AZ ÉPÍTÕIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG RÉSZTVEVÕI

2009-09-27 15:45

2024-es friss kedvezményes árak TÍPUSTERVEK LÁTVÁNYTERVEK MODULHÁZ TERVEK

Résztvevõk
6. § Az építtetõ, a beruházáslebonyolító, a tervezõ (a kivitelezési dokumentáció tervezõje, ideértve a szakági tervezõt is),
a tervellenõr, a vállalkozó kivitelezõ, a felelõs mûszaki vezetõ, a tervezõi mûvezetõ, az építési mûszaki ellenõr, az
építtetõi fedezetkezelõ, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor
(a továb biak ban együtt: az építõipari kivitelezési tevékenység résztvevõi) kötelesek együttmûködni a kivitelezési
folyamatok meg valósítása érdekében.
Az építtetõ
7. § (1) Az építtetõ az építõipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.
(2) Az építési beruházás elõkészítése, lebonyolítása és szervezése során az Étv. 43. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározottakon túlmenõen az építtetõ feladata:
a) az építõipari kivitelezési tevékenység meg valósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése,
szerzõdések megkötése,
b) a tervezõ kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervezõ kiválasztására tervpályázati eljárás
lebonyolítása, a tervezõi mûvezetés biztosítása,
c) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétérõl való gondoskodás, az abban
foglaltak betartatása,
d) az Étv. 39/A. § (2) bekezdésében és e rendelet 13. § (8) bekezdésében meghatározott esetben az építési
szakmunkás kiválasztása,
e) az építési napló ellenõrzése,
f) a mûszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenõrzése,
h) a 17. § (2) bekezdés szerinti esetben gondoskodni az építtetõi fedezetkezelõ közremûködésérõl.
A beruházáslebonyolító
8. § A jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkezõ beruházáslebonyolító feladata – ha a felek eltérõen nem
állapodnak meg – a 7. § (2) bekezdésben foglaltak keretében az építtetõ általános megbízottjaként
a) szerzõdések megkötése az építtetõ nevében,
b) a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések elõkészítése,
c) szükség szerint elõtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, meg valósíthatósági tanulmány)
készíttetése, az építõipari kivitelezési tevékenység meg valósításához szükséges hatósági engedélyek
megszerzése,
d) a beruházás gazdasági számításainak elõkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.),
e) a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elõ- és utókalkulációs elemzések készítése,
f) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, ille tõ leg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció
elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása,
g) az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtetõ által meghatározott
külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása,
h) a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelõ módon és mértékben történõ
elkészíttetése,
i) a tervezõ, a fõvállalkozó kivitelezõ, az építési mûszaki ellenõr kiválasztása és tevékenységük koordinációja,
j) az építtetõ által vállalt szolgáltatások biztosítása,
k) az árviták rendezése,
l) az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása és átadása a kivitelezõ részére.
A tervezõ
9. § (1) Az építtetõ vagy megbízása alapján a fõvállalkozó kivitelezõ, illetve a beruházáslebonyolító a jogosultsággal
rendelkezõ építészeti-mûszaki tervezõvel (a továb biak ban: tervezõ) a kivitelezési dokumentáció elkészítésére
tervezési szerzõdést köt, melyet az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén
írásba kell foglalni.
(2) A tervezési szerzõdés tartalmazza
a) a szerzõdés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos
megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minõségi mutatók) meghatározásával,
b) a teljesítési határidõket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is),
c) a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,
d) a tervellenõr nyilatkozata alapján a terv átdolgozásának kötelezettségét,
e) a készítendõ kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történõ átadási
kötelezettségét.
(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a tervezési szerzõdésre vonatkozó rendelkezései
irányadóak.
(4) A tervezõ a jogerõs építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott
dokumentáció alapján szakszerû mûszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.
(5) A tervezõ a kivitelezési dokumentáció részeként tervezõi nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza
a) a tervezett építési tevékenység
aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást,
ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzõit,
b) a környezet meghatározó jellemzõit, védettségi minõsítését,
c) az építészeti-mûszaki tervezõ és a szakági tervezõk nevét, címét, aláírását, tervezõi jogosultságuk igazolását, az
általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,
d) annak kinyilvánítását, hogy
da) az általa tervezett mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §
(1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési
követelményeknek, valamint az eseti hatósági elõ írásoknak,
db) a vonatkozó szabványtól eltérõ mûszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási
módszer a szabványossal legalább egyenértékû,
dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van,
dd) a kivitelezési dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor
közremûködésével készült, és
de) mûemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll,
e) a betervezett építési termékek megfelelõség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá
f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési
dokumentáció eltér.
(6) A tervezõ szakmagyakorlási jogosultságát a tervezõi nyilatkozaton a névjegyzéki bejegyzési (nyilvántartási) száma
feltüntetésével igazolja.
(7) A tervezõ az Étv. 33. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenõen felelõs az általa készített kivitelezési dokumentáció
technológiai meg valósíthatóságáért.
(8) A kivitelezési dokumentációt az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatával a tervezõ a szerzõdésben megállapított
ellenérték kézhezvételét köve tõen – a tervezési szerzõdés teljesítéseként – aláírásával ellátva felhasználás céljából az
(1) bekezdés szerinti szerzõdõ fél birtokába adja.
(9) A tervezõ biztosítja a tervellenõr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátását.
A tervellenõr
10. § (1) A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt)
a) tömegtartózkodásra szolgáló építmény,
b) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. tör vény ben meghatározott és megbecsülhetõen legalább 300-nál több
személy életét, egészségét veszélyeztetõ, vagy veszélyes létesítmény körébe tartozó építmény,
c) a honvédelmi és katonai célú építmény, továbbá
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû ügy tárgyát képezõ építmény
esetében az Étv. 38/A. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint tervellenõr ellenõrzi, egyéb esetekben
ellenõrizheti.
(2) A tervellenõrzést az építtetõ megbízásából tervellenõri jogosultsággal rendelkezõ tervellenõr végzi.
