A végtörlesztés ügyben az OTP lehet a nyertes

Szakértők szerint a Magyar Kormány adósmentő intézkedései mozgásba hozhatják a bankpiacot. Abban az esetben ha a forinthitelezési verseny beindul, a nyertes egyértelműen az OTP Bank lehet. Komoly esélyt latolgatnak Demján Sándor bankjának is.

Orbán Viktor a külföldi bankokkal szemben áll és állítják sokan, hogy kiűzi őket az országból az intézkedéseivel. Erre a tőkekivonásos üggyel keapcsolatosan Orbán Viktor a következőt nyilatkozta a Parlamentben:

“nem fenyeget a veszély, hogy egyes bankok kivonulnak Magyarországról, mivel már most is folyamatosan vonják ki a forrásaikat, csökkentik a hitelezést”.

A végtörlesztésről szóló törvényjavaslatot a múlt hét pénteken nyújtotta be Rogán Antal, fideszes képviselő a parlamentnek. Ebben a korábban ismertetett feltételek mellett lehetővé tennék a devizahitelek végtörlesztését kedvezményes árfolyamon. Ha a lehetőséggel tömegesen élnek a hitelesek, az jelentős veszteséget jelent a bankoknak, mert a jelenlegi piaci árfolyamok jóval a végtörlesztési szint felett vannak. Az új szabályozás azonban piacot is nyithat, mert nagy számban jelenhetnek meg a forinthiteleket kereső ügyfelek.

Az Index.hu oldalon olvashattuk: “Ha változik a külföldi hátterű bankok magyarországi stratégiája, az elindíthat egy átrendeződést a magyar bankszektorban” – állítja Fenyvesi Csaba, a KPMG tanácsadási részlegének igazgatóhelyettese. A szakember szerint a magyarországi központtal rendelkező bankok, amelyeknél itt hozzák meg a legfőbb stratégiai döntéseket, vagy kimutathatóan magyarországi tulajdonosi körrel rendelkeznek, ilyen értelemben tehát magyar bankok, most helyzetbe jöhetnek. Fenyvesi szerint ezek a bankok valamelyest növelhetik a piaci részesedésüket a multibankok rovására.

Magyar bankként teret nyerhet tehát az OTP és esetleg az FHB, valamint a takarékszövetkezetek, amelyeknek nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy a magyarországi bankszektorban tudjanak érvényesülni, így számukra stratégiai kérdés, hogy ezen a piacon a megváltozott körülmények dacára is talpon maradjanak.

Ennek a három szereplőnek elvileg a lehetősége is megvan arra, hogy a kormány végtörlesztési javaslata nyomán elinduló forinthitelezésből jobban kivegye a részét, az OTP és a takarékszövetkezetek legalábbis nagy mennyiségű pénzen, likvid forráson ülnek, amelyet kihelyezhetnek a hitelképes végtörlesztőknek. Likviditási tartaléka egyébként a külföldi tulajdonú bankoknak is van, de azt 2010 második felétől elkezdték átcsoportosítani más leányvállalataikhoz.

Erre a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi stabilitási jelentése is felhívta a figyelmet, mondván, a tavalyi év második felében felerősödött forráskivonás “a bankok finanszírozási stratégiájának változására, a források leánybankok közötti újraallokálására is utalhat”. Hiába van tehát fölös pénzük a külföldi tulajdonú bankcsoportoknak is, ebből a jobb megtérülés érdekében nem Magyarországon nyújtanak hiteleket. Ez a jegybank szerint abból is látszik, hogy “2010 második félévében a külföldi források állományában a szomszéd országokban stagnálás vagy emelkedés volt megfigyelhető.”

“A végtörlesztés nyomán esetleg beinduló forinthitelezés ugyanakkor nem csak likviditás kérdése” – mondta Kuti Ákos, az Equilor elemzője. A szakember szerint, ha egy adott banknál nagy arányú lesz a végtörlesztés, akkor az ebből fakadó veszteségek “elporlasztják a bank saját tőkéjét”, és ha ezt nem sikerül pótolnia, az meggátolja az új hitelek folyósítását.

Tőkehelyzetét tekintve kétségkívül az OTP van a legjobb helyzetben a magyar bankszektorban, a tőkemegfelelési mutatója az idén június végén 20 százalékos volt, jóval meghaladva a minimálisan elvárt 8 százalékos szintet, és ezzel Európában is az egyik legtőkeerősebb banknak számított (minél magasabb a tőkemegfelelés, annál erősebb és biztonságosabb egy bank). A takarékszövetkezetek közül több intézmény tőkeellátottsága a minimális szint körül van, az FHB tőkemegfelelési mutatója pedig félévkor 9 százalékon állt, ez utóbbi bank esetében tehát a piacszerzés szempontjából nagy kérdés, hogy hányan élnek majd a végtörlesztéssel, és ez mekkora tőkeveszteséget eredményez.

