Drágább lesz az építőipar a földrengések miatt. Az új szabvány már életbelépett.

A korábbi írásunkban bemutattuk, hogy bár valóban ritkán vannak Magyarországon földrengések, de nem lehet kizárni egy 6-os, vagy akár egy nagyobb rengést sem.

Több mint száz éve nem volt 6-os erősségű földrengéset elérő és több mint hatvan éve 5-ös erősségnél nagyobb földrengés Magyarországon. Szombaton 4,8-as rengés azonban már elég volt ahhoz, hogy néhány panellakásban repedések keletkezzenek, illetve a nagyobb társasházakban, főleg azokban, melyek alakja tagoltabb komolyabb károk megjelenjenek. Van aki azt állítja, hogy a panelházak a legbiztonságosabbak, van aki az ellentétjét állítja-.

Mi is a valóság? A panel lakások aránylag valójában ellenállnak a kisebb és közepes erősségű rengéseknek, mivel 1973-tól elő lett írva, hogy milyen feltételeket kell építésükhöz megvalósítani a földrengések miatt.

Az öregebb belvárosi bérházakat illetően jóval aggasztóbb a helyzet. Miért is? Azért, mert a maszek világ beindulásával a 80-as években boldog boldogtalan kivette a válaszfalakat, mivel üzlethelyiségeket kellett kialakítani az épületekben.
A régi épületeknél a belső falak merevítésként szolgáltak.
Ezek eltünése megszüntette részben vagy egészben az épületek ellenállóképességét egy nagyobb földrengéssel szemben.

Vidéken és a külső kerületekben egyre több a könnyűszerkezetes készház. A földrengés tekintetében sokkal ellenállóbbak a könnyűszerkezetes házak, mint a tégla vagy vasbeton társaik.

Ennek az oka egyszerű, mert Newton második törvénye azonnali választ ad számunkra: Az erő nemcsak a gyorsulással, de a tömeggel is egyenesen arányos, vagyis földrengéskor a könnyebb házakat kisebb erőhatások érik.

Persze egy könnyűszerkezetes faház, vagy acélszerkezetes ház is csak akkor lesz ellenálló, ha azt minősített kivitelező készíti el a szabályok betartásával.

A betonfalazatú házak bekerülési költsége 13-15%, a téglaházak  8-12%, a könnyűszerkezetes házak 3-5%-kal emelkednek az életbelépett Eurocode 8 EU szabvány miatt.

Mi is ez az Eurokod 8?

Az Eurocode 8 szabvány egy épület élettartamát 120 évben állapítja meg.

Az Eurocode 8 alapelve, hogy olyan földrengésre kell tervezni a házat, ami ötven év alatt tíz százalékos valószínűséggel fordul elő. Ez a teherbírási méretezés, ami azt jelenti, hogy az épület jó eséllyel nem dől össze nagy földrengésben. Egyes épületeknél viszont használhatósági méretezéssel kell számolni, ami szigorúbb, eszerint az épület nem károsodhat jelentősen olyan földrengésben, ami tíz év alatt tíz százalékos valószínűségű.

Az új szabvány szerinti méretezésnek három célja van: emberi életben ne essen kár (még a ritkábban bekövetkező nagyobb erejű földrengések esetén sem), a keletkező károk mérséklése (főleg a gyakoribb, kisebb erősségű földrengések esetén), valamint hogy a kulcsfontosságú létesítmények működőképesek maradjanak. Ez utóbbi szempont azt jelenti, hogy a nagyobb fontosságú létesítményeknél (például kórházak, pályaudvarok) nagyobb biztonságot kell figyelembe venni. Az Eurocode-8 a különféle tartószerkezeteket úgymond teherbírásra és használhatóságra méretezi.

De miért is lesz drágább az épület ha az életbelépett Eurocode 8 Eu szabványt betartjuk?

Azért mert ahol eddig C12 minőségű betont alkalmaztak, ott minimum 1 vagy 2 osztállyal jobbat kell majd használni. Tehát ezeken a helyeken majd C16 vagy C20 betont kell majd alkalmazni. Ez az építkezés helyétől függően 2-4 ezer forint köbméter ár különbséget jelent majd, ami 20-30% felárat is jelenthet beton anyagárban.

A beépítendő  betonvasak mennyisége is felfelé változik.

Az Eurocode szabvány előírásai szerint tömörebben, kevesebb nyílásáttöréssel lehet téglafalazatot készíteni.

A földrengések kipattanásakor viszonylag nagy energiák szabadulnak fel szeizmikus hullámok formájában. Az épületekben a felszínt elérő hullámok keltette talajmozgás okozza a károkat. A talajmozgásoknak két fő tényezőjével kell számolni, ezek a frekvencia és a gyorsulás.

Földrengések esetén a  gyorsulásoknak rendszerint van egy függőleges és egy vízszintes meghatározója.

A függőleges erők nem veszélyesek annyira, csak nagyon nagy rengések esetén. Azért, mert egyrészt az épület súlyát növelik, illetve csökkentik, másrészt pedig általában kisebbek, mint a vízszintes irányú gyorsulások.
A vízszintes gyorsulások  különösen veszélyesek, mivel a tartószerkezetekben nyírófeszültségeket okoznak, amelynek főleg hagyományos szerkezetek ennek kevésbé állnak ellen: így repedéseket, töréseket, esetleg az építmény összeomlását okozzák.
Az épületkárok szempontjából a földrengések másik fő tényezője a rengések frekvenciája. A földfelszín egy adott területének mozgása több különböző frekvenciájú és erősségű hullám szuperpozíciójából tevődik össze. A rengések frekvenciája általában 0 és 15 Hz között van, és az építményekben akkor keletkeznek a legjelentősebb károk, ha a legnagyobb erősségű rengések frekvenciája megegyezik az épületek sajátfrekvenciájával, mivel ilyenkor rezonancia jön létre. Az egyes épületeknek más és más a sajátfrekvenciája. A magas épületeknek magasabb az alacsonyabbaknak alacsonyabb.

Az új szabvány a méretezés alapjául szolgáló mértékadó talajgyorsulásokat zónákra osztotta.  Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kevésbé veszélyeztetettebb területeken lehet egyszerűsített méretezési módszereket alkalmazni, míg a mérsékelt szeizmicitású helyeken nem.