(3) A tervellenõr az ellenõrzés során tervellenõri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza
a) az építési tevékenység
aa) helyét, címét, helyrajzi számát,
ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzõit,
b) az építtetõ nevét, megnevezését,
c) az ellenõrzött tervezõk nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát,
d) az ellenõrzött dokumentáció(rész) megnevezését,
e) a tervellenõr nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát,
f) annak kinyilvánítását, hogy
fa) az általa ellenõrzött mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv.
31. §-ában meghatározott követelményeknek, a vonatkozó szabványoknak, az országos építési
követelményeknek és az eseti hatósági elõ írásoknak,
fb) a vonatkozó szabványtól eltérõ mûszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási
módszer a szabványossal legalább egyenértékû,
g) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési
dokumentáció eltér.
(4) Ha a tervellenõr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (dokumentációrész) nem felel meg a jogszabályi
elõ írásoknak, az építõipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhetõ meg.
Összeférhetetlenségi szabályok
11. § (1) A beruházáslebonyolító, a tervellenõr, a felelõs mûszaki vezetõ, az építési mûszaki ellenõr nem lehet az
építészeti-mûszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevõ, valamint a tevékenység és a hatóság felügyeletét
ellátó hatóság köztisztviselõje.
(2) A beruházáslebonyolító nem lehet tervezõ, felelõs mûszaki vezetõ az adott építési beruházásnál, illetve ha korábban
a tervezõ társtervezõje vagy ágazati tervezõje volt, akkor nem lehet tervellenõr.
(3) Az építési mûszaki ellenõr nem végezhet építésügyi mûszaki szakértõi, kivitelezési, anyagbeszállítói és felelõs mûszaki
vezetõi tevékenységet az általa ellenõrzött építési-szerelési munka vonatkozásában. Az építési mûszaki ellenõr nem
láthat el további építési mûszaki ellenõri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol építésügyi mûszaki
szakértõi, kivitelezési vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési
mûszaki ellenõr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési
beruházások esetében nem lehet építési mûszaki ellenõr az építésügyi mûszaki szakértõi, a kivitelezési, az
anyagbeszállítói és a felelõs mûszaki vezetõi tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti hozzátartozója, illetve nem
állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.
(4) A felelõs mûszaki vezetõ nem végezhet építésügyi mûszaki szakértõi és építési mûszaki ellenõri tevékenységet azon
kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelõs mûszaki
vezetõ nem láthat el felelõs mûszaki vezetõi feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi
mûszaki szakértõi vagy építési mûszaki ellenõri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja,
illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében
nem lehet felelõs mûszaki vezetõ az építésügyi mûszaki szakértõi vagy építési mûszaki ellenõri tevékenységeket
folytatóknak a Ptk. szerinti hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.
(5) A tervellenõr nem végezhet tervezõi, kivitelezõi, anyagbeszállítói, beruházáslebonyolítói és felelõs mûszaki vezetõi
tevékenységet az általa ellenõrzött építési-szerelési munkában. A tervellenõr továbbá nem láthat el tervellenõri
feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan
gazdálkodó szervezet végzi, amelynek a tervellenõr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében nem lehet tervellenõr a tervezõi, kivitelezõi, anyagbeszállítói,
beruházáslebonyolítói és felelõs mûszaki vezetõi tevékenységeket folytatóknak a Ptk. szerinti hozzátartozója, illetve
nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.
A kivitelezõ
12. § (1) A vállalkozó kivitelezõ csak olyan építõipari kivitelezési tevékenységet végezhet
a) amely – az Étv. 39. § (6) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – tevékenységi körében szerepel,
b) amelynek végzéséhez
ba) – az Étv. 39/A. § (2) bekezdésében és e rendelet 13. § (8) bekezdésében meghatározottak kivételével –
rendelkezik az Étv. 39. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott felelõs mûszaki vezetõvel,
bb) elegendõ számú és megfelelõ szakképesítésû munkavállaló áll rendelkezésre,
bc) a kivitelezési dokumentáció az építési munkahelyen rendelkezésre áll,
bd) az építési naplót az építési területen megnyitották,
c) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre áll az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi
hatósági ellenõrzésrõl szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági engedély, mûemlék esetén az
örökségvédelmi hatósági engedély, illetve bejelentés esetén annak igazolása,
d) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetõvel a 3. § (1)–(3) bekezdés szerint írásban szerzõdést kötöttek, és
e) amelynek megkezdéséhez az e rendeletben elõírt bejelentési kötelezettségének az építtetõ határidõben eleget
tett, és az építésfelügyeleti hatóság az építõipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta meg,
f) amelynek megkezdését az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során meg valósítandó minimális
munkavédelmi követelményekrõl szóló jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az ott
rögzített adatok megadásával – elõ ze tesen bejelenti a munkavédelmi hatóság építési munkahely szerint ille té kes
felügyelõségének.
(2) A vállalkozó kivitelezõ feladata az Étv. 40. § (1) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenõen:
a) az építõipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetõtõl [alvállalkozó kivitelezõ esetében a vállalkozó
(fõvállalkozó) kivitelezõtõl] az építési munkaterület átvétele, annak szükség szerinti lõszermentesítése,
b) az építési napló megnyitása az e rendeletben meghatározottak szerint,
c) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése
az építési naplóban,
d) annak folyamatos ellenõrzése, hogy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak rendelkezésre állnak-e,
e) az építés során már meglévõ, illetve elõkerülõ természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megõrzése,
f) annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a vállalkozói
nyilvántartásban szerepelnek, illetve erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt
vesznek a napi munkában, annak ellenõrzésében és irányításában,
g) a mûszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek mûködési próbája és a tapasztalt
rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése,
h) a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezõi nyilatkozatok, mérési jegyzõkönyvek kiállítása, az alkalmazott
építési termékek megfelelõsségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása,
i) az építmény rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építõipari kivitelezési
tevékenység befejezésekor) az építési munkaterület átadása az építtetõnek,
j) az építési munkaterület õrzésének biztosítása,
k) az építési munkák befejeztével az építési területrõl való levonulás végrehajtása,
l) fõvállalkozó kivitelezõként az építési mûszaki ellenõr által kiadott teljesítésigazolás alapján a szerzõdés szerinti
teljesítésrõl (részteljesítésrõl) kiállított számlának az építtetõ, valamint építtetõi fedezetkezelõ közremûködése
esetén az építtetõi fedezetkezelõ részére történõ eljuttatása,
m) építtetõi fedezetkezelõ közremûködése esetén az adatainak felvitele – legkésõbb a kivitelezési tevékenységének
megkezdéséig – a fedezetkezelõ által internetes alapon mûködtetett alvállalkozói nyilvántartásba.
