonteremtési kedvezménye  támogatáshoz kapcsolódik.””

16. §             Az R3. a következő 25. §-sal egészül ki:

„25. § (1) E rendeletnek a családok otthonteremtési kedvezményével  összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról   szóló  331/2014.  (XII.   18.)  Korm.  rendelet   (a  továbbiakban:   Módr4.)  18.  §  (5)  bekezdésével megállapított 2. § (9) bekezdését, valamint 30. §-ával megállapított 17. § (7) bekezdését a 2015. július 1-jét követően megkötött családok otthonteremtési kedvezménye  igénybevételéről szóló szerződések esetén kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a 2015. június 30-án hatályos rendelkezéseit  a 2015. június 30-án vagy azt megelőzően benyújtott lakásépítési támogatás iránti kérelmek vagy megkötött lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződések esetén a Módr4. 19. § (4) bekezdésével  megállapított 3. § (3b) bekezdése,  21. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdése,

23.  §-ával  megállapított  7/A. §-a,  25.  §  (1) bekezdésével   megállapított  11.  §  (1) bekezdés   p)  pontja,  28.  § (2) bekezdésével  megállapított 14. § (3b) bekezdése  és 32. § (1) bekezdés i) pontjával megállapított 3. § (1) bekezdés c) pont cd) pontja figyelembevételével kell alkalmazni.”

17. §             Az R3.

a)        1. § (2) bekezdésében az „az OTÉK-ban” szövegrész helyébe az „az OTÉK-ban, az Étv.-ben” szöveg,

b)       3.  §  (1)  bekezdés   a)  pontjában  a  „bérleti   jogviszonya”  szövegrész   helyébe   a  „bérleti   jogviszonya az (1a) bekezdés szerinti kivétellel” szöveg,

c)        3. § (1) bekezdés  d) pont  da) alpontjában az „1997. évi LXXX.  törvény” szövegrész  helyébe  az „1997. évi

LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)” szöveg,

d)       3. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjában a „15 napnál” szövegrész helyébe a „30 napnál” szöveg,

e) 3. §  (1) bekezdés   h)  pont  ha)  alpontjában az „a vételár  70%-a”  szövegrész  helyébe  az „az adásvételi szerződéssel  vagy  számlával  igazolt  vagy  ennek  hiányában   a  hitelintézet   által  megállapított  telekárral csökkentett vételár 70%-a” szöveg,

f )        6. § (3) bekezdésében az „a kincstári”szövegrész helyébe az „az országos” szöveg,

g) 6. §  (5) bekezdésében a „nem  igényelt  családtámogatási  ellátást”  szövegrész  helyébe  a „nem  igényelt családtámogatási ellátást vagy azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló  223/1998.  (XII.  30.) Korm. rendelet   4/B.  §  (4) bekezdése   szerinti  családtámogatási  kifizetőhelyen igényelte” szöveg,

h)       7/A. § (3) bekezdésében a „visszafizetni” szövegrész helyébe a „megfizetni” szöveg,

i) 13. § (5) bekezdés  a) pontjában a „nem készülnek el” szövegrész helyébe  a „nem készülnek el és az építési munkák  befejezését építés  vagy építési  engedélyhez kötött  bővítés  esetén  használatbavételi engedéllyel vagy  a  használatbavétel  tudomásulvételét  igazoló  hatósági   bizonyítvánnyal  a  hitelintézet   részére  nem igazolja” szöveg,

j)        14. § (2) bekezdésében az „a 2. § (3) bekezdés  a) pontja szerinti gyermekének” szövegrész helyébe az „a 2. §

(3) bekezdés a) pontja szerinti, kiskorú gyermekének” szöveg

lép.

18. §             Hatályát veszti az R3.

a)        1. § (1) bekezdés 1. pontja,

b)       1. § (1) bekezdés 13. pontjában az „az OTÉK rendelkezéseinek megfelelő,” szövegrész, c)        2. § (1b) bekezdése,

d)       3. § (1) bekezdés e) és f ) pontja, valamint a h) pont hc) alpontja,

e)        11. § (1) bekezdés l) pontjában az „a gyámságot a gyámhatóság kirendelő határozatával,” szövegrész,

f )        a családok  otthonteremtési kedvezményével  összefüggésben az egyes  kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított 24. §-a.

