Spanyol építészek egy hangulatos iglut terveztek a lányuk hálószobájaként

Két spanyol építész számára, akik egy üreges, minimálisan szigetelt raktárépületben élnek és dolgoznak, a kérdést, hogy hova helyezzék el a lányuk hálószobáját, egy sarkvidéki megoldással oldották meg. Mireia Luzárraga és Alejandro Muiño, a Takk Studio alapítói egy iglut alakítottak ki a kislányuk számára, amelyet elsősorban más projektjeikből megmaradt anyagokból építettek.

A különös forma inspirációjának része volt, hogy “a kupola az a geometria, amely a minimális anyagfelületet foglalja magában, valamint szerkezetileg nagyon jól működik” – magyarázzák az építészek.

A 3,5 méter magas, lekerekített szerkezet CAD-CAM technológiával vágott vízszintes és függőleges bordákból épült. A külsőt ezután krémszínű kárpitos habszivacs sávokkal borították a maximális hőleadás érdekében. “Az anyag rugalmas állapota könnyen alkalmazkodik az iglu alakjához” – jegyzi meg Muiño.

Acélláncok tekerednek körbe kívülről, a habot a helyére rögzítve, és az egész lakásnak a biztonság látszatát keltve. A bejáratot is ugyanilyen láncokból álló függöny borítja, mind korábbi tervezési munkák maradványai. “Ez az egyes függőleges elemekből álló megoldás lehetővé tette számunkra, hogy alkalmazkodjunk az ív alakú bejárathoz, amire egy hagyományos ajtó nem lenne képes” – mondták a barcelonai építészek.

Az iglu belseje egy hangulatos téli csodavilág. “A belső térben 90 centiméteres magasságban van a padló, ahol a matrac fekszik, az egészet egy fehér szőrszőnyeg borítja, amely készen áll arra, hogy mezítláb élvezzük pihe-puha textúráját” – tette hozzá Muiño. “E nagy ágy alatt van hely a tárolásra, játékra vagy bújócskázásra.”

Belül minden a sarkvidéki témára összpontosul. A falakat, az ágy platformját és a lépcsőt borító jegesmedve bunda-szerű anyagon kívül az íves gerendákat krémszínű habszivacs köti be, az ágynemű egy lágy svájci sajtra hasonlít, a világítás pedig elefántcsont árnyalatban csillog. A kupola tetején stratégiailag elhelyezett hat gömblámpa együttesen azt a benyomást keltik, mintha éjszaka a csillagokat néznénk, és melegítik az egyébként hideg padlástérséget.

Bár lakóhelyként nem szokványos, a raktárban való élet biztosítja a pár számára a szabadságot és a rugalmasságot, amelyre az elmélyült tervezéshez vágynak. “A ház-műhely egy 400 négyzetméteres tér, amely befogadhatja az általunk tervezett és gyártott installációkat” – mondja Luzárraga. “Ugyanakkor a teret gyarmatosítja néhány olyan háztartási tér, amely a napi élethez kondicionálja azt. Ez folyamatosan változik attól függően, hogy éppen milyen munkát fejlesztünk. Néhány darab örökre megmarad, néhány pedig ideiglenes”.

Luzárraga és Muiño 2008-ban alapította a Takk Studiót, miután mindketten építészmérnöki diplomát szereztek Spanyolországban. Saját szavaik szerint munkájuk a “természet és a kultúra metszéspontjában lévő kísérleti és spekulatív gyakorlatokra összpontosít, különös hangsúlyt fektetve az antropocentrizmus leküzdésére”. A csapat 2012-ben a Konecta Alapítvány szociális építészetért járó díját nyerte el a “Suitcase House” projektjükkel (lenti kép), egy harmonikára hajtogatható vészhelyzeti lakás. Tervezői munkájuk mellett, amely a 13. Velencei Biennálén és az első Orléans-i Építészeti Biennálén is szerepelt, a házaspár jelenleg több egyetemen és intézetben is tanít országszerte.

Forrás: www.dornob.com