Az igazi rezsicsökkentés a napelem vagy az atomenergia lesz, esetleg a hőszigetelés?

Az igazi rezsicsökkentés nem az, hogy a hálózati energia olcsó és a kormány kifizeti a drága és az olcsó közötti különbséget.

Az, ha valaki nem tudja a valós értékét bárminek is, akkor azt megbecsülni sem fogja tudni, így nem fog rá vigyázni, mert számára ez nem lesz értékes.

Az energia ára eddig is drága volt, akár a villamos energiára, de akár a gázra is gondolhatunk, hiszen elő kellett állítani azt nagyon drága erőművekben, bányákban, stb… hálózatokat kell fenntartani, elosztó állomásokat kell építeni, azokat működtetni és karbantartani. A COVID és a háborús helyzet még rátett egy pár lapáttal az energia függőségre és ennek hatása az árakban érezteti magát.

Ha egy gyereket nem tanítunk meg az energiatakarékoskodásra addig ameddig velünk él, akkor majd megtanítja az élet, amikor az első energiaszámláját vagy éppen saját tankolását, majd kifizeti. Tehát feleslegesen pazarol az ember több évtizeden keresztül.

Csak egy példa: Mindenki gondoljon bele, hogy hányszor nincs a fürdőben, a wc-ben, a folyósón lekapcsolva a lámpa kapcsolója, amikor nem tartózkodunk ott? Eddig a kormányaink pazarló gyereknek neveltek bennünket és most nagykorú lett mindenki és szembesül a valós árakkal, ja még mindig nem, mert azért még egy kicsit támogatnak bennünket a rezsicsökkentés megmaradó részével. Ennek a támogatásnak az ára az lett, hogy a közmű rendszerek elavultak, mert nem tudott rá az aktuális kormány pénzt költeni. Inkább a népet támogatták, mely valóban népszerűséget tudott hozni.

Élhettünk volna pedig már 20-30-40 éve is energiatakarékosabban, hiszen ha valaki járt a 80-as években például a szomszédban Ausztriában, hogy messzire ne menjünk, már minden második ház tetején ott lapult a napkollektor és a használati melegvizüket előállították otthon maguknak, helyette mi a fél villany- vagy gázszámlánkat költöttük olyan dologra, melyet a természetes napsütés ingyen biztosított.

A 90-es években pedig már szélerőmű erdőket láthattunk a nyugati határaink mellett, melyek nálunk is elkezdtek meggyökerezni, míg a kormányunk bő 10 éve elkaszálta teljesen őket és a nagyteljesítményű rendszereket kvázi betiltotta. Volt itt minden valótlan hülyeség az indokban, mint zajterhelés, madarak tömeges pusztulása, stb… Mert ugye egy madár el tud menni Afrikába GPS nélkül, de egy szélparkot nem tud kikerülni. Ha valaki ennyire buta, hogy ezt elhiszi, illetve hallgat ebben az ügyben, akkor sikerült a kormányzati húzás, mert nem is épült nagyon régen szélenergia park hazánkban és ezért szinte senki nem emelt hangot.

A szél télen, a szél éjjel, a szél ködben is működik, a napelem pedig éjjel, ködben egyáltalán, télen pedig korlátozott mennyiségben képes csak energiát előállítani. De legalább elkezdtük a napenergiát munkára bírni és rengeteg háztetőn az elmúlt 3-5 évben megjelentek a napelemek. Most ennek is vége lett egyszer csak, mert a szolgáltató már nem veheti meg tőlünk az áramot és nem tölthet be akkumulátor szerepet.

Azt, hogy miért nem lehet szélerőművet telepíteni nem írom le ismét, hiszen pár napja írtam erről egy hosszabb cikket, mely itt olvasható: https://kp.hu/hogyan-lehet-valoban-nulla-rezsikoltsege-a-csaladi-hazadnak/

A nappal megtermelt napelemes energia nem fogy el a háztartásokban, mert nappal iskolába, óvodába, munkába járunk, még akinek elektromos autója van az sem tudja azt tölteni, mert az is vele van a munkahelyén, hiszen azzal közlekedik. Legfőképpen késő délután, este és hajnalban volt szükségünk az elektromos áramra, de akkor már nem sütött a nap, így nem is termelt a rendszerünk áramot.
Eddig a hálózatba visszatermeltünk nappal, éjjel meg elvettük onnan a szükségleteinket. A betáplálás és a visszavétel különbözetét kellett kifizetni ez volt a szaldós elszámolás.
Ez az elszámolás sem volt korrekt, mert a vezetékdíjakat, hálózati költségeket igenis fel kellett volna számolni. Tehát, ha eladtunk nappal 1000 egység áramot, azért korrekten 700-800 egységet kellett volna visszakapni. Így talán egy fenntarthatóbb rendszer alakult volna ki.