4.  Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

19. §      (1)  Az otthonteremtési  kamattámogatásról  szóló  341/2011.  (XII.   29.) Korm. rendelet   (a  továbbiakban:   R4.) 1.  § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„4. gyermek:

a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint b) aki az igénylő eltartottja és

ba) a 20. életévét még nem töltötte be,

bb) a 20. életévét  már betöltötte, de felsőoktatási  intézmény  nappali  tagozatán tanul és a 25. életévét  még  nem töltötte be, vagy

bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;”

(2)  Az R4. 1. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„10. komfortos lakás: az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,

b)  az  országos   településrendezési  és   építési   követelményekről   szóló  253/1997.   (XII.   20.)  Korm.  rendelet

(a továbbiakban:  OTÉK) 8. § (2) bekezdése  szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,

d) melegvíz-ellátással, és e) egyedi fűtési móddal rendelkezik;”

(3)  Az R4. 1. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„18. hasznos alapterület: az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba, d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha, f ) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló, i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;” (4)  Az R4. 1. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„24. összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése  szerinti teljes közművesítettséggel,

c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és

e) központi fűtési móddal rendelkezik;”

(5)  Az R4. 1. § (1) bekezdése  a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„25. építési engedély:  új  lakás  építése   esetén   az  épített   környezet  alakításáról  és  védelméről  szóló  1997.  évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:  Étv.) szerinti építési engedély  vagy az építési hatóság  által kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött  építési tevékenység bejelentése megtörtént, valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély;

26. használatbavétel  tudomásulvétele:  a  használatbavétel  tudomásulvétele  vagy  a  felépítés   megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítása.”

20. §             Az R4. 2. § (3) bekezdése  a következő c) ponttal egészül ki:

(Nem támogatott személy hiteladós az otthonteremtési  kamattámogatással érintett kölcsönben adóstársként abban az esetben szerepelhet, ha teljes bizonyító erejű magánokiratban)

„c) hozzájárul  ahhoz,  hogy  természetes  személyazonosító   adatait,  az  állampolgárságára  vagy  hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító  igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése  céljából a hitelintézet  átadja  a kormányhivatal és a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban:  Kincstár) részére.”

21. §      (1)  Az R4. 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az otthonteremtési kamattámogatás igénylésének feltétele, hogy)

„g) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy ga) − lakás vásárlása esetén − a telekárat is tartalmazó vételár,

gb) − lakáscsere esetén – a vételár-különbözet

legfeljebb  10%-át készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó  által megjelölt  − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti,”

(2)  Az R4. 4. §-a a következő (1e) és (1f ) bekezdéssel egészül ki:

„(1e)  Az (1) bekezdés  f ) pont  fa) alpontjában foglaltakat nem  kell figyelembe  venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

(1f ) Az (1) bekezdés  f ) pont  fa) alpontja  alkalmazásában  biztosítottnak minősül az igénylő, ha az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem

a)  benyújtásának időpontjában  a  társadalombiztosítás  ellátásaira  és  magánnyugdíjra  jogosultakról,  valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXXI. törvény ( a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított és

b) benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően összesen 180 napig

ba) a Tbj. 5. §-a alapján biztosított, illetve

bb) kereső tevékenysége alapján valamely más állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja.”

22. §             Az R4. a 6. §-t követően a következő 4. alcímmel egészül ki:

„4.  Három vagy több gyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása

7. § (1) A legalább  60 m2  hasznos  alapterületű új lakás vagy a legalább  90 m2  hasznos  alapterületű egylakásos új lakóépület  építéséhez vagy vásárlásához otthonteremtési kamattámogatást igényelhet  a 10. § (3) bekezdés szerinti gyermekeire  tekintettel a házaspár,  ha  a lakásépítési  támogatásról szóló 256/2011.  (XII.  6.) Korm. rendelet  4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összegű családok otthonteremtési kedvezményét is igénybe veszi.

