Milyen a jó belsőépítészet?

A világ közelmúltbeli elmozdulása a wellness előtérbe helyezése felé befolyásolta az embereket, hogy a test és az elme együttes megértésével egészségesebb életmódra törekedjenek.

Az olyan külső tényezők, mint a földrajzi elhelyezkedés, a környezet, a közösség, az anyagi helyzet, valamint a barátokkal és a családdal való kapcsolatok mind jelentős hatással vannak az egyén egészségére. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a fizikai és mentális egészség biztosítása nem korlátozódik az egészségügyi létesítményekhez és a szakszerű kezelésekhez való hozzáférésre, hanem az épített környezet minőségével kapcsolatos számos tényező is meghatározza.

Az építészeknek lehetőségük van arra, hogy jobban tervezzenek, és ennek következtében segítsék az embereket abban, hogy jobb döntéseket hozzanak. Mit tekintünk tehát jó belsőépítészetnek, és melyek azok a tényezők, amelyek bármilyen belső teret jónak minősítenek? Ebben a belsőépítészeti posztban a tervezésnek ezt a “jó” oldalát tárjuk fel, megvizsgálva, hogy az építészek hogyan biztosítják a felhasználók igényeit a hozzáférhetőség, a demográfiai sokszínűség, a gazdaságosság és a környezet elismerésével, függetlenül az esztétikától.

A legtöbb esetben az olyan tereket tekintik sikeresnek, amelyek a kijelölt célt szolgálják. Bár a funkcionalitás a tervezők kreatív folyamatának korlátozásának tűnhet, ritkán van olyan sikeres belsőépítész, aki ne ismerné el teljes mértékben, hogy minden térbeli döntés meghozatalakor biztosítani kell a funkcionalitást; minden térnek célja van, és ennek a célnak az eléréséhez a teret úgy kell megtervezni, hogy meghatározott funkciókat lásson el. De ahogy az emberek egyre inkább tudatában vannak a wellness, azaz a fizikális/mentális/spirituális jólét fontosságának, és egyre inkább a sikeresebb létezés irányába hoznak döntéseket, az építészek számára létfontosságúvá vált, hogy holisztikusabb megközelítéssel tervezzenek, és olyan terekkel támogassák az emberi viselkedést, amelyek rehabilitálják az elmét, a testet és a lelket.

Ma az Egészségügyi Világszervezet az egészséget nem a betegség hiányaként, hanem “a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapotaként” határozza meg. Bár a definíciója az idők során változott, az egészség általános szempontja ma már az általánosan ismert orvosi tényezők mellett a szociális és pszichológiai összefüggéseket is magában foglalja. És ami ezt illeti, a nagyobb méltányosságot és helytállóságot célzó stratégiák és erőforrások értékelése és végrehajtása folyamatban van.

A tervezőknek alapvetően olyan fizikai egészségi paramétereket kell elérni, amelyek egy olyan viszonyítási pontot céloznak meg, amelyet “elég jónak” tartanak a betegségek elkerülésére. Szerencsére az építészet a forma, a tér és az anyagok tervezésén keresztül, interaktív környezetek létrehozásával szervezheti a felhasználók egymáshoz és a környezethez való viszonyát.

A 21. században a jó tervezés elvei különbözőek, mivel nincsenek olyan univerzális tervezési megoldások, amelyek minden egészségügyi paraméter optimalizálását biztosítanák. Úgy vélik azonban, hogy a jóllét fogalma főként két kulcselemből áll: a jó közérzetből és a jó működésből; röviden fogalmazva, a tervezésnek minden szempontból biztosítania kell az egészséget, a kényelmet és a boldogságot.

Fizikai jóllét

A térben tartózkodók fizikai egészségének biztosítása érdekében a tervezők elsősorban a levegő minőségét, a hő-, vizuális és akusztikai komfortot, valamint a penész vagy a káros baktériumok elszaporodását megakadályozó anyagokat vizsgálják. A “kényelem” kifejezést általában úgy határozzák meg, mint a környezettel való “elégedettséget kifejező lelkiállapotot”, legyen az termikus, vizuális vagy akusztikai.

De ami például egy egyetemi hallgató számára fizikailag kényelmesnek vagy egészségesnek számít, az nem feltétlenül kényelmes egy középkorú alkalmazott számára. Itt jön a képbe a jó tervezés; az a tervezés, amely rugalmas és alkalmazkodó, és minden egyes felhasználóhoz alkalmazkodik anélkül, hogy kompromisszumot kötne a másikhoz.

