Otthonteremtés EU-s pénzből???

A tegnapi nap folyamán megtartották Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett Új Széchenyi Terv – Otthonteremtés szakmai konzultációját. A rendezvényre szakmai és civil szervezetek képviselői, vezetői kaptak meghívást. A résztvevő szakemberek pedig tájékoztatást kapnak az új stratégiáról, és az Új Széchenyi Terv vitairatához érkezett javaslatokról.

A szakmai konzultációt Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium energiastratégiáért és otthonteremtésért felelős államtitkára vezeti. A meghívott szakemberek között pedig több, az ingatlanszakmában ismerős arccal is találkozhatunk, mint Harmati László, FHB, Földi Tibor, Cordia, Berta Zsolt Tópark, és mások. Bencsik János bevezetőjében ismertette a program alapkoncepciót, melyek között kiemelt helyen szerepel a válságnak köszönhető új szemlélethez és világrendhez való alkalmazkodás, az energiahatékonyság figyelembe vétele, és a társadalom egyéb értékeire való koncentrálás, mint a kölcsönös tisztelet és bizalom, melyből a mostani építőipar kifejezetten deficites. A piacon lévő termékek reális árazása az ami minőséget és hatékonyságot eredményez, ehhez pedig a bürokratikus szabályozási környezetet is meg kell reformálni. Ez nem csak a hatékonyság növelése miatt fontos, hanem a korrupcióval szembeni fellépés miatt is.
A piacon lévő termékek reális árazása az ami minőséget és hatékonyságot eredményez, ehhez pedig a bürokratikus szabályozási környezetet is meg kell reformálni. Ez nem csak a hatékonyság növelése miatt fontos, hanem a korrupcióval szembeni fellépés miatt is.

Fontos szemléletbeli változás a kormány részéről, hogy a családokat fokozottan támogatja. Támogatja egyrészről az adózásba épített családi kedvezményekkel, az előtakarékosság 8 évről 10 évre való meghosszabbításával, és

Nemzeti Épület Korszerűsítési Program is indul, amely nemcsak a használt lakások energiahatékonyságát támogatná, hanem az újonnan épülők energiatakarékossá építését is.

A meglévő 4.2 millió lakás minőségi felújítása a cél, amiket nemcsak minőségi szempontok miatt, hanem energia felhasználási szempontok miatt is meg kell újítani. A kormány szeretné az energiahatékony rendszerek alkalmazásával csökkenteni a lakosság energiakitettségét. Az államtitkár azonban hangsúlyozta azt is, hogy csak gazdaságilag hatékony beruházásokra kívánnak költségvetési források felhasználni.

Az eddig elhangzottak azonban túl sok újdonsággal nem szolgáltak az egy hónappal ezelőtti tájékoztatáshoz képest. A kormány még mindig elkötelezettnek látszik a lakásszektor felé, továbbra elsődleges szempont a minőségi javulás és az energiahatékonyság. A kérdés már csak az, mikor indulnak be a konkrét lépések, programok, megvalósítások, melyek ténylegesen alátámasztják a jól átgondolt és szakmailag elfogadott törekvéseket?

Bencsik: elsősorban minőségi problémák vannak a házépítésben

A panel tagjai örömmel fogadták az államtitkár úr bejelentéseit, és hangsúlyozták a partnerség fontosságát a szakmával és a civilekkel, amelyben ez a mostani megszületett a konszenzus a hazai lakáspolitikáról. Továbbá fontosnak tartják a magyar vállalkozások helyzetbe hozását az építőiparban, valamint a lakosság segítését az otthonteremtéshez, legyen ez bármilyen formája a segítségnyújtásnak, akár adókedvezmény, vagy bárminemű támogatás. A piaci alapú bérlakásprogramhoz pedig kifejezetten uniós támogatások bevonását is szorgalmaznák.

Az ország kezdeményezi az uniónál az otthonteremtésre való források beindítását, ami a 2014-es költségvetési időszakban már lehetséges lenne, de erre garanciát nem vállal a kormány, hiszen itt uniós döntésről van szó, de az államtitkár bizakodik, és nem tartja lehetetlennek a kezdeményezést.

Egy bónuszrendszeren keresztül további kedvezményekben részesülhetnek azon építtetők, akik bizonyítható módon, egy meghatározott távolságon belülről szerzik be az építéshez szükséges alapanyagokat, ezzel védve a klímát. Ezzel a lépéssel pedig két legyet üthet a kormány egy csapásra, mivel a prioritásnak minősülő környezetvédelem mellett egyben indirekt módon védeni tudják a hazai ipart, foglalkoztatást, és a szolgáltatásokat is.

A kérdések és javaslatok között több apró részletet is érintettek a felszólalók, ám alapvetően nagy egyetértést tanúsítottak a program elemeivel. Mind a civilek, mind a szakmai szervezetek úgy látják, hogy a program részleteiben rejlik majd az “ördög”, és a megvalósításon múlik majd az itt lefektetett magasztos tervek sikere.

A legnagyobb szópárbaj a bérlakás programmal kapcsolatban bontakozott ki a konzultáción, ahol egyes érvek szerint csak kidobott pénz, és haszontalan befektetés az újonnan épített bérlakás, hiszen olyan rétegeknek épülne, akik erre nincsenek rászorulva, mások szerint viszont ez a konjunktúra egyik fontos eszköze, és hosszú távon több nemzetgazdasági problémára is pozitív hatással bír, mint például a mobilitás.

Harmati László, az FHB Jelzálogbank társ-vezérigazgatója szerint hiányzik a programból a minőségi állapotokra vonatkozó adatok, valamint, hogy valójában mennyi új lakásra van szükség a hazai piacon. Véleménye szerint a legtöbb helyen nincs kvantitatív lakáshiány, inkább egyes részpiacokon minőségi lakásokból és szociális bérlakásokból van hiány. Harmati végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban a felújításra felvett hitelek aránya alig 5%, míg a hozzánk hasonló piaccal rendelkező Csehországban 20% körül van.

forrás: portfolio.hu