(3) A kivitelezõnek a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feladat teljesítésével kapcsolatos költségeit annak
elszámolása esetén az építtetõ köteles megtéríteni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a vállalkozó (fõvállalkozó) kivitelezõ feladata
a) ha az építtetõ nem jelölte ki, az alvállalkozó kivitelezõk kiválasztása,
b) az alvállalkozó kivitelezõkkel történõ egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása,
c) az építési napló vezetése, külön megállapodás esetén az alvállalkozói építési napló vezetése.
(5) A vállalkozó kivitelezõ az építési napló vezetésével megbízhatja a felelõs mûszaki vezetõjét. Az erre irányuló
megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban rögzíteni kell.
A felelõs mûszaki vezetõ
13. § (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – felelõs mûszaki
vezetõ irányítja.
(2) A felelõs mûszaki vezetõ tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelezõ építési szerzõdésében vállalt építõipari
kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.
(3) A felelõs mûszaki vezetõ feladata:
a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minõségi követelmények), munkavédelmi,
tûzvédelmi, környezetvédelmi, mûemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelezõ hatósági
elõ írások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett
építkezésen való ellenõrzése,
b) az építési napló vezetése, ellenõrzése és lezárása, ha erre a kivitelezõtõl megbízást kapott,
c) az építõipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerû megszervezése,
d) a kivitelezés során a minõségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi
elõírások betartatása,
e) a kitûzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenõrzése,
f) a minõségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,
g) az azonnali intézkedést igénylõ építési mûszaki feladatok meghatározása és irányítása,
h) a kivitelezési tervektõl eltérõ, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történõ
feltüntetése,
i) az építõipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék
nyilvántartó lap kitöltése és az építtetõnek történõ átadása,
j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelõs mûszaki vezetõnek
szakterületére vonatkozó – 14. § szerinti tartalmú – nyilatkozat megtétele,
k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közremûködés és az ehhez
szükséges nyilatkozatok megtétele,
l) az alvállalkozói teljesítés igazolása, mely tartalmazza
la) a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minõségét, a teljesítés idõpontját,
lb) a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget,
lc) a szerzõdésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg
eltérése esetén az eltérés indoklását,
m) a kiállított teljesítésigazolásnak az alvállalkozó kivitelezõ által megküldött teljesítésrõl szóló értesítés
kézhezvételétõl – ha szerzõdés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától –
számított, szerzõdésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül az alvállalkozó kivitelezõ
részére történõ megküldése, és annak adatainak az alvállalkozói nyilvántartásba való felvitele.
(4) A felelõs mûszaki vezetõ – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az építési munkaterületrõl származó
természetes építõanyagok és a bontott építési termékek – szükség szerint szakértõvel történõ – vizsgálatát köve tõen
dönt azok kezelésérõl, építési célra való megfelelõsségérõl, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetõségérõl.
Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.
(5) A vállalkozó kivitelezõ felelõs mûszaki vezetõjének feladata az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenõen
a) az alvállalkozó kivitelezõk felelõs mûszaki vezetõivel és a szakági felelõs mûszaki vezetõkkel való együttmûködés,
a velük történõ egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása,
b) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelõs mûszaki vezetõi nyilatkozat megadása az
alvállalkozói és a szakági felelõs mûszaki vezetõi nyilatkozatok alapján.
(6) A felelõs mûszaki vezetõ tartós akadályoztatása esetén a vállalkozó kivitelezõnek gondoskodnia kell a helyettesítésrõl.
A helyettesítés ideje alatt elvégzett építõipari kivitelezési tevékenységért a felelõs mûszaki vezetõt helyettesítõ
– külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezõ – személy felel.
(7) A felelõs mûszaki vezetõ egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek
irányításával a tevékenységnek megfelelõ – külön jogszabály szerinti – képesítéssel rendelkezõ személyt is megbízhat.
(8) Az építmények olyan jellegû felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerûsítési tevékenységét, melynek során
a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy
b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékû teherváltozás – írásos szakértõi
véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerõsítését, elbontását, megváltoztatását
tenné szükségessé, továbbá
c) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetû égéstermék-elvezetõ berendezés építésére nem kerül
sor, illetve
d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó
szerkezeti változtatásával,
a munka jellegének megfelelõ szakmunkás-képesítéssel rendelkezõ személy felelõs mûszaki vezetõ irányítása nélkül is
végezheti.
14. § Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építõipari kivitelezési tevékenységek befejezését köve tõen a felelõs
mûszaki vezetõ arról nyilatkozik, hogy
a) az építõipari kivitelezési tevékenységet a jogerõs építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-mûszaki
dokumentációnak, valamint
b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (meg valósítási) tervdokumentációnak
megfelelõen,
c) az építõipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényû és eseti elõ írások, így
különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minõségi, környezetvédelmi és biztonsági
elõ írások megtartásával szakszerûen végezték,
d) az építmény kivitelezése során alkalmazott mûszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)–h) pontjában
meghatározott követelményeknek megfelel,
e) az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figye lembe vett
méreteknek, adatoknak és anyagjellemzõknek meg fele lõen valósult meg és a tervezett mûszaki jellemzõjû
épületgépészeti berendezéseket szerelték be,
f) a külön jogszabályban elõírt egyeztetés eredményeképpen a közmûellátás szakszerûen biztosított,
g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban elõírt
mértéket, az elõ írások szerint kezelték és az építõipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületrõl
a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,
h) az építmény rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmas.