Az OTP jól is kijöhet a végtörlesztésből

A helyzetből hosszabb távon elvileg a kisebb magyar bankok, a szektor legfiatalabb szereplői is profitálhatnak. Töröcskei István Széchenyi Bankja és Demján Sándor Gránit Bankja kimaradt a devizahitelezésből, és bár nyilvánvalóan nincs akkora betétállománya és forrásgyűjtő potenciálja sem, hogy a forinthitelt igénylő végtörlesztők tömegeit kiszolgálja, hosszabb távon, más banki szolgáltatásokkal (folyószámla-vezetéssel, megtakarítási ajánlatokkal, netbanki ajánlatokkal) könnyebben labdába rúghatnak akkor, ha a külföldi szereplők éppen a portfóliójuk megtisztításával vagy a veszteségeik enyhítésével vannak elfoglalva. “Ami korábban egy fejlett, beállt bankpiacnak tűnt, az most átalakulhat, így új szereplők is könnyebben érvényesülhetnek” – mondja Fenyvesi Csaba.

Az osztrákoknak fáj a legjobban

“A nemzetközi bankok nem Magyarországra optimalizálnak, mindig oda koncentrálják a tevékenységüket, ahonnan több profitot tudnak szerezni, ezért a jelenlegi helyzetben Magyarországról inkább kivonják majd a tőkét” – mondta az [origo] kérdésére egy, a bankszektort jól ismerő forrás. Szerinte a multi nagybankok közül az osztrák bankok – az Erste és a Raiffeisen – kivételt képeznek, számukra a magyar piac majdnem olyan fontos, mint a hazai, a két ország szoros kapcsolatai miatt.

Nem véletlen, hogy a nemzetközi reakciók közül az Ausztriából érkezők voltak a legkeményebbek: az osztrák külügyminiszter “a létükben fenyegetett” osztrák bankokról beszélt, a pénzügyminiszter “hatalmas és azonnali veszteségekre” hívta fel a figyelmet, az osztrák kormány pedig kilátásba helyezte, hogy “egzisztenciális fenyegetésre” hivatkozva megtámadja az Orbán-kormány lépését.

Az Erste és a Raiffeisen tehát speciális helyzetben van a nemzetközi tulajdonú hazai bankok közül, az ő kivonulásuktól így az [origo] által megkérdezett elemzők egyike sem tart. A kivonulásra vonatkozó feltételezéseket egyébként bő egy évvel ezelőtt, a gazdasági válság súlyos kelet-európai következményei láttán minden nagyobb hazai bank külföldi anyabankja határozottan tagadta. A Raiffeisen bécsi központjában például a Figyelő megkeresésére akkor azt mondták: “Exit stratégián sehol sem dolgozunk. Nem tervezzük a kivonulást a régió azon országaiból – így Magyarországról vagy éppen Ukrajnából – sem, amelyet a legerősebben érintett a válság. Hosszú távú terveink vannak Közép- és Kelet-Európában, a magyar Raiffeisen ráadásul sok éven át az egyik legjobban teljesítő leányvállalatunk volt.”

Az Ersténél szintén többször hangsúlyozták az elmúlt években, hogy nem tervezik a visszavonulást Magyarországról, sőt inkább erősítenének. “Minden nehézség ellenére erősebb pozíciót kívánunk elérni. Nem akarjuk megelőzni az OTP Bankot, de szeretnénk a második helyet megszerezni” – jelentette ki Andreas Treichl, a bécsi anyabank elnök-vezérigazgatója még 2010 januárjában.

A súlypont áttevődik

A többi külföldi tulajdonú bank stratégiájában azonban a szektort ismerő források szinte biztosra veszik a változást, és bár szerintük kivonulásról rövid távon valószínűleg egyikük sem dönt, a súlypont biztosan áttevődik más országokba. Olyan célpiacokra, ahol – mint az egyik névtelenséget kérő banki vezető fogalmazott – “nem kell folyton azzal szembesülni, hogy az óriási céltartalékok megképzése és a brutális bankadó után iszonyú feltőkésítésre van szükség, vagy hogy a kormány újabb és újabb húzásai miatt tovább értéktelenedik a portfólió”.

Érdekes a helyzete az MKB-nak, amelynek az anyabankja, a Bayerische Landesbank már korábban bejelentette, hogy a válságban elszenvedett veszteségei miatt néhány év távlatában több érdekeltségétől megválik. “A bankcsoport és konkrétan az MKB reorganizációs tervét most még nehezebb lesz végrehajtani” – mondta egy, a bankot jól ismerő forrás, arra utalva, hogy a nehezebb piaci körülmények között az MKB átalakítása is problémásabb lehet. A forrás hozzátette, hogy “még nehezebb is lesz eladni a bankot, ha a tulajdonos ilyen döntést hozna”.