(2) Az e § szerinti otthonteremtési kamattámogatás mértéke  a 10. § (1) bekezdése  szerint meghatározott ügyleti kamat 3 százalékponttal csökkentett mértéke.

(3) Az e § szerinti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első huszonöt  évében nyújt otthonteremtési kamattámogatást.

(4) Az e § szerinti kölcsön kamata a kamattámogatás időszaka alatt öt évente változhat.

(5) Az e § szerinti kölcsön otthonteremtési  kamattámogatással érintett  összege  nem  haladhatja  meg  a tízmillió forintot.

(6) Az e § szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén a) a 3. § (3) bekezdése,

b) a 6. § (2) bekezdése  és

c) a 10. § (2) és (8) bekezdése nem alkalmazandó.

8. § (1) A gyermek vállalása esetén  az otthonteremtési kamattámogatás abban az esetben igényelhető, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a házastársak közül legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét.

(2) A házaspár legfeljebb 3 gyermek megszületését vállalhatja, a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő 10 év. (3)  A vállalt  gyermek  megszületésére  vonatkozó   határidőt   új  lakás  építésénél  a  használatbavételi engedély kiadásának  vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, lakás vásárlása esetén  az adásvételi  szerződés megkötésének  időpontjától kell számítani.  A használatbavételi engedélyt,  a használatbavétel tudomásulvételét igazoló  hatósági   bizonyítványt  vagy  az  e  bekezdés   szerinti  nyilatkozatot   a  házaspár   annak  kiadását  követő

30 napon  belül, de legkésőbb  a használatbavétel tudomásulvételét követő  45 napon  belül köteles  a hitelintézet részére bemutatni. Amennyiben a házaspár az e bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó bemutatási kötelezettségének  a  hitelintézet   felhívását  követően   sem   tesz  eleget,  az  otthonteremtési  kamattámogatás összegét  az igénybevétel napjától  számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal  növelten  a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére  vissza kell fizetnie. A gyermekvállalásra  vonatkozó  határidő  a  terhesség időszakára  egyszer meghosszabbodik, ha a házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a hitelintézetnek igazolja.

(4) Az otthonteremtési  kamattámogatás  igénybevételére  irányuló  szerződésnek   tartalmaznia   kell  a  házaspár hozzájárulását  ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését  a Kincstár – az országos  családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat  összevetve – megállapítsa.

(5) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni  a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági  határozat  következtében utóbb  a háztartásába került  vér szerinti  gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a (4) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és erről a hitelintézetet értesíti.

(6) Ha a házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, vagy azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet  4/B. § (4) bekezdése  szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, akkor − a kiállítást követő 60 napon belül − a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványt köteles a hitelintézet részére bemutatni. (7) A Kincstár a (2) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás  teljesítésére  vonatkozó  határidő  alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a házaspárt.

(8) A hitelintézet   a  (6) bekezdés  szerinti  okiratok  benyújtásáról, a  9. §  (2) és  (4) bekezdése   szerinti  igazolás benyújtásáról a 15. § (2) bekezdése  szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt.

9. § (1) Ha a házaspár − a (7)–(10) bekezdések kivételével −

a) gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti,

b) a (4) bekezdés szerinti kérelmét az (5) bekezdés szerinti határidőig nem nyújtotta be,

úgy az igénybe  vett otthonteremtési kamattámogatás összegét  az igénybevétel napjától  számított, a Ptk. szerinti késedelmi  kamattal  növelten  − az a) pont  esetén  a gyermekvállalási, a b) pont  esetén  az (5) bekezdés  szerinti határidő leteltét követő 60 napon belül − vissza kell fizetni.