A tervezõi mûvezetõ
15. § A tervezõ az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezõi
mûvezetést végezhet. A tervezõi mûvezetésre (ideértve a szakági tervezõi mûvezetést is) a beruházáslebonyolító is
megbízást adhat.
Az építési mûszaki ellenõr
16. § (1) Kötelezõ építési mûszaki ellenõrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység
esetén, ha
a) az építõipari kivitelezési tevékenységet több fõvállalkozó kivitelezõ végzi,
b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,
c) az építõipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû ügy tárgyát képezi,
d) az építõipari kivitelezési tevékenység mûemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy
e) a 17. § (2) bekezdés alapján építtetõi fedezetkezelõ mûködik közre.
(2) Az építési mûszaki ellenõr az építõipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elõsegíti és ellenõrzi a vonatkozó
jogszabályok, hatósági elõ írások, szabványok, szerzõdések és a kivitelezési dokumentáció betartását.
(3) Az építtetõ helyszíni képviselõjeként – ha a felek további feladatokról nem állapodtak meg – az építési mûszaki ellenõr
feladata:
a) az Étv. 43. § (1) bekezdés b)–d) és g) pontjában meghatározottak,
b) az építõipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerûségének ellenõrzése a jogerõs építési
(létesítési) engedély, illetve mûemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott
építészeti-mûszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján,
c) az építmény kitûzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések,
vizsgálatok megtörténtének ellenõrzése,
d) az építési napló(k) ellenõrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzõkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése,
e) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban,
f) a mûszaki, illetve gazdasági szükségességbõl indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az
építtetõ részére,
g) a munkák eltakarása elõtt azok mennyiségi és minõségi ellenõrzése,
h) az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
i) egyes építményfajták mûszaki teljesítmény-jellemzõinek ellenõrzése, a technológiával összefüggõ biztonsági
elõ írások betartásának ellenõrzése,
j) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelõség-igazolása meglétének ellenõrzése,
k) az építési mûszaki ellenõri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban,
l) mûszaki kérdésekben az építtetõ döntéseinek elõkészítése,
m) mûszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértõ bevonására),
n) pénzügyi elszámolások, felmérések ellenõrzése,
o) teljesítésigazolás kiállítása, mely tartalmazza
oa) a teljesített kivitelezés munkák meghatározását, mennyiségét és minõségét, a teljesítés idõpontját,
ob) a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget,
oc) a szerzõdésben meghatározott vállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg
eltérése esetén az eltérés indoklását,
p) a kiállított teljesítésigazolásnak – a fõvállalkozó kivitelezõ által megküldött teljesítésrõl szóló értesítés
kézhezvételétõl vagy ha szerzõdés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától
számított, szerzõdésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül – az építtetõ, a fõvállalkozó
kivitelezõ, valamint építtetõi fedezetkezelõ közremûködése esetében az építtetõi fedezetkezelõ részére történõ
megküldése.
(4) Ha az építõipari kivitelezési tevékenységet több fõvállalkozó kivitelezõ végzi, az építési mûszaki ellenõr összehangolja
a felelõs mûszaki vezetõk tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák
(részmunkák) vonatkozásában az egyes fõvállalkozó kivitelezõk felelõs mûszaki vezetõi által tett nyilatkozatok – az
építési napló részeként – a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtetõ és az építésügyi
hatóság rendelkezésére álljanak.
(5) Az építési mûszaki ellenõr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerzõdés szerinti teljesítést befolyásoló
minden körülményrõl köteles az építtetõt haladéktalanul értesíteni.
(6) Az építési mûszaki ellenõr megbízását írásba kell foglalni. A megbízási szerzõdés tartalmazza:
a) az építtetõ nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetõségét, továbbá
a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetõségét,
b) az építési mûszaki ellenõr megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetõségét,
c) építtetõi fedezetkezelõ közremûködése esetén az építtetõi fedezetkezelõ megnevezését, cégjegyzékszámát
(a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát), adószámát, címét, telefonszámát,
elektronikus elérhetõségét,
d) az építõipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, a kivitelezés várható kezdési és befejezési
idõpontját,
e) az építési mûszaki ellenõrnek az építési szerzõdés teljesítéséhez kapcsolódó feladatait,
f) az építési mûszaki ellenõr díját, fizetési módját, határidejét,
g) az építési mûszaki ellenõrnek a jogszabályban meghatározott feladatokon és felelõsségén kívüli további
feladatait és felelõsségét.
Az építtetõi fedezetkezelés és az építtetõi fedezetkezelõ
17. § (1) Az építtetõi fedezetkezelõ az építtetõ és a fõvállalkozó kivitelezõ között létrejött építési szerzõdés mindkét fél általi
teljesítését segíti elõ.
(2) Az építõipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelezõ által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának
biztosítása érdekében építtetõi fedezetkezelõ mûködik közre
a) – a (16) bekezdés kivételével – a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérõ vagy meghaladó építési
beruházás,
b) a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérõ vagy azt meghaladó – (3) bekezdés
szerint számított – értékû építõipari kivitelezési tevékenység
megvalósítása esetén.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti építõipari kivitelezési tevékenység értéke az építésügyi bírság megállapításának
részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított építmény érték. Az építõipari kivitelezési tevékenység
értékének számításánál egybe kell számítani az azonos építtetõ által több év alatt meg valósuló, összefüggõ vagy
egymáshoz kapcsolódó földterületen azonos rendeltetésû és a rendeltetésében egymáshoz szorosan kacsolódó új
építmények vagy meglévõ építményen végzett építõipari kivitelezési tevékenység értékét.
(4) Az építtetõi fedezetkezelõi feladatokat
a) a (2) bekezdés a) pontja esetében a Magyar Államkincstár (a továb biak ban: Kincstár),
b) a (2) bekezdés b) pontja esetében – az építtetõ és fõvállalkozó kivitelezõ választása szerint – a Kincstár vagy
fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató
látja el.
