Módosul az illetékbefizetések szabálya

Örülnek a hazai cégek az illetéktörvény legújabb módosításának, mert ennek következményeként cégcsoporton belül illetékmentesen lehet vagyoni betétet, apportot átruházni.

Az MSZP kormány 2009-ben eldöntött, és idén január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezések sok problémát okoztak. 2009. december 31-ig ugyanis a gazdálkodó szervezetek valamennyi olyan átalakulás esetén illetékmentességet kaptak, ahol a létrejövő szervezet az átalakult szervezet jogutódja.

Az intézkedések oka érhető volt: a cégek az ingatlan-adásvételt, a fejlesztéseket üzletrész-értékesítés révén oldották meg. Ezzel az volt a céljuk, hogy elkerüljék a nem lakáscélú ingatlanokra vonatkozó 10 százalékos visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetését. Vagyis az érintettek ingatlan helyett társasági üzletrészt vásároltak, és nem fizettek illetéket.

Kedvezőtlen 2010-es változás
Éppen ezért 2010 januárjában bekövetkezett változások kimondták: csakis azokat a gazdálkodó szervezeteket illeti meg ebben a körben az illetékmentesség, akik megfelelnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás kritériumainak.

A kedvezményezett átalakulás fogalmát a társasági adóról és az osztalékadóról, a 1996. évi LXXXI. törvény határozza meg. Eszerint olyan átalakulásról beszélünk (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság vesz részt, ha a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényesei legfeljebb a jogutód által az átalakulás keretében kibocsátott részvény(ek), üzletrész(ek) együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez(nek).

Továbbá kedvezményes átalakulás az, amikor például szétválás, részleges átalakulás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban, vagy az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be.

75 százalékos társaságok
Összességében: a korábbi lehetőség megszűnt idén januártól, az ingatlannal rendelkező cégek már nem értékesíthették adó- és illetékmentesen társasági részesedéseiket. Érvényes volt ez a korlátozás az üzletrészek tulajdonosaira is.

A főszabály szerint az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyoni betét szerzése visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget jelent. Az illetéket azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor a vagyonszerző, illetve magánszemély esetén közeli családtagjai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri, vagy meghaladja a társaságban fennálló vagyoni betétek 75 százalékát.

Így alakult ki az új adózói kategória, az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság, amelynek illetéket kell fizetnie a 75 százalékot meghaladó mértékű ingatlanrészesedésének bármely arányú és jogcímen történő megszerzéséért.

Szabadabb piac
A gyakorlatot számos kritika érte, így várható volt, hogy valami történik az ügyben jogalkotói részről. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény tehát a közelmúltban módosított a korábbi szabályozáson.

Az illetéktörvény 26. §-ának (1) bekezdése így kiegészült azzal a mondattal, miszerint: „mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása.”

Ennek gyakorlati jelentősége az lesz, hogy ismét – más változások szükségessége függvényében is – fellendülhetnek az ingatlanberuházások, szabadabbá válhat a vagyoni betét átruházása, és közvetetten ez is jó hatással lehet a piacra.

forrás: ingatlanmagazin