Régen emlékszem gyermekkoromban elvittük a faluban a kukoricát a malomba 50 kg-os zsákokban a kerékpár vázán, ott ledarálták és visszaadtak 45 kg darát helyette, az 5 kg volt a vám, mely a darálási szolgáltatás ára volt.

Az állam és a szolgáltató sem tud az árammal mit csinálni hazánkban azzal a résszel, amit nappal megtermelnek, de nem használunk el, mert annak tárolása akkumulátorokban nagyon drága, így eladják a felesleget olcsón külföldre, éjjel pedig visszavásároljuk drágábban vagy elveszik az áram és semmit sem kapunk érte. Gondoljunk bele, hogy ha elindítunk egy benzinmotoros áramfejlesztőt és beledugunk egy lámpát, akkor világít, ha kihúzzuk a lámpát, akkor a benzinmotor tovább fogyasztja az áramot és nem tárolódik a megtermelt energia sehol sem, azaz elveszik.

Tehát külföldön tudják tárolni az áramot, itthon pedig nem??? Vagy mire is használta más ország az áramot, amikor mi nem tudtunk vele kezdeni semmit?

Nagyon sok módja van az elektromos áram tárolásnak a hagyományos értelembe vett akkumulátoros áramtároláson kívül.
Egyik lehetőség, hogy gőzt állítanak elő belőle és ezzel fűtenek éjjel városrészeket, illetve a gőzt később átalakítják újra elektromos árammá pár órával később, de ha van egy magas hegy vagy domb, akkor ott víztározót lehet kialakítani és feljuttatni a vizet, melyet elektromos árammal működő szivattyúkkal lehet üzemeltetni és éjjel amikor kell az elektromos áram, egy turbinán keresztül lehet vezetni és az áram nagy része visszanyerhető.

Adjuk el oda, ahol éjjel van amikor itt süt a nap és vegyük vissza, amikor ott süt a nap és itt van éjjel.

Az elektromos áram sebessége a fény sebességével egyenlő, igaz nagy veszteségek árán el lehetne juttatni olyan országba, ahol éjjel van amikor itt nappal és visszavásárolni, amikor ott termelnek a napelemek és itt van éjszaka. Igaz ezek a rendszerek veszteségei nagyon magasak, hiszen az áram szállításának jelentős része kárba vész, ez a veszteség akár 40-50% is lehet.
Ezért minél magasabb feszültséget kell előállítani, hogy csökkenjenek a hálózati veszteségek, ami jelentős költségnövekedést jelent szolgáltatói szinten.

Már Nicola Tesla is dolgozott azon több, mint 100 évvel ezelőtt, hogy vezeték nélkül is lehessen áramot továbbítani.  

Új-Zélandon jelenleg már a vezeték nélküli villamosenergia bevezetését tervezik, a helyi áramszolgáltatók dolgoznak és kísérleteznek a napelemes energiák begyűjtésén ezzel a rendszerrel és állítják, hogy pár év múlva a tengeri kábelek is feleslegesség válhatnak. Az áramátvitel a WIFI jelhez hasonlóan működhet majd, de irányított módon, hogy az élőlényeknek ez ne okozzon kárt.

Tehát az internetet már össze tudtuk kötni egymással és egy levelet az USA-ba vagy a világ más részébe egy másodperc tört része alatt át tudunk küldeni, képzeljük el, hogy az áramot is ugyanígy lehetne egy kialakított hálózaton keresztül optimalizálni és mindig ott használnánk, ahol arra szükség lenne. Helyette az emberiség inkább egy nagyon veszélyes dologhoz nyúl, mely az atomenergia, amiből elég volt Európának egy katasztrófa és több évtizedre meghatározta az egészségét ezen térségnek.

Atomenergia, mint megújuló energia? Ez jelentené a jövőt?

Az atomenergiát az EU-ban megújuló energiává nyilvánították. Ez egy akkora megdöbbenés, hogy aki tud írni és olvasni az nem is érti a tényt.