(5) Ha az építõipari kivitelezési tevékenység
a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból vagy Kohéziós Alapból származó támogatás
felhasználásával valósul meg, az építtetõi fedezetkezelõ a feladatait a kijelölt közremûködõ szervezet, vagy
b) költségvetési forrás felhasználásával valósul meg, az építtetõi fedezetkezelõ a feladatait a költségvetési forrást
rendelkezésre bocsátó szervezet
bevonásával látja el.
Az építtetõi fedezetkezelõ feladatellátásába az a) és b) pont szerint bevonásra kerülõ szervezet nem vezetheti
a fedezetkezelõi számlát, nem mûködtetheti az alvállalkozói nyilvántartást, és nem kerülhet rendelkezése alá
a fõvállalkozó kivitelezõ által nyújtott biztosíték.
(6) Az építtetõ köteles az építtetõi fedezetkezelõvel írásban fedezetkezelõi szerzõdést kötni.
(7) Az építtetõi fedezetkezelõ kötelezõ közremûködése az építési szerzõdés hatálybalépésétõl – a (8) bekezdés és a 20. §
(6) bekezdés szerinti eset kivételével – az építõipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti birtokba
adást vagy a tevékenység befejezését követõ elszámolás lezárásáig terjed.
(8) A fedezetkezelõi szerzõdés megszûnik, ha
a) a fõvállalkozó kivitelezõ a 18. § (6) bekezdés alapján az építtetõvel kötött építési szerzõdést felmondja és az
építtetõi fedezetkezelõ a rendelkezése alá helyezett pénzügyi eszközökkel az építtetõ és a fõvállalkozó kivitelezõ
felé elszámolt, vagy
b) az építtetõ vagy a fõvállalkozó kivitelezõ az építõipari kivitelezésre vonatkozó építési szerzõdést felmondja és az
építtetõi fedezetkezelõ a rendelkezése alá helyezett pénzügyi eszközökkel az építtetõ és a fõvállalkozó kivitelezõ
felé elszámolt.
(9) A (4) bekezdés a) pont szerinti esetben a fedezetkezelõi szerzõdés tartalmazza:
a) az építtetõ nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetõségét, adószámát, bankszámlaszámát,
valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetõségét,
b) az építtetõi fedezetkezelõ megnevezését, törzskönyvi nyilvántartási számát, adószámát, bankszámlaszámát,
címét, telefonszámát, elektronikus elérhetõségét,
c) az építtetõ által – az építési beruházás rendeltetéséhez igazodóan – alkalmazott vagy megbízott építési mûszaki
ellenõr megnevezését, nyilvántartás számát és névjegyzéki jelét,
d) az építési beruházás meghatározását, helyét, a beruházás ellenértékét, a kivitelezés várható kezdõ és befejezési
idõpontját, a kivitelezés szakaszolása esetén a szakaszok meghatározását,
e) az építtetõi fedezetkezelõnek az építési szerzõdés teljesítéséhez kapcsolódó feladatait és jogait,
f) a fedezetkezelõi számlaszámot, valamint az építtetõ részérõl annak igazolását, hogy a fedezetkezelõi számla felett
biztosította az építtetõi fedezetkezelõ rendelkezési jogát,
g) a fõvállalkozó kivitelezõ által nyújtott – az építési szerzõdésben meghatározott – biztosítékok mértékét, módját,
rendeltetésének célját, felhasználási lehetõségét,
h) a fedezetkezelés díját, fizetési módját és határidejét,
i) a fedezetkezelési díj nem fizetése esetén felszámítandó késedelmi kamat mértékét,
j) az építtetõi fedezetkezelõ jogszabályi elõ íráson túlmenõ feladatait és felelõsségét,
k) annak feltételét, hogy az építtetõi fedezetkezelõ milyen esetekben vehet igénybe építési mûszaki szakértõt az
e rendeletben meghatározott tevékenysége ellátása érdekében,
l) az építtetõ által adott nyilatkozatot, melyben az építtetõ kijelenti, hogy az e rendeletben meghatározottak szerint
elfogadja az építési mûszaki ellenõr által kiadott teljesítésigazolást és az ez alapján – számla ellenében –
a fõvállalkozónak (alvállalkozónak) történõ pénzügyi teljesítést,
m) az építtetõi fedezetkezelõ által okozott kár megtérítésének szabályait,
n) annak szabályait, hogy nem meg fele lõen dokumentált teljesítés vagy jogszabályba ütközõ számviteli bizonylat
benyújtása esetén az építtetõi fedezetkezelõ nem köteles a teljesítést elfogadni, és az építtetõ ebbõl származó
káráért az építtetõi fedezetkezelõ nem felel,
o) az építtetõi fedezetkezelõ és az építtetõ közötti adatszolgáltatás és elszámolás szabályait, ideértve az építési
mûszaki ellenõrrel való együttmûködési kötelezettségbõl származó szabályokat is,
p) az építtetõ által rendelkezésre bocsátott dokumentumok felsorolását,
q) a szerzõdés hatályát,
r) az építtetõ által biztosított fedezetek megnevezését és azok rendelkezésre bocsátásának ütemét,
s) a fedezetként rendelkezésre álló mobilizálható pénzeszközözök elfogadhatóságára vonatkozó szabályokat,
minõsítését, számszerûsítését, értékét,
t) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból vagy a Kohéziós Alapból származó
támogatás felhasználása esetén a kijelölt közremûködõ szervezet, vagy költségvetési forrás felhasználása esetén
a költségvetési forrást rendelkezésre bocsátó szervezet megnevezését.
(10) A (4) bekezdés b) pont szerinti esetben a fedezetkezelõi szerzõdés tartalmazza a (9) bekezdés a) és c)–t) pontjában
foglaltakon túlmenõen az építtetõi fedezetkezelõ megnevezését, cégjegyzékszámát (a Kincstár esetében törzskönyvi
nyilvántartási számát), adószámát, bankszámlaszámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetõségét.
