Nem is devizahiteleket vettünk fel, hanem: Devizában Nyilvántartott Forint Hiteleket. Vagy most akkor mi van???

„Ez háborút jelent” – kommentálta Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön délelőtt hozott másodfokú határozatát.

Igen ez háborút jelent, de nem mi indítottuk ezt a háborút. Nem mi, adófizető és dolgozó emberek! Ráadásul ez a háború hadüzenet nélkül lett megindítva. Háborúkat nem csak fegyverrel, tüzet okádó fegyverrel lehet vívni. Mára már bebizonyosodott, hogy a pénzügyi kivéreztetés sokkal hatásosabb és olcsóbb…

2011. december 15-én Budapesten a Magyar Köztársaság Kormánya és a pénzügyi intézmények képviseletében eljáró Magyar Bankszövetség képviselői között zajló egyeztetésekről készült jegyzőkönyv szerint a kormányt Dr. Matolcsy György miniszter és Pleschinger Gyula államtitkár képviselte. A Magyar Bankszövetség képviseletében Dr. Patai Mihály elnök és Gyuris Dániel alelnök volt jelen, a Magyar Bankszövetség kibővített Elnökségének egyetértő támogatásával: AXA Bank, Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., ERSTE Bank Zrt., FHB Bank Nyrt., K&H Bank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Nyrt. és Magyarországi Volksbank Zrt.

A tárgyalás apropója a devizában nyilvántartott forint alapú hitelek végtörlesztési szabályainak kidolgozása volt. Nagyon fontos megérteni végre mindenkinek, hogy ezeknek a hiteleknek a pontos megnevezése a következő: Devizában Nyilvántartott Forint Hitelek! Ez kiemelkedően fontos ahhoz, hogy megértsük miről van szó, enélkül az igazságot keresni nem lehet! Ezek nem deviza hitelek és sem nem devizaalapú hitelek, mint oly sokszor elhangzik. Ugyanis a deviza hitelek jól körülírt és egyértelmű kölcsönök, ahol a kifolyósított pénzösszeg neme nem forint és a törlesztések sem forintban történnek. Tehát a mi esetünkben semmiféle képpen sem beszélhetünk deviza hitelekről. Ennek ellenére, – most kapaszkodjon meg mindenki, – a fent említetett jegyzőkönyv 18, azaz tizennyolc alkalommal említi deviza-hitelnek, minden olyan esetben ahol a kormány kötelezettségvállalása felmerül. Mindössze egyetlen egyszer említi helyesen – egy alcímben – devizában nyilvántartott jelzáloghitelnek a negyedik oldalon.

El tudják Önök képzelni, hogy a bankok képviselőinek ez fel sem tűnt, – hogy emberek álljunk meg egy szóra, itt valami olyasmiről folyik a tárgyalás ami nem is létezik – úgy ahogy a szezon meg a fazon nem ugyanaz, a devizahitel és a devizában nyilvántartott forint hitel sem ugyanaz. Itt most Magyarország Kormánya és a Bankok közötti tárgyalás jegyzőkönyvéről beszélünk, nem piaci kofák beszélgetéséről. Nagy valószínűséggel mindezen „elírás” nem lehet véletlen, ugyanis a devizában nyilvántartott hitelek esetében a kormány nem vállalhatta volna magára azokat a kötelezettségeket, amelyeket felvállalt e jegyzőkönyv alapján, ahol devizahitelekről írnak, csakis devizahitelek esetében tehetné ezt meg, de ezek nem devizahitelek.

A kormány garantálja, hogy az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelezők, leírhatják a 2011. évben bevallott különadóból a kedvezményes végtörlesztési árfolyam alkalmazásából eredő veszteségüknek 30%-át.

Mint ismeretes, a BAÉSZ feljelentése alapján megindított ügyészségi vizsgálatról adott tévériportom után Kovács Levente, a Bankszövetség Főtitkára rögtön cáfolt mindent, mondván, hogy „a magyar banki szektor az egyik legnagyobb adófizető szegmense a magyar gazdaságnak… a magyar banki szektor nagyon pedáns módon és pontosan fizeti a ráháruló adókötelezettséget.”

No ez nem igaz, alig fizetnek adót. 2006 és 2008 közötti három évben(!) 400 milliárd forintnyi adózás előtti jövedelemből, ötven-hetven milliárd forint adót fizettek, ez évi 18-20 milliárd adót tesz ki, ami az ezer milliárdos nettó kamatbevételükhöz képest nagyon szerény. 2009–2011 közötti három évben NULLA és VESZTESÉG az eredmény. Pedánsan eltüntették a nyereséget és pedánsan nem fizettek adót, miközben a nettó kamatbevétel 1300 milliárd forint fölé emelkedett és ez csak a hivatalos kamat, a virtuális árfolyambevétel ennek a többszöröse volt.

Kovács Levente bankszövetségi főtitkár szerint az árfolyamon a bankok sem nem nyerhetnek, sem nem veszíthetnek.

Ebből következően nincs sem pozitív, sem negatív hatása az árfolyamnak. Ez esetben miért beszélnek árfolyamveszteségről, amit az államnak meg kell térítenie?!

Ami mindennek a teteje, hogy nemcsak a bank, hanem az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely más hitelező is levonhatja a banki különadójából az ügyfél javára elengedett követelés 30%-át.

Ezeknek a felvetéseknek a tisztázását nehezíti az a körülmény, hogy a bankoknak van más érdekeltsége, több befektetési alapja stb. Ezek egy része cégcsoporton belülinek számít és összevont mérleget is kell csinálnia, ún. cégcsoportra vonatkozó konszolidált mérleget. Itt megtalálható lehetne ez a nyereség, csakhogy a cégcsoportok országhatárokon át működnek és a PSZÁF jellegű szervezetek csak országon belül kompetensek. Mindennek ellenére minden kideríthető, ha van rá akarat és itt felértékelődik a Magyar Nemzeti Bank szerepe is.

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete kéri, hogy a folyó ügyek fontosságát figyelembe véve ez ügyben szólaljon meg a kormány és az összes parlamenti párt képviselője is.

A BAÉSZ kéri mindazon civil szervetek képviselőit, akik részt akarnak venni szervezetünk által meghirdetett Békés Vélemény Kinyilvánításon, azt jelezzék felénk. Az emberek szűkös anyagi helyzetére való tekintettel arra az elhatározásra jutottunk, hogy minden szervezet a saját településén, a saját neve alatt rendezze meg a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének küzdelmével szolidaritást vállaló megmozdulását, kinyilvánítását. Így országos méretű összefogás veheti kezdetét. Akár egy órás összejövetel is elegendő ahhoz, hogy kifejezésre juttassuk akaratunkat. Ha így cselekszünk, megkíméljük az amúgy is nehéz anyagi helyzetbe lévő szimpatizánsaink pénztárcáját.

Kérjük azon zenei előadó művészek jelentkezését is, akik hajlandóak lennének az ügy érdekében a BAÉSZ főrendezvényén műsort szolgáltatni.

Legközelebb rátérünk a devizában nyilvántartott hitelek jogi hátterére.

Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke és csapata.
Kelt, Gyulán 2012.04.30.-án
Itt elérhető a Kásler Árpád és az OTP között zajló ügyről készült összes cikkünk…