Az Ateliers O-S Architectes a mezőgazdasági építészetből merít ihletet a francia tornateremhez

Párizs agglomerációjában, Le Plessis‑Bouchard városában, az Ateliers O‑S Architectes új tornaterme – a Marie Marvingt tornaterem – az oktatási és közösségi funkciót úgy öleli körül, hogy egyben markáns építészeti jelenlétét is megőrzi.

A 5 550 négyzetméter alapterületű intézmény idén, 2025-ben készült el, kapcsolatot teremtve a környezetével – a külvilág irányába is nyitott arculata révén. A francia Ateliers O-S Architectes stúdió fadeszkákkal burkolta a pajtaszerű térfogatokat, hogy a komplexum beleolvadjon a mezőgazdasági környezetbe.

A tornaterem és szociális részek két épülettömbjét egymás mellé helyezték, ahol a magasabb sportcsarnokot egy alacsonyabb, szolgáltatási funkciókat tömörítő rész egészíti ki. Az épülettömbök eltolásával dinamikus homlokzatjátékot értek el, amit horizontális, vastagabb fa burkolat tovább hangsúlyoz – ez a földhöz való kapcsolatot, míg a könnyebb, felső rész a tér, a levegő közelségét idézi.

Az intézmény frekventált helyen épült, közvetlenül egy belvárosi iskola mellett. A bejárat felőli rész egy tágas előtérként és rétegzett közösségi térként funkcionál, ahonnan elérhetők a sportöltözők, közönségforgalmi területek és a karbantartói lakrész. Ez a központi mag természetes kapocs a futópályák és a tornaterem belső terei között.

A tornaterem utcai homlokzata átlátszó, a gamifikált nyílásokon keresztül az út felől is bele lehet tekinteni az eseményekbe, legyen az futás, torna vagy kosárlabda – így az épület mintegy élő részévé válik a városi térnek. A magasabb szinten elhelyezett ablakok és tetővilágítók lágy, szórt fényt engednek be, ami biztosítja a belső tér kellemes világítását.

Fenntarthatósági szempontból a tornaterem egy következetesen gondolkodó, helyi lehetőségeket maximálisan kihasználó projekt. A beton alapozás és a félemeleti struktúra stabil keretet ad, míg a felsőbb, sportterületet fedő szerkezet laminált fa gerendákat használ – ez a kombináció egyszerre gazdaságos és környezettudatos. A fa jelentős vizuális szerepet is kap: a gerendák ritmizálják a csarnokot, miközben tartós, megújuló forrásból származó anyagként jelennek meg.

Az üveg és fém panelek váltakozása a homlokzaton tovább erősíti a kontrasztot: a nyers tömegesség helyett életet hoz a fa, a fény, a közösségi nyitottság – nappal pedig a zárt, masszív forma dominál, éjszakára viszont „lámpásként” világít, üvegablakai megmutatják az épület belső működését az utcán áthaladóknak.

Forrás: www.dezeen.com