(2) Ha a házaspár  a gyermekvállalást  a házasság  felbontásának  vagy érvénytelenítésének időpontjáig  nem  vagy csak részben  teljesíti, köteles a házasság  felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét  a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő  60 napon  belül a jogerős  ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni és az igénybe  vett otthonteremtési  kamattámogatás  összegét,  valamint  a  bírósági  ítélet  jogerőre   emelkedését  követő  napjától a  bejelentés napjáig  számított,  a  Ptk. szerinti, államot  megillető  késedelmi  kamatot  a  hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizetni.

(3) A házasság  felbontásának  vagy  érvénytelenítésének időpontjában  fennálló  terhességből −  a  (4) bekezdés c) pontjában foglaltak figyelembevételével − született gyermekkel a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. Ha a házaspár a terhességet és a gyermek születésének  várható időpontját a házasság felbontása vagy érvénytelenítése igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet  részére igazolja, a (2) bekezdés  szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és  kezdő  időpontjának megállapítása a  házasság  felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhesség végéig meghosszabbodik.

(4) Ha az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéről szóló szerződésben vállalt gyermek azért nem születik meg, mert

a) a házastársak egyike elhunyt,

b) a gyermek megszületését a házastársak  egyikének vagy mindkettőjüknek az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötését követően  megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták,

c) a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik, vagy

d) a vállalt első gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról  szóló

5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet  1. mellékletében K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékossága fennáll, vagy P) betűjellel  megjelölt  többszörös és  összetett betegségben  szenved, és  többszörös és  összetett betegségei közül legalább az egyik K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékosság,

az  állam  a  támogatott  személynek  a  hitelintézethez benyújtott  −  az  a)–d)  pontban  foglaltak  igazolását  is tartalmazó − kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti.

(5)  A  (4)  bekezdés   szerinti  kérelmet   a  (4)  bekezdés   a)–c)  pontjában  foglalt  események   bekövetkezésétől, a (4) bekezdés  d) pontja  esetén  a 14. § (1) bekezdés  s) pontja  szerinti igazolás kiállításától számított  90. napig, de legfeljebb az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéről szóló szerződésben vállalt határidő utolsó napjáig lehet benyújtani.

(6)  Amennyiben    a   támogatott   személy   az   (1)–(3)  bekezdésben   foglalt   visszafizetési   kötelezettségének a hitelintézeti felhívás ellenére sem tesz eleget, a hitelintézet  a visszafizetési kötelezettség érvényesítése  érdekében a kormányhivatalhoz fordul.

(7) Ha a házaspár  a gyermekvállalását  nem  teljesíti, de  az emberi  reprodukcióra  irányuló különleges  eljárások végzésére  vonatkozó, valamint  az ivarsejtekkel és  embriókkal  való rendelkezésre  és  azok fagyasztva  tárolására vonatkozó   részletes   szabályokról  szóló  30/1998.  (VI.   24.)  NM rendelet   [a  továbbiakban:   30/1998.  (VI.   24.) NM rendelet]  szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának  egyes kérdéseiről szóló

9/1993. (IV. 2.) NM rendelet  [a továbbiakban:  9/1993. (IV. 2.) NM rendelet]  4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a házaspár

a)  a  kötelező   egészségbiztosítás  keretében  igénybe   vehető   meddőségkezelési  eljárásokról  szóló  49/1997. (XII. 17.) NM rendelet  [a továbbiakban:  49/1997. (XII. 17.) NM rendelet]  2. § (1) bekezdés  c) pont  ca)–cf ) alpontja szerinti  emberi  reprodukcióra  irányuló különleges  eljárásban  (a továbbiakban:  reprodukciós  eljárás) a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül összességében legalább öt alkalommal részt vett, vagy

b) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben  a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós  eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet  1. § (2) bekezdése  szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.)  NM rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet  2. § (1) bekezdés  c) pont  ca)–cf ) alpontja  szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas

− ha a (4) bekezdésben foglaltak is megvalósultak  − kizárólag az igénybe  vett otthonteremtési kamattámogatás összegét  kell a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet − az ügy iratainak megküldésével  egyidejűleg − tájékoztatja erről a kormányhivatalt.

(8) Az (1) bekezdés  b) pontja  szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató  az igazoláson  feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy  az igazoláson  a kizáró ok tényén  és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.

