Épületek, ablakok “K” és “U” értékei. Mit is jelentenek ezek pontosan?

Napjainkban folyamatosan belebotlunk egy-egy épület falszerkezet, nyílászáró vagy födémszerkezet paramétereinek vizsgálatakor a hővezetési, vagy a hőátbocsátási tényezőbe.
Segítünk tisztába tenni ezt a két dolgot, azért is, mert ez igencsak zsebre megy mindenkinek. 2009-től minden új építésű családi ház és lakás esetében kötelező az épület energetikai hatékonyságát igazoló dokumentumának becsatolása a használatbavételi engedélyhez. Ez egy olyan dokumentum, mint a hűtőgép, vagy mosógépünk oldalán találhat A+, A, B, C, D jelzés, melyek megadják, hogy egy-egy készülék, mennyire bánik kedvezően a pénztárcánkkal. Annál jobb egy eszköz, vagy egy ház energiafelhasználása, minél előrébb van az ABC-ben a betűjelzése. Sokan hívják ezt az igazolást a lakások esetében zöldkártyának, energiatanúsítványnak.

Napjainkban a hőszigetelési érték helyes kifejezése az U érték! Az U-értéket néhány évvel ezelőtt még k-értéknek hívták, így ne lepődjünk meg, ha komoly szakemberek még a régi kifejezést említik. Ez azt jelzi, hogy 2-3 éve nem frissítette tudását az új fogalmak tekintetében.

Hőszigetelési és Hővezetési értékek, kis k, vagy U érték, na de térjünk rá, hogy mit is jeleznek ezek a betűk számunkra:

Az U és K érték hőátbocsátási tényezőt jelent. A hőátbocsátás azt mutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi idő alatt mennyi energia távozik. Például a mai 30-38 centiméter vastag üreges falazóelemeknek az U-értéke általában 0,3-0,4 W/m2K. Ez azt jelenti, hogy az abból épített fal egy négyzetméterén 0,4 watt hőenergia távozik, feltéve, hogy a fal belső és külső oldala között 1 Kelvin (K) a hőmérsékletkülönbség. (Az 1 K hőmérsékletkülönbség megegyezik az 1 °C hőmérsékletkülönbséggel. Az eltérés mindösszesen annyi, hogy a Celsius-skálán a víz olvadáspontja a nulla fok, míg a Kelvin-skálán az abszolút nulla fok, azaz -273,16 °C a kiindulás.)
Érdemes még megemlíteni a hővezetési (görög lambdával jelölt) és a hőátbocsátási (U) tényező közötti eltérést, bizonyos táblázatok ugyanis vagy az egyiket, vagy a másikat tüntetik fel.

Jó tudni! A hővezetési tényező az adott anyagnak egy 1 méter élhosszúságú kockájára vonatkozik és annak szemben lévő lapjai közötti hővezetést határozza meg, mértékegysége W/mK.
A hőátbocsátási tényező egy tetszőleges vastagságú, 1 négyzetméres keresztmetszetű hasábra adja meg ezt az értéket, így annak mértékegysége W/m2K.
Utóbbi a közvetlenül használható, hiszen csak a felülettel és hőmérsékletkülönbséggel kell beszorozni. Ahol viszont az előbbit (lamdba) adják meg, azt el kell osztani a fal tényleges vastagságával (elvégre kisebb fal több energiát enged át).

A mai hőtechnikai szabvány 0,45 W/m2K hőátbocsátási tényezőt ír elő családi házak szigetelési értékeként.

Ezt 160 cm vastag kisméretű tégla teljesíti, ugyanakkor egy modern falazótégla ezt az értéket 38 cm vastag fal esetében elérheti, ha a kivitelezés szakszerű, természetesen erre még minimum 2-2 cm vakolatot rá kell raknunk, így a falvastagság minimum 42 cm lesz.
Ezzel szemben egy standard könnyűszerkezetes családi ház 20 cm-es falvastagság esetén közel egyharmad akkora U értéket képvisel, ami lényegesen jobb hőszigetelési értéket biztosít.

Horizont építési rendszerünk Prémium falszerkezete a 38 cm-es téglafallal megegyező vastagságban négyszer jobb hőszigetelő, mivel a hőátbocsátási tényezője U=0,1W/m2K.

Fontos megemlíteni, hogy a falak, vagy a födém hőátbocsátási tényezője csak egy dolog, hiszen ezt komplexen kell vizsgálni. Egy épületen belül szigetelni kell a padlót is, de rengeteg hő távozik a nyílászáróinkon. Egészen pontosan a szellőztetéssel a fűtésköltségünk 30%-át engedjük a szabadba, de erről majd egy későbbi cikkünkben írunk, hogy hogyan lehet ezt az energiát benn tartani a szellőztetés mellett.

Visszatérve a nyílászárókra. A modern nyílászárók készülhetnek fából, alumíniumból, vagy műanyag szerkezetből. A legjobb szigetelési értékeket műanyag ablakok esetében tudjuk elérni. Léteznek már 6 légkamrás műanyag ablakprofilok, melyeket akár 3 rétegű üvegezéssel is el tudnak látni, melyet még argon gázzal is megtöltenek. A piacon kapható legjobb ablakok hőátbocsátási tényezője jelenleg: U=0,5W/m2K.
Egy 3 légkamrás 2 rétegű üvegezéssel ellátott ablak hőátbocsátása U=2,8W/m2K.

Mindenképpen törekedni kell minél jobb hőszigetelési értékkel rendelkező nyílászárók beépítéséről egy új ház esetében, hiszen hiába a jól hőszigetelt fal, és födém, ha az ablakokon eltávozik a hőenergia.

Az épületek energiatanúsítványáról, vagy másnéven lakás zöldkártyáról itt bővebben tájékozódhat.