(11) A (2) bekezdés a) pont szerinti esetben az ajánlatkérõ a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött építési
szerzõdést, a szerzõdés hatályának beálltát követõ öt munkanapon belül köteles megküldeni az építtetõi
fedezetkezelõ részére.
(12) A (4) bekezdés a) pont szerinti esetben az építtetõi fedezetkezelés havi alapdíja – az építési szerzõdés mindkét fél
megállapodás szerinti teljesítése esetén – nettó 100 ezer forint. Az építési szerzõdésben vállalt kötelezettségek nem
szerzõdés szerinti teljesítésébõl származó, az építtetõi fedezetkezelõt érintõ többletköltségek díját a fedezetkezelõi
szerzõdésben kell rögzíteni. Ha a fedezetkezelõi feladatok ellátásába az (5) bekezdés szerint szervezet kerül bevonásra,
az építtetõi fedezetkezelõ díja a feladatmegosztás arányában csökken.
(13) Az építtetõi fedezetkezelés díját az építtetõ köteles megfizetni.
(14) Az építtetõi fedezetkezelõ a feladatkörében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel.
(15) Az építtetõi fedezetkezelõ köteles megõrizni a tevékenysége körében tudomására jutott védett adatot, valamint
köteles gondoskodni a személyes adatok védelmérõl.
(16) Az építtetõi fedezetkezelõre vonatkozó rendelkezéseket
a) – a Kbt. 143. §-a és 144. § (1) bekezdése kivételével – a Kbt. 26. §-a szerinti építési koncesszióra,
b) a Kbt. 29. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó esetben,
c) a köz- és magánszféra együttmûködése (PPP) keretében meg valósuló építési beruházás esetén
nem kell alkalmazni.
18. § (1) Az építtetõ köteles gondoskodni arról, hogy az építõipari kivitelezési tevékenység szerzõdés szerinti ellenértékének
megfelelõ – a fedezet forrásaként figye lembe vehetõ – fedezet az építési szerzõdés hatályának beálltakor
igazolhatóan rendelkezésére álljon.
(2) Az építõipari kivitelezési tevékenység fedezetének forrása saját erõ, hitel vagy pénzkölcsön, pályázati támogatás,
valamint költségvetési elõirányzat lehet. Az építési szerzõdésben a hitel vagy pénzkölcsön összegét hitel- vagy
kölcsönszerzõdéssel, illetve a pályázati támogatás összegét támogatási döntéssel szükséges igazolni.
(3) A fedezetkezelõi számlát az építtetõnek legkésõbb az építési szerzõdés hatályának beálltáig kell megnyitnia. Az
építtetõ köteles az építési szerzõdésben meghatározott kivitelezési szakasz kivitelezésének megkezdése idõpontjáig
a teljesítés (részteljesítés) szerzõdés szerinti ellenértékének fedezetét – ami a fedezetkezelõi számlára történõ
befizetés vagy olyan pénzügyi eszköz értéke képezhet, amely biztosítja az ellenérték határidõre történõ
kifizethetõségét – az építtetõi fedezetkezelõ kizárólagos rendelkezése alá helyezni. A fõvállalkozó kivitelezõ köteles
– ha a felek a megállapodásukban kikötötték – az általa vállalt biztosíték összege felett az építtetõi fedezetkezelõ
kizárólagos rendelkezését biztosítani.
(4) A (3) bekezdés szerinti, az építõipari kivitelezési tevékenység ellenértékének határidõre történõ kifizethetõségét
biztosító pénzügyi eszköz
a) az Európai Unió valamely tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapír,
b) a tõke és hozamgarantált átruházható értékpapír,
c) olyan pénzügyi eszköz, amely esetében a hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló 196/2007.
(VII. 30.) Korm. rendelet szerinti kockázati súly 0%,
d) az építõipari kivitelezés meg valósítására biztosított költségvetési elõirányzat,
e) uniós vagy hazai forrásból származó pályázati támogatás, vagy
f) hitel- vagy kölcsönszerzõdés alapján adott kivitelezési szakaszra meghatározott, visszavonhatatlan folyósítást
biztosító hitel- vagy kölcsönösszeg
lehet.
(5) A fedezetkezelõi számlán elkülönítetten kell elhelyezni
a) az építtetõnek az építõipari kivitelezési tevékenység fedezetének befizetéssel biztosított részét,
b) a kivitelezõnek az általa nyújtott teljesítési biztosíték befizetéssel teljesített összegét.
(6) Amennyiben az építtetõ nem helyezi határidõre a fõvállalkozó kivitelezõ teljesítésének (részteljesítésének) szerzõdés
szerint fedezetét az építtetõi fedezetkezelõ rendelkezése alá, a fõvállalkozó kivitelezõ jogosult a kivitelezési
tevékenységet harminc napra felfüggeszteni. Ha az építtetõ a felfüggesztés idõtartama leteltéig sem biztosítja a soron
következõ kivitelezõi teljesítés fedezetét, a fõvállalkozó kivitelezõ jogosult az építtetõvel kötött építési szerzõdést
felmondani. A felfüggesztés idõtartama a szerzõdés teljesítésének idõtartamába nem számít be, a szerzõdés szerinti
teljesítési határidõ a felfüggesztés idõtartamával meghosszabbodik. A fõvállalkozó kivitelezõ jogosult a munkavégzés
felfüggesztése miatt felmerült költségei építtetõ általi megtérítésére.
(7) A fõvállalkozó kivitelezõ a teljesítési biztosítékot
a) a 17. § (2) bekezdés a) pont szerinti esetében
aa) a fedezetkezelõi számlára történõ befizetéssel,
ab) a bankgarancia biztosításnak alapján a fedezetkezelõi számlára történõ utalás megjelölésével, vagy
ac) a biztosítási szerzõdés alapján kiállított – készfizetõ kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénynek
a fedezetkezelõi számlára történõ utalás megjelölésével,
ad) az építtetõ által – az aa)–ac) alponttól eltérõen – meghatározott biztosítéknak a fedezetkezelõi számlára
történõ utalás megjelölésével,
b) a 17. § (2) bekezdés b) pont szerinti esetben az építési szerzõdésben meghatározott biztosítéknak
a fedezetkezelõi számlára történõ utalás megjelölésével
teljesítheti.
