Agyag vagy beton, tömör vagy üreges: különböző típusú téglák és felhasználásuk

A tégla kifejezést gyakran használják a közönséges agyagtömbök szinonimájaként, de ennél többről van szó. A tégla talán a legelemibb építőanyag, moduláris, optimalizált, és ami a legfontosabb, sokoldalú épületek tervezésére használható. Ez a cikk a legnépszerűbb téglatípusokat vizsgálja az építőiparban való felhasználásuk szerint.

A korai civilizációk először fogadták el a téglák használatát az építkezés alternatívájaként azokon a területeken, ahol nem voltak nagy fák, amelyek fát adtak volna menedéknek. A manapság legelterjedtebb agyagtéglákat puha iszapból készítik, és kiégetik, hogy tartósak legyenek. A kerámiatéglák a Közel-Keletről, Dél-Ázsiából és Európából származnak, és olyan fontos építmények építésének alapjául szolgáltak, mint az ókori pakisztáni Indus-völgyi városok. Az ipari forradalommal és Nagy-Britannia császári századával az agyagtégla vált a fő építőanyaggá, nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem az egész világon.

Azóta az építéstechnika új technikákkal és anyagokkal fejlődött, de a tégla használatának logikája változatlan: ez a legkisebb épületegység az építési rendszerben. Ezért a téglamérések szerinti projekt kidolgozása erőforrásokat takaríthat meg és csökkentheti a pazarlást azáltal, hogy elkerüli a szükségtelen vágásokat és szabálytalan töltéseket.

Anyaguktól és formázási módjuktól függően sokféle tégla létezik. Íme a 4 leggyakoribb típus:

Agyagtéglák

Hagyományosan az égetett agyagtégla a legelterjedtebb típus, amelyet lágy iszapból készítenek, majd kemencében elégetnek. Mivel az agyag a talajból nyert természetes alapanyag, a téglák színe a gyártás helyétől függően változhat. Ezek a téglák lehetnek tömörek, üregesek, vékonyak, és többféle célra felhasználhatók az építőiparban, például szerkezetben és burkolatban.

Betonblokkok

A betontéglák viszont cement, homok, adalékanyagok, adalékanyagok és víz keverékéből készülnek, és általában szerkezeti falazótömbként használják, tesztelve a szükséges tulajdonságokat, de furnérfalakhoz is használható. A kerámia téglák mellett manapság az egyik legelterjedtebb anyag az építőiparban.

Hab beton

A habbetonnak, más néven cellás betonnak más a gyártási módja, ami különleges építési tulajdonságokkal rendelkező téglákat eredményez. Víz, cement, mész és alumíniumpor keveréke levegőztetett anyagot hoz létre, amely kiváló hangszigetelést és jobb hőhatékonyságot biztosít. Ezenkívül, mivel nagyon könnyűek, csökkennek az épületterhelések, és például pénzt és anyagokat takaríthatunk meg a szerkezeten.

Környezetbarát tégla

Az építőipar folyamatosan új, környezetbarát anyagokat keres a gyártás szempontjából. Például az ökológiai tégla, más néven moduláris tégla cement, talaj és víz keverékéből készült épületegység, amely hatékonyabb és kevésbé szennyező, mivel kézzel, vagy hidraulikus préssel préselik, így a kemenceégetési folyamat szükségtelenül.

Az anyagok és a gyártási módszerek mellett fontos megérteni a különböző típusú téglák rendeltetését is az épületben. A hagyományos, gerendás és oszlopos szerkezeti rendszerekben a tégla furnérként használható, míg a szerkezeti falazatú épületekben a teherhordó téglafalak egyaránt szolgálhatnak épületburokként és szerkezetként. A téglák díszítőelemként vagy burkolatként is használhatók.

Tégla furnér

Ebben az esetben a téglát csak épületburkolatként használják, szerkezetként nem. Fontos odafigyelni ennek az anyagnak a hő- és akusztikai jellemzőire. Néha a falakat szigetelni kell a téglák felhelyezése előtt, de bizonyos esetekben ki lehet használni az anyag tulajdonságait, például a tömör agyagtégla nagy termikus tömegét.

Szerkezeti falazat

A szerkezeti falazat mindkét részt, az épületburkolatot és a szerkezetet is betölti, így az építkezés nagyon hatékony, ami nagy előny. Ebből a célból fontos megfigyelni az egyes anyagok tulajdonságait és a téglák méretét is, hogy biztosítsuk a projekt megfelelő modulációját.

Dekoratív téglák

Ennél az anyagtípusnál általánosan elterjedt a szabaddá tett téglák használata vékony vízlepergető réteggel, például tömítőanyaggal, gyantával vagy akrillal, és néha a tégla bevonat nem feltétlenül jelenti teljes téglák használatát; A téglalapok nagyszerű alternatívát jelentenek. Néhány további példa a dekoratív téglákra, amelyek egyedi hatást adhatnak a projektnek: üvegtömbök, szitatömbök, téglaültetvények stb.

A tégla típusától függetlenül talán a legfontosabb szempont ennek az elemnek a mérlegelésekor az, hogy hogyan lehet az építőanyagot integrálni a projektbe. Az épületrendszer és az épületelemek projektben történő meghatározása után lehetőség nyílik a terv kialakítására az adott választás szerint, így anyag- és munkamegtakarítás érhető el, ésszerűsödik a kivitelezés, elkerülhető a pazarlás és a felesleges maradványok keletkezése, valamint csökkenthető az elkészülési idő.

Forrás: www.archdaily.com