Megöl minket a kényelem?

“Az utóbbi években egyre többet vagyunk az otthonunkba bezárva” – mondja Enitor Joiner egészségügyi mentor és vállalkozó. Ezáltal tudatosabbá váltak bennünk a közvetlen lakókörnyezetünk kényelmetlenségei, például az otthoni munka közbeni hosszú ideig tartó egy helyben ülés fizikai panaszai. A rossz lakókörnyezet stresszt és mentális kihívásokat is okozhat. A magány egyre nagyobb problémát jelent a társadalomban, és az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek általános hiánya a betegségek növekedéséhez vezetett. Mindezt szem előtt tartva a Marc Koehler Architects és Enitor Joiner feltették magunknak a kérdést: “hogyan tudunk olyan kellemes lakókörnyezetet teremteni, amely automatikusan hozzájárul az egészséges életmódhoz?”.

“A lakókörnyezet az egészséges és boldog élet alapvető sarokköve.”

Egyre okosabban, de visszafelé haladva
“Miközben az otthonok egyre okosabbak, lassan visszafelé haladunk” – folytatja Joiner. “Egyemeletes otthonaink vannak szabványos tervekkel, lift a tervezés középpontjában, és olyan készülékek, amelyek helyettünk gondolkodnak. Az otthoni automatizálással már nem kell felállnunk, hogy kinyissuk az ajtót, vagy kezeljük a termosztátot, a világítást, a zenét vagy a függönyöket. A digitális otthoni asszisztens még a hűtőszekrényt is figyeli, és vezérli a robotporszívót. Ez megfordította az otthon és a város közötti kapcsolatot: míg korábban még a városközpontba utaztunk a munkáért, egy filmért, egy randevúért vagy egy étteremért, most az otthonunk lett a központ. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebbet kell mozognunk, és ritkábban kerülünk kapcsolatba spontán új élményekkel és emberekkel.”

“Elősegítjük saját hanyatlásunkat” – teszi hozzá Koehler. “Tudjuk-e, hogy Lisszabonban az idősek miért tudnak még kilencvenéves korukig megmászni minden meredek sikátort? Mert naponta sokat mozognak, és az utcán találkoznak egymással. Azért élvezik az egészséges öregkort, mert a környezetük mozgásra ösztönzi őket. Így vagy úgy, de szeretném ezt a gondolatot beépíteni a városrészek és közösségek tervezésébe, és ezzel megváltoztatni a város DNS-ét. A szuperloftok például több emeletet foglalnak el, így naponta többször kell lépcsőzni. A nyitott terek teret biztosítanak a sportoláshoz, a nagy ablakok és az üveg belső válaszfalak beengedik a napfényt, ami segíti a szervezet D-vitamin termelését, a sok nagy növény pedig tisztítja a levegőt. A nagy erkélyek lehetővé teszik a kinti munkát. A közös tetőterasz kinti találkozásra és jógázásra invitál. Sok befektető nem szeretne duplex lakásokat a számukra kialakított épületekben. Hiszen az egyszintes lakás minden korosztály számára megfelelőbb. Gyakran felteszem nekik a kérdést: “Mennyire egészséges ez valójában?”.

Új rutinok bevezetése
Ahhoz, hogy az emberekben tudatosabbá tegyük az egészséges életmódot, új rutinokon kell gondolkodnunk az otthonunkban és az otthonunk körül. “Az alvás, a munka, a mozgás, az étkezés, az ivás, a találkozások és a sportolás módjára gondolok. A meditációtól az otthoni gyakorlatokig, a kerékpározástól a több vízivásig: ezek az apró dolgok azok, amelyek igazán sokat számítanak. Nehezebb elkerülni a vízivást, ha a víz mindenhol látható a lakásban. Ha azt akarjuk, hogy az emberek gyakrabban kerékpározzanak, abba kellene hagynunk a kerékpárok sötét pincékben való elrejtését.”

“A kerékpározás társadalmi életünk alapvető része, ezért a kerékpároknak egyre fontosabb helyet biztosítunk a terveinkben” – teszi hozzá Koehler. “Az amszterdami SPOT negyedben található lakótornyunkban egy egymásra épített kerékpárgarázst alakítunk ki az épület szívében. A rámpák és a kerékpáros felvonók kerékpározásra ösztönzik a lakókat. A kerékpáros bár találkozóhelyként működik, ahol a lakók kávézhatnak és dolgozhatnak a kerékpárjukon. Építészként hatalmunkban áll olyan új rutinokat tervezni, amelyek az egészséges életmódra ösztönöznek.”

Az aktivitás ösztönözhető
“Ez csak úgy lehetséges, ha a mentális és a fizikai egészséget a koncepcionális fázisban előtérbe helyezzük” – mondja Joiner.

Koehler hozzáteszi: “Azzal, hogy az ilyesmit beépítjük a tervezésbe, aktivizálhatjuk a lakókat. Használjuk a tereket többfunkciósan. Például a rugalmas munkaterületeket a lakó reggelente jógastúdióként használhatja. Helyezzük a nyitott konyhát az első emeletre. Tervezzünk egy csapot integrált ültetővel az erkélyre, és jó eséllyel az emberek maguk fogják megtölteni növényekkel és gondozni őket. Az is bizonyított, hogy a zöld kilátás terápiás hatással bír, és a növények gondozása boldogabb emberré tesz.”

