Egy élő fát alakítottak át fészekszerű koncertteremmé Svédország vidéki részén

Amikor a tájművészet és az építészet találkozik, az eredmények tanulságosak lehetnek. A modern időkben ritkán fordul elő, hogy az építészet a természet köré épüljön, szem előtt tartva annak megőrzését és kiemelését. Az olyan szobrászati projektek, amelyek az ember által készített beavatkozásokat anélkül integrálják, hogy magát a tájat megváltoztatnák, arra inspirálhatnak minket, hogy új módon tekintsünk épített környezetünkre. Mi lenne például, ha szerény házakat és más épületeket építenénk élő fák köré, azzal a céllal, hogy ne okozzunk kárt? Lehet, hogy a valóságban nem könnyű megvalósítani, de egy új, nagyszabású svédországi művészeti installáció alapján érdemes megpróbálni.

A Stockholm külterületén, egy mezőn található One Tree Four Seasons az Ulf Mejergren Architects (UMA) és a finn művész, Antti Laitinen együttműködésében készült. A projekt egy kis dombon álló magányos égerfát vesz körül egy óriási fészekszerű “épülettel”, amely időszakonként átalakul, hogy a négy évszakot jelképezze. A csapat kizárólag a közvetlen környéken fellelhető természetes anyagokat használja fel az installáció megépítéséhez, így az eredmény szinte a fa természetes növekedésének tűnik.

Az első rész az év elején készült el, és májusban mutatták be, a hideg téli és kora tavaszi évszakban a lombtalan fa ridegségét mutatva be. A fát már sziklák vették körül, köszönhetően egy régi mezőgazdasági gyakorlatnak, amelynek során a szomszédos földekről akadályokat takarítottak el. A csapat összegyűjtötte a holt ágakat, és egy kör alakú fészket szőtt belőlük, amely felül nyitott, és egy hatalmas kerek ablak néz kifelé. A kíváncsi járókelők minden bizonnyal meglátják a szerkezetet és a nyílást, és kíváncsiságból odamennek, talán bemásznak, hogy felfedezzék, hogy a padló is fonott.

Augusztusban a kreatív csapat felfedte a II. évadot. Ezúttal egy új természetes anyag állt rendelkezésükre: a mezőkről levágott és begyűjtött széna. A szénát nem csak a szövött ágszerkezetbe csomagolták, hogy szilárdabbá tegyék azt, hanem egy enyhén ívelt felső falat is készítettek belőle, amely szűk kilátást összpontosít a fölötte lévő fa lombkoronájára.

Egy kör alakú szénapadot is beépítettek, amely a kerületet szegélyezi. A bejárat előtt felhalmozott bálákból ideiglenes lépcsők lettek. Így ez a hatalmas fészek szerves koncertteremmé vált. A helyi Julikvartetten vonósnégyest meghívták, hogy vezényeljen egy előadást a fán belül, és ne az emberekből álló közönségnek, hanem magának a fának és a közelben tartózkodó vadon élő állatoknak játsszon. A III. évad hamarosan kezdődik, és elképzelhető, hogy a helyszínről származó őszi levelek, esetleg kukoricaszárak vagy más mezőgazdasági melléktermékek is helyet kapnak majd.

Az, hogy a mű fészekre hasonlít, bizonyos állatok és rovarok építészeti alkotásait idézi fel, a termeszdomboktól a hódgátakig. Az állatok által épített építmények igen bonyolultak lehetnek, elmosva a határokat a természet és a művészet között. Az olyan projektek, mint a One Tree Four Seasons emlékeztetnek minket arra, hogy mi is a természethez tartozunk. Ráadásul van egy nagyon különleges komfortérzetünk, ami abból fakad, ha olyan építészetet építünk, amely a természettel együtt dolgozik, nem pedig ellene.

Forrás: www.dornob.com