Ha a bankok lenullázzák magukat, hogy lesz ebből lakáshitelezés

Nem mintha gyásznapot kellene tartanunk a Magyar bankok helyzete miatt, de kétségkívül éreztetni fogja kőkeményen az ügyfelek zsebén a negatív változás.

Egyre rosszabbra fordul a hazai bankok helyzete, a közeljövőben ugyanis regionális versenyképességi előnyük elvesztése miatt anyabankjaik várhatóan kevesebb forrást biztosítanak majd számukra – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán publikált stabilitási jelentése. A versenyképesség romlásának fő oka a bankadó, a kilakoltatási moratórium tartós fenntartása és az erős svájci frank. Mindez azt a veszélyt hordozza, hogy a magyar bankrendszer nem lesz képes támogatni a gazdasági fellendülést, ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy a pénzintézetek hitelezzenek, források híján azonban erre nem lesz módjuk.

Idén szeptemberben már 17 bank volt veszteséges, ami mérlegfőösszegüket tekintve a bankrendszer 25 százalékát jelenti, 2009 végén ez az arány 5 százalék volt. A bankok szeptemberben kimutatott vesztesége 100 milliárd forint volt, és ebben még nincs benne a bankadó második fele, amit decemberben kell befizetniük a pénzintézeteknek.

A bankok eszközarányos nyeresége a tavaly év végi 13-ról 2-2,5 százalékra esik év végére az MNB várakozása szerint, sőt lehet, hogy a konszolidált nyereség nulla százalékra jön ki, mert a bankok többségéhez tartozó pénzügyi vállalkozások lehúzhatják az eredményeket. Az MNB szakértői emellett hangsúlyozzák, hogy az említett veszteség az egész bankrendszerre vonatkozik, a rendszeren belül azonban jelentős és növekvő eltérés van a bankok között: egy kis csoportjuk nyereséges marad, a többinek pedig növekszik a vesztesége. Az MNB ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy az említett negatív hatások nem veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást, mivel a hazai bankok tulajdonosi háttere erős, és tőkeellátottságuk is megfelelő.

Így nem hárítja át a bankrendszer a bankadót

A hitelkamatokat és a díjbevételeket 7-8 százalékban emelték a bankok meglévő ügyfeleiknél, amivel kis részben kompenzálták az erős svájci frank miatti értékvesztés vagy a bankadó miatti veszteségüket. Azt nagyon nehéz megállapítani, hogy pontosan melyik negatív hatás milyen arányban ösztönözte a bankokat ügyfeleik továbbterhelésére, az viszont biztos, hogy mind a hitelezési veszteségek, mind a bankadó nagyon súlyosan érintette a bankokat, ennélfogva az ügyfelek a megnövekedett terhekben részben valószínűleg a bankadót fizetik.

Ez megkérdőjelezi azt a kormányzati álláspontot, hogy a bankok nem fogják továbbhárítani a lakosságra az extraterhet, és inkább a Költségvetési Tanács véleményét valószínűsíti, mely szerint a bankadó egy részét elkerülhetetlenül a lakosság fogja megfizetni.

Egyre több hitel dől be

A jegybank arra számít, hogy a javuló gazdasági környezet miatt a következő években élénkülni fog a hitelkereslet, a bankrendszert hátrányosan érintő közelmúltbeli változások miatt azonban komoly a kockázat, hogy a gazdaság szereplői nem jutnak elegendő forráshoz, melynek következtében a kilábalás elhúzódik.

Az MNB szerint a közeljövőben még tovább növekszik a nem teljesítő hitelek aránya, jövőre a háztartások és a vállalatok rossz hitele összességében meghaladhatja a 15 százalékot a teljes hitelállományon belül. Ez az arány idén szeptemberben a vállalatoknál 12,6, a háztartásoknál 10,5 százalékot ért el.

Hazánk kockázati megítélése 2010 június eleje óta tartósan romlott és elszakadt a régiótól, a piac pedig különösen érzékeny a hazánkkal és különösen a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos hírekre. A kormány ősszel bejelentett akcióterve stabilizálhatja a költségvetés pozícióját, azonban hosszú távon fenntarthatósági problémákat okozhat – jegyzi meg a stabilitási jelentés. A jegybank úgy látja, az idei és a jövő évi hiánycél teljesülhet, az szja-csökkentés javíthatja a háztartási ügyfelek hitelképességét, a társasági adócsökkentés pedig ösztönözheti a beruházásokat. A másik oldalon azonban a különadók rontják az adórendszer kiszámíthatóságát, visszafogják a beruházásokat, a szerkezeti reformok elmaradása pedig pár éves távlatban gyengíti a költségvetés fenntarthatóságát.

A magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő lépések is növelik a költségvetés fenntarthatóságának kockázatait, ugyanis a kormány a pénztárakból szerzett egyszeri bevétellel tervezi elfedni az intézkedései nyomán megugró költségvetési hiányt. Ezzel az a probléma, hogy amikor majd ezek az egyszeri bevételek elapadnak, nem biztos, hogy fenntartható marad a költségvetés, ugyanis a költségvetés bevételeinek jelentős csökkentéséhez a kormány nem hajt végre olyan szerkezeti átalakításokat a kiadási oldalon, amelyekkel hosszú távon csökkennének az államháztartás finanszírozási problémái.

forrás: hirszerző