A gyerekek számára a tervezők a belső tereket toxinmentes és csúszásmentes anyagokkal, ívelt élekkel építik, valamint minden beavatkozást és berendezési tárgyat a méretüknek megfelelően méreteznek. Az idősek esetében a belső terek kevés lépcsőt tartalmaznak, könnyű közlekedést biztosítanak a nyitottabb terekkel, valamint a mobilitásukat támogató beépített berendezési tárgyakkal.

Érzelmi jólét

A jóllét egy másik eleme a jóllét ernyője alatt az érzelmi jóllét, amely gyakran kéz a kézben jár a fizikai jólléttel. Ez olyan belső tereket ír le, amelyek a boldogság, a pozitivitás, a kíváncsiság, a nyugalom és az elkötelezettség érzését sugározzák, egy szubjektívebb és pszichológiai környezet felé haladva. Az érzelmi jólét gyakran a természetes napfény bőségének, a természet integrálásának, a mérsékelt beltéri hőmérsékletnek, a kényelmes és otthonos anyagválasztásnak, valamint az intim és a közös terek közötti kettősségnek az eredménye. Egyes tervezők a Feng Shui elveit is alkalmazzák, hogy holisztikus és kiegyensúlyozott életet teremtsenek a belső terekben.

Mentális jólét és termelékenység

Egy nemrégiben végzett kutatás kimutatta a kulcsfontosságú fizikai tervezési jellemzők és a jóllét öt útjának (Connect, Keep Active, Take Notice, Keep Learning and Give) összefüggéseit, amelyeket a pozitív mentális egészséggel és termelékenységgel hoztak összefüggésbe. Mindenekelőtt az, hogy a lakóknak személyes kontrollt biztosítunk a belső környezet felett, lehetővé teszi számukra, hogy olyan körülményeket teremtsenek, amelyek megfelelnek viselkedésüknek és mintáiknak, legyen szó akár a fényről, a hőmérsékletről, a hangokról, a térszervezésről vagy a természetes megjelenésű anyagokból való építkezésről.

A főleg reggel használt helyiségek, például a hálószobák és a konyha kelet felé tájolása serkenti a cirkadián ritmust, míg a kulcsfontosságú családi helyiségeknek legalább napi 2 órán keresztül közvetlen napfényhez kell jutniuk. A nagy belmagasságú ablakok beépítése jobb napfényeloszlást biztosít a helyiségben, és nagyobb vizuális hozzáférést biztosít a környező tájhoz. A szabályozott alvási szokások biztosítása érdekében ajánlott a hálószobák hatékony sötétítési lehetőségekkel, például hőszigetelő redőnyökkel vagy állítható lamellákkal felszerelni, amelyek az éjszakai szellőzést is biztosítják.

A kereskedelmi belső terekben, különösen a munka- és tanulókörnyezetekben az akusztikai kényelem elengedhetetlen a termelékenységhez. Mivel ezekben a helyiségekben gyakran több, különböző preferenciákkal rendelkező ember tartózkodik, néhány elszigetelt csendes helyiség az olvasáshoz vagy a tanuláshoz, vagy hangszigetelt helyiségek az olyan tevékenységekhez, mint a zene vagy a szabadidő eltöltése, megakadályozzák a többiek zavarását.

Ezekkel a privát terekkel párhuzamosan ajánlatos ablakokat vagy elosztott gyülekezési zónákat kialakítani, hogy az ott tartózkodóknak lehetőségük legyen a kollégákkal való társas érintkezésre. Ha az emberek alacsony mennyezetű helyiségben tartózkodnak, hajlamosak inkább elméleti feladatokra összpontosítani, míg a tágasabb terek felszabadultabb érzést sugároznak, ami automatikusan kreatívabb gondolkodási tevékenységekre készteti az embereket. Ugyanezt a megközelítést alkalmazzák a bútorokra is. Az íves formákat gyakran kellemesnek érzékelik; az emberek nagyobb valószínűséggel választják azokat a tereket, amelyekben egyenes vonalú helyett íves vonalú berendezési tárgyak és bútorok találhatók.

Környezeti jólét

Figyelembe véve a jelenlegi klímaválság sürgősségét, egy sor stratégiát vezettek be, amelyek az építészet és a tervezés segítségével segítik az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, elősegítve a természettel való interakciót és kellemes környezetet teremtve. Az építési és gyártási folyamatokból eredő szénlábnyom minimalizálásának kritikus intézkedése mellett a tervezők kímélték a természetet, és biofilikus tervezési elemekkel, valamint a felületek helyi anyagokkal való építésével és/vagy burkolásával lehetővé tették, hogy az organikusan átvegye a belső terek uralmát.

És ezzel le is zárulnak a “jó belsőépítészet” legfontosabb szempontjai.

Forrás: www.archdaily.com