(9) Az igazolást a reprodukciós  eljárást végző intézmény  által kiállított igazolás keltétől számított  60 napon  belül, de legfeljebb  a gyermekvállalásra biztosított  határidő  leteltéig  lehet benyújtani.  Ha a házaspár  az igazolást annak keltétől számított  60 napon  túl nyújtja be, úgy a bejelentéstől számított  60 napon  belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az igazolás kiállítása és a bejelentés időpontja közötti időszakra számított Ptk. szerinti kamatot. (10) A hitelintézet   csak  olyan  igazolást  fogadhat   el,  amely  alapján  megállapítható,  hogy  az  otthonteremtési kamattámogatás   igénybevételére   irányuló    szerződés    megkötésének   időpontja     megelőzi    a    kizáró   ok megállapításának első időpontját.”

23. §             Az R4. 10. § (3) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 3. § (1) bekezdés  a) pontja  szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén  a kamattámogatás mértékének számításánál  a 2. § (1) bekezdése  szerinti személynek a vele közös háztartásban élő, általa eltartott  és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke vehető figyelembe.”

24. §             Az R4. 14. § (1) bekezdése  a következő r)–v) ponttal egészül ki:

(Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:)

„r) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

ra) a lakóépület  építésének egyszerű  bejelentéséről és egyes építésügyi  tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló  456/2015.  (XII.  29.) Korm. rendelet   1. melléklete  szerinti  egyszerű  bejelentés  másolatával  és  az  annak mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentációval,

rb) az építésügyi hatóság által kiállított, a bejelentés megtörténtét igazoló dokumentummal, és

rc) az igénylőnek  a bejelentés megtörténtét követő  15 nap  elteltével  tett  nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenységet megkezdheti és a hitelintézet  részére benyújtott ra) alpont  szerinti dokumentumok megegyeznek az építésügyi hatóság részére benyújtottakkal,

s) a terhesség betöltött 24. hetét  a várandósság tényéről  kiállított, 8 napnál  nem  régebbi,  szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolással,

t)  a  gyermek  9. §  (4) bekezdés   d)  pontja  szerinti  fogyatékosságát  vagy  többszörös és  összetett  betegségét a  magasabb  összegű   családi  pótlékra   jogosító   betegségekről  és  fogyatékosságokról   szóló  5/2003.  (II.   19.) ESZCSM rendelet 3. melléklete szerinti igazolással,

u)  a  házasságot  anyakönyvi  kivonattal  és  a  gyermek  születését   anyakönyvi  kivonattal,  lakcímet  és  személyi azonosítót  igazoló hatósági  igazolvánnyal  és adóigazolvánnyal,  elvált szülők kiskorú gyermekeinek  elhelyezését a jogerős bírósági ítélet bemutatásával, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,

v) a gyermek  halva születését  a halottvizsgálatról  és a halottakkal  kapcsolatos  eljárásról szóló 351/2013. (X.  4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatvánnyal.”

25. §             Az R4.

a) 1. § (1) bekezdés  17. pontjában az „országos településrendezési és építési követelményekről  szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:  OTÉK)” szövegrész helyébe az „OTÉK” szöveg,

b)       1. § (2) bekezdésében az „a Ptk.-ban” szövegrész helyébe az „a Ptk.-ban, az Étv.-ben” szöveg,

c)        4. § (1) bekezdés  d) pontjában az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe  az „a kormányhivatal és a Kincstár”

szöveg,

d)       4. § (1) bekezdés f ) pontjában a „15 napnál” szövegrészek helyébe a „30 napnál” szöveg,

e) 13. § (2) bekezdésében az „a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban:  Kincstár)” szövegrész helyébe az „a Kincstár” szöveg

lép.

5.  Záró rendelkezések

26. §      (1)  Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel − 2016. január 1-jén lép hatályba. (2)  Az 1. § (5) és (7) bekezdése  2016. június 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

A Kormány 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete az Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról (ide kattintva PDF formátumban is letölthető...)