Atomenergia a valóságban nem karbonsemleges, még akkor sem, ha a politikai vezetők ezt hazudják. És nem kérünk elnézést a kifejezésért. Az Európai Unióban működő atomerőművek üzemanyagául szolgáló urán 50% feletti részben nem az EU-ból származik, a dúsítás 35%-a Oroszországban készül! Abban az Oroszországban, aki most 2022-ben háborúban áll a szomszéd országával.
Az Oroszországból származó uniós uránimport egyelőre nem szankciók tárgya, de a háború kitörésével a nukleáris energia jövője is bizonytalan lehet és kérdés, hogy hiszünk-e, higyjünk-e Oroszországban és annak vezetésében. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a pár mondattal fentebbi tényt arra alapítjuk, mint, hogy hazudnak a politikusok, hiszen annak ellenére, hogy a nukleáris energiatermelés szerintük zöld, bizonyíthatóan a nukleáris energiaforrás sem aknázható ki környezetbarát módon, nem, hogy emissziómentesen. A nukleáris energia ezért igenis felelős jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásáért, hiszen a kitermelés, a szállítás, a feldolgozás vagy az erőmű megépítése, majd annak a leszerelése mind növelik a technológia karbonlábnyomát.

Túl azon, hogy a nukleáris üzemek eleve a világ veszélyesebb üzemei, lásd Csernobilt, vagy Fukusimát ahol békeidőben is katasztrófa következett be, az atomerőművek könnyen célpontokká válhatnak, mint például terrortámadás, repülőgépes öngyilkos merénylet vagy véletlen repülőgép baleset, kibertámadás vagy éppen háborús cselekmények által. Most éppen egy háború zajlik Ukrajnában is igenis megvan a veszélye annak, hogy az atomerőmű megsérül, hiszen nap mint nap látnak napvilágot, hogy az erőművet támadják, elfoglalják, stb…

A radioaktív anyagokkal dolgozó üzemek és egyes melléképületek burkolatait nem úgy tervezték, hogy ellen tudjanak állni az ilyen típusú támadásoknak.

De csak azért, hogy maradjunk a környezetvédelem talaján, tisztázzuk, hogy a nukleáris reaktorok, valamint a kiégett fűtőelemeket tároló létesítmények is ki vannak téve természeti katasztrófáknak, illetve a kitermelés és szállítás, majd az elhasznált fűtőelemek ezer év feletti biztonságos tárolása sem megoldott. El tudjuk képzelni, hogy ez a civilizált világ egy Ukrán-Orosz konfliktussal sem tud mit kezdeni, mit kezdenénk akkor ha egyszer csak a PAKS 2 és PAKS 1 majd nem kapna csak 5 vagy éppen 25x-ös áron a működéséhez alapanyagot vagy, hogyan is várható el az emberiségtől, hogy több ezer évig őrizze, vigyázza, karbantartsa majd az atomtemetőket??? Pontosan semmi sem garantálja, hogy az utódaink is vigyáznak majd az atomtemetőkre és azt sem, hogy egy háborúban nem az atomerőmű lesz a célpont.

Mennyi atomerőmű van a világon és az mennyi energiát termel az összes energiaszükségletből?

Ma a világban mintegy 440 darab atomerőmű működik. Összesen 352 000 megawattos teljesítménnyel,, mely cca. 2500 terrawattóra áramot állít elő. Beszédes a szám, hogy a világ energiaszükségletének az atomerőművek a 16 százalékát adják. Napjainkban is legalább 25 atomerőmű van építés alatt, köztük egy hazánkban. Franciaországban 75% az atomenergiával megtermelt áram mennyisége az összes áramfogyasztásból. Szlovákiában ez 50% feletti, Magyarországon cca. 40%-on áll az összes villamos energiatermelésből az atomenergia aránya. Ez megdöbbentően magas arány. A civilizált EU-ban ennek az aránynak már 30% alattinak kellene lennie és egyre csökkennie kellene.

Tudtad, hogy például Írország, Dánia, Luxemburg, Észtország, Lettország, Litvánia, Portugália, Olaszország, Lengyelország, Horvátország, Görögország, Ciprus és Málta egyetlenegy atomerőművel sem rendelkezik? Igaz ezek az országok sok áramot vásárolnak olyan országoktól, akik atomerőművekben állítják elő az elektromos áramot. 

Ausztriában egy atomerőmű van, de soha egy kw energiát sem állított elő, mert a nép leszavazta azt. Pár éve naperőmű működik az atomenergia parkban, mely megújuló energiával ad energiát a lakosságnak. Németország pedig teljesen hadat üzent az atomerőműveknek és az összes leszerelését tűzte ki célul. 

