Mennyi lesz a havi törlesztőrészletem? Azaz a pénz ára…

A bankok az elmúlt egy évtizedben mindenkinek adták a hitelt, az önerő a szocpol volt és senki nem mondta el, hogy ezt a hitelt milyen módon kell majd visszafizetni. A devizahitelek esetében az állam is megengedte az árfolyamkockázatot és nem figyelmeztette senki az embereket a veszélyre.
Olyan emberek is felvették a hitelt, akiknek 2 hónap megtakarításuk sem volt.
Nem is kellett ahhoz gazdasági válság, hogy az emberek elbukják a lakásukat a devizahitelben. Elég volt egy pár hetes betegség, vagy egy munkahely elvesztése máris bedőlt a hitel. Ehhez persze jött a válság és a tudatlanság, mely az állam részéről és a bankok részéről komoly felelősség volt és most mossák kezeiket.

Az embereknek a lakását a bank elviszi, de sem az állam, sem a bankok nem érzik magukat felelősnek. 

Kásler Árpád első és másodfokon pert nyert az OTP bankkal szemben, de a Kúria nem mert ítéletet hozni, mert nem tudta vagy nem akarta megérteni a devizahitel szerződések mögött rejlő jogsértéseket. Most az összes devizahiteles ember sorsa az EU bíróságán van, ők fogják megmondani, hogy a szerződések jók-e vagy sem. Ha a bankok buknak, akkor fellélegezhet több százezer magyar devizahiteles. Olvassa el a hir.ma legfrissebb cikkét itt a Kásler – OTP perrel kapcsolatban.

Most egy pár gondolatot meg szeretnénk osztani azokkal akik még nem vettek fel hitelt és nem tudják az alapvető dolgokat a kamatokkal kapcsolatban.

A magyar lakosság pénzügyi ismerete borzasztóan gyenge.
Sajnos ennek is köszönhető, hogy több százezer ember nagy bajban van a devizahitelek visszafizetésével.

Az általános iskolában sok értelmetlen, vagyis hasznavehetetlen dolgot tanultunk, a hitelekről pedig semmit sem oktattak. Pedig sokkal életszerűbb lett volna. De hát már az általános iskolában belénk lett kódolva, hogy a magyar “birka” legyen a hitelek terén.

Pár mondatot szólunk a banki hitelekkel kapcsolatban, mely egy kicsit segít abban, hogy egy hitelt tudunk-e majd fizetni vagy sem.

Sokszor el kellene gondolkodni azon, hogy érdemes-e új lakást venni, vagy inkább maradjunk albérletben.

A lakásbérlés esetén a tulajdonosnak a lakás használatáért fizetünk, ha hitelt veszünk fel akkor pedig a pénz után kamatot fizetünk. Na de mennyit?

Felteszünk egy egyszerű példát, melyet 10 emberből 9 nem szokott tudni megmondani még közelítő pontossággal sem.

– Ha egy lakáshitel kamata 12%-os, akkor egy 10 milliós hitelre mennyi kamatot fizetünk havonta?
Erre a kérdésre ahogy az előbb mondtuk 10-ből 9 ember azt mondja, hogy havi 30-50 ezer forintot. De ez nem igaz!

10 millió forint éves 12% kamat mellett, havi szinten 100 ezer forint kamatot jelent. Ebben nincs benne a tőke törlesztése, ami ugye függ attól is, hogy mennyi időre vesszük fel a hitelt. 

Egy 25 éves, 10 milliós hitelnél öt év után még mindig 9,5 millió forint a tőketartozásunk. Tehát a kamat havi szinten 95 ezer forint felett van! Öt év alatt pedig már 6,3 millió forintot átadtunk a banknak és még csak 500 ezer forinttal csökkent a tartozásunk.

A bank ebben az esetben öt év alatt 5,8 millió forint költséget kért a 10 millió forintjára. Ugye milyen megdöbbentő a szám? 

Kiszámoltuk, hogy ha 25 éven keresztül egyszer sem csúszunk meg a törlesztéssel és végére ér a hitel, akkor mennyit fizettünk összesen a 10 millió forint hitelért.

Csak a kamat 21,5 millió forint, plusz a tőke 10 millió forint, tehát 25 év alatt összesen 31,5 millió forintot kellett visszafizetni.

Ha tehát egy 10 millió forintos lakást ki lehet bérelni havi 70 ezer forint összegért, akkor 25 év alatt összesen 21 milliót fizetünk a tulajdonosnak és a karbantartást nem nekünk kell fizetni. Ha ezt a lakásból a tulajdonos bankhitelből fedezte, akkor Ő ezért havi átlag 105 ezer forintot fizetett a bankjának.

Tehát ha 12% a kamat a lakáshitelre és 25 év a futamidő – nem érdemes a lakást megvásárolni, ha 70 ezer forintért bérelni is lehet.