“Sok veszélyes mítosz van” a fenntarthatóságról – mondja Norman Foster

Norman Foster brit építész egy exkluzív interjúban fejtette ki a stúdiójának a fenntarthatósággal kapcsolatos megközelítését, valamint a betonról, a fáról, a repülésről és az ‘Architects Declare’-ről alkotott véleményét.

A világszinten elismert építész a Dezeen magazinnak a Foster + Partners londoni székhelyén beszélve megvédte a betonépületeket az általa “veszélyes mítoszoknak” nevezettekkel szemben, azt állította, hogy a stúdió “több faépületet készített, mint valószínűleg bármely más építész”, és elmagyarázta, miért lépett ki az Architects Declare-ból. Foster elmondta, hogy a stúdió, amely az Egyesült Királyság legnagyobbja, olyan épületeket kíván létrehozni, amelyek egyszerre fenntarthatóak és javítják az emberek életét.

“Az uralkodó nézet az, hogy ‘ó, istenem, mindannyian szenvedni fogunk, mert olyan épületeket kell létrehoznunk, amelyek jobbak a bolygó számára – szegénykém, mi fogunk szenvedni ennek következtében'” – mondta. “Ennek éppen fordítva kellene lennie. Inkább úgy kellene lennie, hogy a bolygónak kedvező épületek közelebb lesznek a természethez. Olyan épületek lesznek, amelyek nem zárt dobozok, amelyek hűtött levegőt keringetnek, ami nem a legegészségesebb.” -tette hozzá.

Foster szerint a fenntartható épületek tervezése “zökkenőmentes átmenetet” képez a stúdió ethoszában az első, Richard Rogersszel, Su Brumwellel és Wendy Cheesmannel közösen vezetett Team 4 stúdiótól.

“Egy csoportunknak volt egy utópisztikus elképzelése arról, hogy milyenek lehetnek az épületek. Alapvetően kézműves alapúak voltak, de a terjeszkedés ellen voltak. Kompaktak voltak, megőrizték a természetet. Olyan időtlen témák mentén fejlesztették ki őket, mint a sorház, ami nem éppen egyfajta modern mozgalmi találmány”.

Foster azzal érvel, hogy az elmúlt 55 évben a Foster + Partners olyan épületeket tervezett, amelyek a környezetvédelemre összpontosítanak, és “a status quo kihívására törekszenek” azáltal, hogy “csökkentik az energiát és ösztönzik a kapcsolatot a természettel”. Példaként említi a berlini Reichstagot, a hongkongi HSBC-tornyot, az Apple kaliforniai campusát és a londoni Bloomberg székházát.

“Szeretném azt hinni, hogy mi, mint kezdő iroda, azt tettük, hogy megpróbáltuk az építészettel tükrözni azt, ami a korszak újjászülető kifejeződése volt az 1960-as években” – mondta. “Bizonyos értelemben olyan építészetet hoztunk létre, amely egy olyan ökológiai mozgalomban gyökerezett, amelyet nem neveztek zöldnek – ezt még nem találták ki” – folytatta Foster.

“Szóval ez a gyökere annak, ahol most tartunk. És így ez kimondatlanul is része volt a DNS-ünknek.”

Foster úgy véli, hogy a fenntarthatóság mélyen gyökerezik a Foster + Partnersben, amely 2019-ben fenntarthatósági kiáltványt tett közzé. Az elmúlt években azonban stúdiója összeütközésbe került a brit építész szakma többi tagjával a megközelítése miatt.

A Foster + Partners egyike volt annak a két stúdiónak az ország 10 legnagyobb stúdiója közül, amelyik elutasította a RIBA fenntarthatósági jelentésének támogatását, amelyet közel 250 épített környezetvédő szervezet támogatott. A stúdió kritizálta a jelentést, azt állítva, hogy az ellentmond a Párizsi Megállapodásban foglalt klímaváltozásról szóló szerződésnek.