Az európai országok többségében nem működik atomerőmű, hiszen a 44 országból 26-ban egyáltalán nincs atomerőmű. A 44 európai országból 27 állam az EU tagja, de ebből összesen 14 ország nemet mondott az atomra.

Az európai országok közül a bruttó végső energiafogyasztáson belül a legmagasabb, 84%-os megújuló áramtermelés részaránnyal Izland rendelkezik!

A második a megújuló versenyben részt vevő országok között 78 százalékkal a szintén atomenergia-mentes Norvégia.

A harmadik helyezett a megújulókat használó versenyben Svédország, ők 60%-ot fedeznek megújuló energiából, igaz van atomerőművük is. A finnek 44% energiát állítanak elő megújuló módon, de nekik is van atomerőművük. Ezután jön Lettország 42% megújuló energia hasznosítással és atomerőmű nélküliséggel, ezt követi Ausztria 37%-kal, Portugália 34%-kal, Dánia 32%-kal, Horvátország 31%-kal – ezeknek egyikőjüknek sincs atomerőműve. A megújuló energiákra leginkább támaszkodó 10 európai ország közül mindössze három működtet atomerőművet.

Dániában a villamosenergia termelés 85%-a megújuló és az egész 60%-át a szélerőművek adják! Azok a szélerőművek, melyek hazánkban be vannak tiltva!!!

A dánok 6 milliós lélekszáma mellett kiemelkedő, hogy szélturbina technológia nagyhatalom lett. Ki kell emelni, hogy 1978-ban is már jelentős volt a szélenergiás áramtermelés az ország energia-mixében.
Nem szabad elmenni a tény mellett, hogy 1990 óta mintegy 50 százalékkal csökkent a dániai szén-dioxid-kibocsátás szintje.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy a világon Izlandon van a legtöbb elektromos autó, mely az összes 2020-ban eladott autó darabszám mintegy 80%-át tette ki!

Sorra zárnak be a benzinkutak és nem kell aggódni a töltés miatt az e-mobiliáts tagjainak, mert sehol a világon nincs annyi elektromos autó töltő arányosan, mint ebben az országban. Az olaj szerepe ebben az országban a közlekedésben is gyengül, más iparban pedig szinte nem is játszik szerepet.

Kíváncsi vagy, hogy hol vannak atomerőművek a környékünkön? Nézd meg a térképen.

Száz szónak és mondatnak is egy a vége, biztos, hogy nem mi fogjuk eldönteni, hogy merre megy a világ és az EU az energiafüggetlenedés tekintetében és egy szebb és tisztább jövő vagy egy pusztuló jövő felé megyünk az atomenergia és az olaj további részarány növelésével az energiamixben. 

Ne feledd Kedves Olvasó, hogy azt viszont te döntöd el, hogy mennyire figyelsz arra, hogy a lakásod, házad, otthonodban mennyi energiát pazarolsz el feleslegesen, legyen szó fűtésről, hűtésről, világításról és egyéb kényelmi energiafogyasztásról. Élhetsz egy olyan világban, melyben akár a jelenlegi energia fele vagy negyede is elegendő számodra, de ehhez oda kell figyelni az életmódodra.

Cégünk annyiban tud segíteni a világnak, bárkinek, neked, hogy olyan házakat tervez, gyárt, épít, melyek teljesen nulla külső vagy nagyon minimális külső energiaigénnyel rendelkezik.

Ha pedig már valakinek van háza, lakása, otthona, akkor tudjuk annak energiafogyasztását optimalizálni, akár helyi áramtermeléssel, energiatárolással vagy hőszigetelni olyan természetes anyagokkal, melyek ökológiai lábnyoma negatív előjelű, azaz karbon semleges, karbonnegatív és így nem terheljük tovább a bolygónkra rótt károsanyag kibocsátásunkat a továbbiakban, mellette olcsóbbá tesszük a rezsiköltséget végérvényesen.

Hiszünk abban, hogy “a legolcsóbb energia a fel nem használt energia” és abban is, hogy az kell meghatározza a gondolatmenetünket, hogy ezt “a földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” és vigyázni kell rá, hogy visszaadhassuk számukra.

Ajánljuk figyelmébe a Kedves Olvasónak a korábbi cikkünket arról a témáról, hogy hogyan csökkenthetjük a rezsiköltséget a legolcsóbban és azonnal. A cikk ide kattintva érhető el.

Várjuk a véleményt a hozzászólásokban a lap alján vagy a közösségi média oldalunkon: