Az élő algákkal teli, levél alakú falicsempe elnyeli az esővízből származó szennyezőanyagokat

Ezek a szokatlan levél alakú falicsempék nem csak szépek, de aktívan tisztítják az esővízből a szennyezőanyagokat az élő algák csatornáinak segítségével. A University College London (UCL) Bio-Integrated Design Lab hallgatói által készített Indus csempék élő organizmusokat használnak fel a víz fenntartható módon történő megtisztítására egy bioremediációnak nevezett folyamat révén.

A tervezők a csempéket Indiát szem előtt tartva alkották meg, és nagyszabású fali installációkat képzeltek el gyárakra és más épületekre az ország vidéki területein, ahol jelenleg nem léteznek ipari szennyvíztisztító létesítmények. De a csempék más környezetben is felhasználhatók.

A szennyvízkezelés általában nagy problémát jelent a vidéki Indiában. Az olyan falvakban, mint a Dehli külvárosában található Kundli, évtizedek alatt több száz gyárat hoztak létre, amelyek gyakran vegyi anyagokkal szennyezett vizet engednek közvetlenül a talajba. A probléma az, hogy ezeknek a gyáraknak, amelyek olyan termékeket gyártanak, mint a műanyag, gumi, ékszerek és poliészter, általában nincs elég helyük a csúcstechnológiás vízkezelési megoldásokhoz, még ha meg is engedhetnék maguknak. A szennyező anyagok viszont a talajvízbe és a közeli vízfolyásokba jutnak, és szennyezik a helyi fürdő- és ivóvizet.

Az Indus csempe rendszer alga-alapú bioremediációs eljárása során egy szennyvíztartályt helyeznek az épület tetejére, majd hagyják, hogy a gravitáció a “levelekben” lévő “ereken” keresztül tölcsérrel vezesse a vizet. A tervezők Indiába utaztak, és megfigyelték a panipati textilfestők és a kolkatai karpereckészítők gyártási folyamatait, ahol a különböző eljárások különböző nehézfémeket bocsátanak a szennyvízbe. A csapat megállapította, hogy egy bizonyos algafajta 45 perc alatt tízszeresére képes csökkenteni a víz kadmiumszintjét.

A kerámiáiról ismert indiai Khurdzsában készített Indus csempék agyagból készültek, és mélyen strukturáltak, hogy megtapadjanak a legígéretesebb szennyezéscsökkentő algafajtákat tartalmazó viszkózus hidrogélben. Az erezetszerű csatornákat egy algoritmus alakítja ki, hogy optimalizálják a szennyezőanyagok felszívására való képességüket.

Ahogy a víz átfolyik a csempén, a mikroszkopikus algasejtek elnyelik és energiaként tárolják az anyagokat. A hidrogél “biológiai állványzatként” működik, amely életben tartja az algákat, és biológiailag lebomló. A hidrogél és az algasejtek elkészítéséhez szükséges anyagok porított formában is beszerezhetők, és szükség szerint újra felhordhatók a csempékre.

A moduláris csempék szép mintázatban illeszkednek egymáshoz félköríves illesztésekkel, így az egyes csempék szükség szerint kicserélhetők az egész fal szétszerelése nélkül. Ez azt is megkönnyíti, hogy a fal méretét felfelé vagy lefelé méretezzük, az egyes helyszínekre szabva. A jövőben a tervezők remélik, hogy egy második fázist is integrálhatnak, amelyben a nehézfémekkel telített telített hidrogélt eltávolítják és eladják high-tech cégeknek, amelyek a fémeket saját gyártási folyamataikban használhatják fel. Az Indus csempe teljesítményteszteket végeznek az Egyesült Királyságban, majd egy kísérleti projektet Indiában.

Az alkotók elképzelései szerint az Indus falicsempéket különböző régiókhoz és igényekhez igazítják, és helyi anyagokból, például kőből vagy akár hulladékanyagokból készítik el őket. A különböző csempéket különböző szennyeződésekhez lehetne igazítani, az adott környezetben legjobban működő algafajtával átitatva. Mivel a végeredmény olyan szép, nem nehéz elképzelni, hogy a koncepciót a lakossági alkalmazásokra is kiterjeszthetjük.

Forrás: www.dornob.com