(8) Az építtetõi fedezetkezelõ a fedezetkezelõi számláról kizárólag a fedezetkezelõi szerzõdésben meghatározott
fõvállalkozó kivitelezõi (engedményezés esetén a fõvállalkozó kivitelezõ által megjelölt) bankszámlára, az építtetõi
bankszámlára vagy az építtetõi fedezetkezelõi bankszámlára teljesíthet kifizetést.
19. § (1) Építtetõi fedezetkezelõ közremûködése esetén az alvállalkozó kivitelezõk nyilvántartása elektronikus formában,
a fõvállalkozó kivitelezõ építési naplójának részét képezõ alvállalkozói nyilvántartásban történik. Az alvállalkozói
nyilvántartásba a szerzõdéskötés során a szerzõdõ fél [vállalkozó (fõvállalkozó) kivitelezõ] által megadott kód alapján
az alvállalkozó kivitelezõ köteles a saját alvállalkozói szerzõdésének adatait felvinni. Az építtetõi fedezetkezelõ az
alvállalkozó kivitelezõ védelmét szolgáló 20. § (4) bekezdés szerinti visszatartást kizárólag az alvállalkozói
nyilvántartásban szereplõ alvállalkozó kivitelezõ javára gyakorolja.
(2) A vállalkozó (fõvállalkozó) kivitelezõ a vele szerzõdéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelezõ esedékes számlája
kiegyenlítésébõl köteles visszatartani
a) az alvállalkozó kivitelezõ teljesítésében részt vevõ további alvállalkozó kivitelezõ által – a teljesítésigazolás
alapján – számlázott, de részére határidõre ki nem egyenlített követelésének megfelelõ összeg,
b) az alvállalkozó kivitelezõ teljesítésében részt vevõ további alvállalkozó kivitelezõ által – amennyiben
a teljesítésigazolás kézhezvételétõl számított nyolc munkanapon belül az alvállalkozói nyilvántartásban jelezve
vitatja a felelõs mûszaki vezetõ által kiadott teljesítésigazolás tartalmát – megjelölt ellenérték, de legfeljebb
a részére járó adott teljesítési szakasz szerzõdésben rögzített ellenértéke és a teljesítésigazolásban jóváhagyott
összeg közti különbözetnek megfelelõ összeg
kifizetését.
(3) A (2) bekezdés szerinti visszatartás mértéke legfeljebb a vállalkozó (fõvállalkozó) kivitelezõvel szerzõdött alvállalkozó
kivitelezõi teljesítés – a kivitelezés szakaszolása esetén a részteljesítés – ellenértékének összegéig terjed. Ha az
alvállalkozó kivitelezõ teljesítésének (részteljesítésének) szerzõdés szerinti ellenértékét a teljesítésben részt vevõ – az
alvállalkozó kivitelezõvel szerzõdött – további alvállalkozók teljesítésének összege meghaladja, részükre az
alvállalkozói nyilvántartás automatikusan jelzi a túllépés tényét és összegét.
(4) A vállalkozási láncolatban megjelenõ minden vállalkozó kivitelezõ (2) bekezdés szerinti visszatartási kötelezettségnek
a meg valósítása – az alvállalkozóval szemben keletkezõ fizetési kötelezettség és a vállalkozó kivitelezõ teljesítéséért
ellenszolgáltatásra kötelezettel szemben keletkezõ azonos összegû követelés miatt – a vállalkozó kivitelezõ javára
keletkezett követelés annak az alvállalkozó részére történõ átszállását eredményezi, akivel szemben a vállalkozó
kivitelezõ a visszatartási kötelezettséget gyakorolta.
Az építtetõi fedezetkezelõ feladata
20. § (1) Az építtetõi fedezetkezelõ vezeti a fedezetkezelõi számlát, kezeli a fedezetkezelõi számlán tartott összeget,
tájékoztatja az építtetõt és a fõvállalkozó kivitelezõt a fedezetkezelõi szerzõdés alapján rendelkezése alá helyezett
fedezet mértékének változásáról.
(2) Az építtetõi fedezetkezelõ a teljesítésigazolásban megjelölt összegrõl kiállított számla alapján, a teljesítésigazolásban
elismert ellenértéket a rendelkezése alá helyezett fedezetbõl a fõvállalkozó kivitelezõ részére köteles – a (4) és
(6) bekezdésben meghatározottak figye lembe véte lével – fizetési határidõn belül kifizetni.
(3) Az építtetõi fedezetkezelõ az építõipari kivitelezési tevékenység fedezetével – a (4)–(6) bekezdés szerinti eset
összegének kivételével – az építtetõ felé az építõipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti birtokba
adást követõ öt munkanapon belül számol el.
(4) Az építtetõi fedezetkezelõ – az alvállalkozói nyilvántartás adatai alapján – a fõvállalkozó kivitelezõ esedékes számlája
kiegyenlítésébõl köteles
a) visszatartani a szerzõdés teljesítésében részt vevõ alvállalkozó által a teljesítésigazolás alapján számlázott, de
részére határidõre ki nem egyenlített követelésnek megfelelõ összeg,
b) harminc napra felfüggeszteni a szerzõdés teljesítésében részt vevõ alvállalkozó kivitelezõ által – amennyiben
a teljesítésigazolás kézhez vételétõl számított nyolc munkanapon belül az alvállalkozói nyilvántartásban jelezve
vitatja a felelõs mûszaki vezetõ által kiadott teljesítésigazolás tartalmát – megjelölt ellenérték, de legfeljebb
a részére járó adott teljesítési szakasz szerzõdésben rögzített ellenértéke és a teljesítésigazolásban jóváhagyott
összeg közti különbözetnek megfelelõ összeg
kifizetését. Az építtetõi fedezetkezelõ a visszatartásáról haladéktalanul köteles értesíteni azt az alvállalkozót, aki a ki
nem egyenlített követelés fennállását jelezte.
