Passzívház tévhitek, félreértelmezések

Passzívházakkal kapcsolatban sok-sok előítélet született, melyek közül mazsolázunk néhányat.

1. számú és egyben a legfontosabbnak tartott tévhit: A passzívházakon nincsenek nyitható ablakok, ha vannak is nem lehet őket használni.

A valóság: A passzívházak mindegyikén vannak nyitható ablakok. De tény, hogy több a fix ablak, mint a nyitható. Ennek a fontossága ott keresendő, hogy a passzívházaknál használt ablakok magas árfekvésűek a technológiai fejlettség miatt. Ezért a költségeket kicsit lehet csökkenteni fix ablakok beépítésével.

Az ablakokat bármikor ki lehet nyitni. Az ablaknyitásra igazán nincsen szükség, azért, mert a szellőztetést egy berendezés elvégzi helyettünk, úgy, hogy mindig a kellő pára legyen a lakásban. A szellőztetést energiatakarékos módon végzi, azaz nem engedi ki a bent megtermelt hőt és nem engedi be a hideget, ellenben a friss levegő helyet cserél az elhasznált levegővel. Tehát ha az ablakot nyitogatjuk, azzal energiát dobunk ki és szennyezett levegőt engedünk be, mert a hőlégcserélős rendszerek a levegőt is tisztítják, mely a lakás irányába bejön.

2. számú tévhit: Zajos a passzívház

A passzívházakban van egy rekuperátor vagy más néven hővisszanyerő-szellőztető berendezés. Ennek a működtetését egy 100 Watt teljesítményű villanymotor látja el. Gondoljunk bele, hogy egy hajszárítónál ez 1/15-öd teljesítmény. Ráadásul ez a motor nem a lakásban helyezkedik el, hanem a háztartási helyiségben, vagy a garázsban. A csövek átmérője pedig nem 4-5 cm, hanem 12-30 cm közötti, ami további zajcsillapítást ad, mert a levegő mennyiség miatt a sebesség csökken és így nem lép fel zajhatás.

3. számú tévhit: Penészesedés léphet fel és mikroorganizmusok megfertőzhetnek

Mikroorganizmusok megtelepedése rosszul kivitelezett rendszerekben fordulhat elő, de feltételezzük már azt, hogy nem rossz minden ami új. De ha ezt nem tudjuk elfogadni, akkor autóba sem üljünk be csak akkor ha már évtizedeket bizonyított az adott típus. A passzívházakban alkalmazott, friss levegővel működő berendezések nem hasonlíthatóak klímaberendezésekhez. Ezt azért mondjuk, mert sokan azt állítják, hogy ott is előfordultak esetek, amiből megbetegedés lett. Fontos kiemelni, hogy a bejövő levegő nem keveredik itt össze a kimenő elhasznált levegővel, hiszen pont ez a rendszer lényege.

4. számú tévhit: Olyan vastag szigetelést használnak a passzívházak, hogy az nem tud kiszellőzni és ezért megpenészesedik majd a fal.

Egy 100 nm körüli átlagos család egy fűtési periódus alatt akár 3000 liter vizet szabadít fel vízgőzként (főzés, fürdés, zuhanyozás, lehelet, izzadás, stb…), ebből egy régi rossz szigetelésű családi házban, a teljes külső falfelületen diffúzió  révén legfeljebb 2-300 liter víz kerül elvezetésre.

Elmondhatjuk, hogy bár szigeteletlen téglafalunk „lélegzik”, mivel a falfelületre négyzetméterenként 1-2 liter víz esik, házunkra nézve teljesen jelentéktelen a hatása.

A lélegző falnak tehát semmi értelme nincs. Ezzel szemben a falakba bejuttatott vízpára sikeresen rontja az épületünk hőszigetelését és táptalajt biztosít a penészgombáknak. Az allergiások számára, a lélegző falak például igazi veszélyt jelentenek a mindennapokra. Aki pedig nem allergiás, az az esélyét egy megbetegedésnek a többszörösére emeli. A sok vízgőz eltávolítására jó módszer a szellőztetés. De szinte csak a pénztárcánkat sújtjuk vele, mert a megtermelt meleget engedjük szabadjára. Az ablakokon és ajtókon a vízgőz csak egy része távozik, a bent maradó rész valamint a falak már magába szipkázott vízgőze a szellőztetés után pár perccel ismét elkezdi feltölteni a belső levegő páratartalmát. Az új EU-s építőipari irányelvek előírják, hogy légtömör házakat kell építeni. Ez azt jelenti, hogy a falakon 0% pára távozhat.