A stúdiót 2019-ben széles körű kritikák érték a légi közlekedéssel kapcsolatos megközelítése miatt. Ez oda vezetett, hogy a stúdió kilépett az Architects Declare klímavédelmi csoportból, miután szembesült a szaúd-arábiai repülőtérrel kapcsolatos munkálatok leállítására irányuló felhívásokkal.

“Holisztikusan kell gondolkodnunk” – mondta Foster. “Nem vonulunk vissza a mezőgazdasággal kapcsolatos épületektől, nem vonulunk vissza a hajózással kapcsolatos épületektől. Úgy gondolom, hogy ez jó szándékú, de helytelen, és úgy gondolom, hogy holisztikusabban, szélesebb körben kell szemlélnünk a lenyomatok csökkentését. Túl kellene lépnünk ezen.”

Foster az atomenergiát támogatja

A Pritzker Építészeti Díjjal kitüntetett építész úgy véli, hogy az atomenergia szélesebb körű alkalmazása óriási hatással lehet a légi közlekedés környezetvédelmi szempontjainak javítására.

“Ha bőségesen rendelkezünk tiszta energiával, akkor foglalkozhatunk a nyomornegyedek problémájával, ahol az emberiség jelentős része – egymilliárd ember – nem rendelkezik higiéniával, nem jut áramhoz és tiszta vízhez” – mondta.

“A tiszta energia nagylelkűségével a tengervizet repülőgép-üzemanyaggá lehet alakítani. Így egyik napról a másikra, a hardver, a hajtóművek megváltoztatása nélkül az egész repülőgépflotta zölddé válhat” – folytatta.

“Ezzel a folyamattal az óceánok szén-dioxid-mentesítését végzik, mivel az óceánok jelentős szén-dioxid-nyelőt jelentenek. Ez egy nyerés-nyerés helyzet, ami egy meglehetősen hosszúra nyúlt magyarázat arra, hogy végül miért léptünk ki az Architects Declare programból.”

“Sok veszélyes mítosz van az anyagokkal kapcsolatban”

A Foster + Partners-t az anyagválasztása és a használat közbeni teljesítményre való összpontosítása miatt is bírálták, a megtestesült szén-dioxiddal szemben. Foster megvédte a beton használatát, amelyet egy olyan iparág állít elő, amely a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy hét százalékáért felelős.

A 2021-es Stirling-díj zsűrizése során Foster a Grafton Architects által tervezett Kingston University London – Town House betonépület mellett szállt síkra, amely végül elnyerte a díjat.

“Úgy gondolom, hogy sok veszélyes mítosz él az anyagokkal, az újrahasznosítással és a fenntarthatósággal kapcsolatban” – mondta. “Erről nagyon heves vitát folytattunk a Stirling-díj zsűrijében. Nem az anyagról volt szó, hanem arról, hogyan használjuk fel azt az anyagot”.

Foster azt állítja, hogy a beton számos előnnyel járhat – a kaliforniai Apple-kampuszt példamutató betonépületként említi, mivel a tervezésnek köszönhetően kevesebb további anyagot kell felhasználni a berendezéshez.

“Nem akarom alábecsülni a folyamat során megtestesülő energiát, de ha az Apple épületét vesszük – a betonszerkezet megerősített, tehát szerkezetileg működik – nyilvánvalóan semmi újdonság” – magyarázta. “Kis fúrt csöveket vezetünk rajta keresztül, így a meleg vagy hűtött vizet is becsatornázhatjuk, így az összes hagyományos csatornarendszert kiiktatjuk” – folytatta. “Így csökken az épület magassága. De megtartja a nagyvonalú padlótól a mennyezetig terjedő magasságot a lakók számára, csökkenti a külső burkolatot, és a beton a kivitel – tehát nem béleli ki.”

“Több faépületet csináltunk, mint valószínűleg bármelyik másik építész”

Annak ellenére, hogy a beton előnyeit dicséri, Foster rámutatott, hogy a stúdió számos faépületet is tervezett, köztük saját otthonát a Chesa Futura épületében St Moritzban, a manchesteri Maggie’s-t és az Acciona épületét Madridban.

Forrás: www.dezeen.com