(5) Az építtetõi fedezetkezelõ
a) a (4) bekezdés a) pontja szerint visszatartott összeget haladéktalanul kifizeti a teljesítésigazolással elismert, de
határidõre ki nem egyenlített követelés jogosultjának,
b) az alvállalkozóval szemben ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelezõ részére a visszatartott összeget
kifizeti, ha az alvállalkozó nem igazolja a (4) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés idõtartama alatt
a teljesítésigazoláson túli összeg vonatkozásában a vitarendezési eljárás megindítását vagy a vitatott követelés
kiegyenlítése megtörténik.
(6) Amennyiben a (4) bekezdés b) pontja szerinti vita eldöntése érdekében közvetítõi, bírósági vagy választottbírósági
eljárás indul, akkor az építtetõi fedezetkezelõ a (4) bekezdés b) pontja szerinti összeget a döntésig visszatartja és
a jogerõs döntésnek, illetve közvetítõi eljárás esetén az egyezségnek meg fele lõen a visszatartott összeget kifizeti. Az
építtetõi fedezetkezelõ által visszatartott összeg kifizetése az egyéb igények érvényesítését nem érinti.
(7) Ha az alvállalkozó a bírósági vagy választottbírósági eljárás megindításának igazolására nyitva álló határidõ alatt – ezen
eljárások megindítása helyett – külön tör vény ben meghatározott közvetítõi eljárást megindító nyilatkozatot (a felek és
a közvetítõ által aláírt szerzõdést) juttat el az építtetõi fedezetkezelõnek, az építtetõi fedezetkezelõ a kifizetés
felfüggesztésének megszüntetésérõl a (8) bekezdés szerint intézkedik.
(8) A (7) bekezdés szerinti esetben, ha a felfüggesztés kezdõ napjától számított hatvan napon belül
a) a közvetítõi eljárás
aa) megállapodással fejezõdik be,
ab) megállapodás nélkül vagy nem fejezõdik be és az alvállalkozó – a befejezés idõpontját a közvetítõnek az
eljárás eredménytelen befejezésérõl készített feljegyzésével igazoltan – az eljárás befejezését vagy
a határidõ lejártát követõ nyolc napon belül bírósági vagy választottbírósági eljárás megindítását nem
igazolja,
az építtetõi fedezetkezelõ a kifizetés felfüggesztésének megszüntetésérõl intézkedik;
b) a közvetítõi eljárás megállapodás nélkül vagy nem fejezõdik be és az alvállalkozó – a befejezés idõpontját
a közvetítõnek az eljárás eredménytelen befejezésérõl készített feljegyzésével igazoltan – az eljárás befejezését
vagy a határidõ lejártát követõ nyolc napon belül bírósági vagy választottbírósági eljárás megindítását igazolja, az
építtetõi fedezetkezelõ a (6) bekezdés szerint jár el.
(9) A külön tör vény ben meghatározott közvetítõi eljárást megindító nyilatkozatban (ideértve a felek és a közvetítõ által
aláírt megbízási szerzõdést) a felek és a közvetítõ megállapodhatnak abban, hogy a közvetítõi eljárásban a vita
kimenetelében érdekelt egyéb személyek is részt vegyenek.
(10) Az építtetõi fedezetkezelõ a (4) bekezdés szerinti fõvállalkozó kivitelezõvel szembeni kifizetésbõl történõ visszatartási
kötelezettségét a fõvállalkozó kivitelezõ által nyújtott – a visszatartandó összegnek megfelelõ mértékû, a visszatartás
célját szolgáló – bankgarancia elfogadásával is teljesítheti.
21. § (1) Az építtetõi fedezetkezelõ a fõvállalkozó kivitelezõ által nyújtott teljesítési biztosítékot szerzõdésben meghatározott
kötelezettség nem teljesítése esetén, az építtetõ kezdeményezésére és az építési mûszaki ellenõr igazolása alapján az
építési szerzõdésben meghatározott igazolt kiadások kiegyenlítésére használja fel.
(2) Az építtetõi fedezetkezelõ az alvállalkozói nyilvántartás mûködtetése keretében
a) tájékoztatja a vállalkozó (fõvállalkozó) és alvállalkozó kivitelezõt az õt terhelõ nyilvántartás-kitöltési
kötelezettségérõl,
b) a vállalkozói szintnek megfelelõ egyéni kódot biztosít a vállalkozó és alvállalkozó kivitelezõ részére az alvállalkozói
nyilvántartásba történõ belépéshez,
c) az alvállalkozó kivitelezõ igénye esetén és nyilatkozata alapján rögzíti az adatait az alvállalkozói nyilvántartásban,
d) figyelemmel kíséri a vállalkozó és alvállalkozó kivitelezõ általi nyilvántartás-kitöltési kötelezettség teljesítését,
e) figyelemmel kíséri az alvállalkozói teljesítések határidõben történõ kifizetését,
f) haladéktalanul értesítési az alvállalkozói nyilvántartásban szereplõ összes alvállalkozó kivitelezõt, ha
a fõvállalkozó kivitelezõ a 18. § (6) bekezdés szerinti esetben
fa) a kivitelezési tevékenység felfüggesztésére,
fb) a szerzõdés felmondására
válik jogosulttá,
g) haladéktalanul értesíti az alvállalkozói nyilvántartásban szereplõ összes alvállalkozó kivitelezõt, ha az f) pont
szerinti állapot fennállását az építtetõ a fedezet biztosításával megszüntette,
h) haladéktalanul értesítési az alvállalkozói nyilvántartásban szereplõ összes alvállalkozó kivitelezõt, ha
a fedezetkezelõi szerzõdés a 17. § (8) bekezdés szerint megszûnik.
(3) Az építtetõi fedezetkezelõ az alvállalkozói nyilvántartást közremûködésének 17. § (7) vagy (8) bekezdés, vagy 20. §
(6) bekezdés szerinti befejezését követõ harminc napig köteles mûködtetni.