Tehát a tévhittel szemben állítható, hogy egyik ház sem szellőzik jelentősen a falakon keresztül. A régi házak is az illesztések és az igénytelen anyagok záródása miatt engedték el a párát. 

Penészedés ott jöhet létre, ahol a páralecsapódás feltételei hosszabb távon adottak, azaz a hidegebb felületi hőmérséklet és,(vagy) magas levegő páratartalom szükséges.

Ha egy ház jól szigetelt, akkor a belső felületek hőfoka hasonló, mint az épület levegőjének hőmérséklete, ha ez adott, akkor nincs pára, nincs penész, persze a szellőztetés elengedhetetlen, ezért van a rekuperátor!

5. számú tévhit: Ha nagyon hideg van kint, bent nem tudunk emelni a hőmérsékleten, mert nincs fűtésrendszer.

Ez valótlan állítás, mivel a passzívházakban is van fűtés, csak sokkal kisebb a teljesítménye. Annyira jól hőszigetel a ház, hogy az emberek, háztartási gépek, izzók által előállított hőt is képesek bent tartani. 
Tehát itt mondjuk egy 24 KWh-s kazán helyett egy 2 KWh-s elektromos fűtés kerül beépítésre. De ez akkor fog majd bekapcsolni, ha nincs napsütéses időszak, illetve a külső hőmérséklet tartósan alacsony.  

Ha nem tartózkodik télen a lakásba senki, pl: síelés alkalmával, ezzel együtt nem használja senki a lámpákat, elektromos berendezéseket, és a szervezetünk sem ad le ezáltal hőt, akkor a rendszer be fogja a fűtésrendszert kapcsolni rövid időre szakaszosan.

5. számú tévhit: A passzívházak tele vannak bonyolult gépészeti rendszerekkel, melyek beállításához, működtetéséhez szakember szükséges. TÉNY: Passzívház üzemeltetése nem igényel semmilyen extra plusz ismeretet.

Ez megint nem igaz, hiszen a gépészeti rendszer sokkal egyszerűbb. Itt a nap energiáját használjuk, melyhez nem kell gépészet, ezenkívül még a háztartási gépeink adnak le hőt, valamint mi magunk is. HA ez nem elég, akkor a fűtés rövid időre bekapcsol. De ezt nem kell túlmisztifikálni, mert nincs benne semmi csoda fűtés. Ha Ön betud egy termosztátot állítani, akkor ezt is befogja tudni szabályozni, mert ez semmiben nem különbözik attól, amit eddig is használt. 

6. számú tévhit: Vastüdőhöz lehet hasonlítani a passzívházakat. Ha tönkremegy akkor megfulladnak a bentlévők.

Vastüdőhöz hasonlít a passzívház, állítják azok, akik nem értenek hozzá. Sőt addig is elmennek, hogy meg is lehet fulladni, ha nincs áram, vagy a berendezés tönkremegy.  Az tény, hogy a szellőzést a gép szabályozza. Ez nem rosszabb, hanem a szűrők miatt pont egy élhetőbb, egészségesebb, tisztább levegőt eredményez. Ha nincs áram, akkor az ablakokon keresztül szellőztetni még mindig lehet. Egyébként ha pedig nincs áram, akkor a másik háznál meg fűtés nincsen, mert még egy gázfűtéshez is kell elektromos áram. De gondoljunk csak bele, hogy egy évben mennyi az áramszünet. Gyakorlatilag pár óra lehet ez az időszak és az sem egyszerre jelentkezik. 

7. számú tévhit: A passzívház drága, megfizethetetlen.

Ez részben igaz. Miért egy klímás, elektromos ablakokkal-ülésekkel ellátott autó is drágább, mint egy fapados.

Nagyságrendekben itt egy jól hőszigetelt ház bekerülési költségével szemben 10-15% felárral lehet kalkulálni, de cserébe egy nulla közeli fűtésköltséget kapunk, mely egy életre szól, sőt a belső komfortunk sokkal nagyobb lesz a levegő hőmérséklete, a páratartalom és a tiszta levegő miatt.

Persze egy B30-as kiemelten rossz szigetelésű házhoz képest drága egy passzív ház, hasonlatként egy új Mercedes is drágább, mint egy régi Trabant. Valaki gondolkodott valaha is a kettő összehasonlításán:

8. számú tévhit: A passzívház csúnya és semmi építészeti szabadságot nem ad a tervezőnek. 

Sokan azt gondolják, hogy csak egy kocka tömb lehet passzívház. A követelmények csupán a műszaki paramétereket írják le, az épület megjelenése a tervezőn és a tulajdonosokon múlik majd.
Egy passzívház is lehet szép és lehet kevésbé az, de kinek a pap kinek a papné.