Koehler otthonában a nyitott lépcsőház mellett egy húzódzkodó rúd áll. “Amikor lemegyek a konyhából a lépcsőn, mindig csinálok egy gyors felhúzást. Csak azért csinálom, mert a húzódzkodó rúd látható, és nincs elrejtve egy olyan helyen, ahová ritkán megyek. Legyen ugyanolyan fontos, mint a szép konyha, és kombináld az otthonod többi funkciójával. Tényleg nincs szükséged külön otthoni edzőteremre.”

Saját környezet létrehozása
Az is segít, ha a lakóknak nagyobb szabadságot adunk saját otthonuk kialakításában. Koehler elmagyarázza, hogy ezt a nyitott építési módszerrel lehet elérni: “Azzal, hogy a lakóknak több beleszólásuk van az épület elrendezésébe és felszereltségébe, kialakul a helyhez, az otthonhoz és egymáshoz való kötődés érzése. Az, hogy valahol otthon érezzük magunkat, hozzájárul a mentális jóléthez. És ez a helyiségtől függetlenül lehetséges, akár bérelt, akár saját tulajdonú. Ezt már megmutattuk a Superloftokkal. Köztudott, hogy a költözés nagyon destabilizáló hatással van az érzelmi állapotunkra. Miért ne hoznánk tehát létre olyan épületeket, ahol hosszabb ideig élhet az ember, amelyek együtt tudnak bővülni és fejlődni az igényekkel, és amelyek újra összezsugorodhatnak, amikor kevesebb helyre van szükségünk? A rugalmas épületek, amelyek megfelelnek a változó igényeinknek, ahogy öregszünk, potenciális megoldást jelentenek.”

“A rugalmas építési módszerben az a figyelemre méltó, hogy mindenki másképp alakítja ki a tereit. Azt vesszük észre, hogy sok lakó gondolkodik azon, hogyan kombinálja a funkciókat otthonában, hogy ne legyenek olyan helyiségek, amelyek a nap háromnegyed részében kihasználatlanok. Például tolóajtók és üveg belső válaszfalak segítségével egészséges otthoni munkaterületet hozhat létre anélkül, hogy elveszítene egy hálószobát. Tervezze meg hálószobáját vagy dolgozószobáját úgy, hogy az egyben edzőterem vagy jógaterem is legyen, és alakítson ki egy vendégszobát beépített szekrénnyel, amelyben egy összecsukható ágy is helyet kap. Azt is egyre gyakrabban látjuk, hogy az emberek egy második bejárati ajtót is beépítenek, így otthonuk egy részét irodaként, gondozási igényű családtagok számára vagy vendéglakásként használhatják.”

A helyi közösség részeként
Az emberek természetüknél fogva társas lények, és a másokkal együtt töltött idő jótékony hatással van az egészségre. “Ez szöges ellentétben áll az idősek és a fiatalabbak körében egyre növekvő magányossági problémával” – mondja Koehler. “Építészként képesek vagyunk hozzájárulni ennek megoldásához. Ez az elképzelés azonban csak akkor működik, ha megkönnyítjük a közös használatú létesítményeket az épületben vagy annak közvetlen környezetében. Az otthonnak egy kis, helyi közösség részévé kell válnia két szinten. Az épület szintjén biztonságos helynek kell lennie, ahol az ember közösen használhat egy közös előteret, rugalmas munkaterületet, vendéglakást, közös mobilitást, közös kertet vagy tetőteraszt, barkácsműhelyt és játszószobát. Az utca szintjén pedig része kell, hogy legyen egy “helyi hálózat” funkcióinak a szomszédságban, ahol vegyes közönséggel találkozik. Egyre gyakrabban kérik tőlünk, hogy egész városrészeket vagy utcákat tervezzünk. Itt nagy lehetőségeket látunk a közösségépítés integrált megközelítésére.

“Holisztikus szemszögből közelítjük meg a dolgot: csak egy jó dizájn vagy csak a több mozgás nem megoldás az egészségesebb életmód kialakítására. A jó közérzetet középpontba állító, finom lakókörnyezet megteremtésével kezdődik – ahol a természet és az emberek szimbiózisban élnek egymással, még több zöldterület, mikroklíma és ökoszisztéma városunkba való beillesztésével. Ezek csökkentik a zajszennyezést és tisztítják a levegőt. A fák és a zöld homlokzatok természetes hűtést biztosítanak nyáron, ami azt jelenti, hogy kinyithatjuk az ablakot, hogy szellőztessük otthonunkat. A madárcsicsergés segít ellazulni egy kemény céges skype hívás után. A szociális hálóval és a létesítmények megosztásával megteremthetjük azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a biztonságérzet és a felhatalmazás kialakulását. Hiszen egy közösségben nem vagyunk egyedül. Fontos a függetlenség és az önállóság érzésének megteremtése azáltal, hogy a lakóknak nagyobb beleszólást biztosítunk abba, hogy milyen legyen a lakókörnyezetük – most és a jövőben. A londoni Thamesmead projektünk, a németországi Waldstadt Pforzheim, valamint az amszterdami MaMa Pioneers (Poppies & Robin Wood) is kiváló példái ennek a mentalitásnak. Ha valóban figyelmet fordítunk az egészséges életmódra, akkor valóban megváltoztathatjuk a viselkedést az építészettel.”

Forrás: www.dornob.com