A jövő a lábunk alatt: földcement tégla és a fenntartható építéshez vezető út

A tégla a kollektív képzelet része, amikor az építésről gondolkodunk. Ezek elemi, mindenütt jelenlévő, moduláris, könnyű és megbízható anyagok az épületek felállításához. A hagyományos kerámiatéglagyártás azonban az agyag magas hőmérsékleten történő égetésén alapul, amelyet gyakran nem megújuló fosszilis tüzelőanyagokkal, például szénnel vagy földgázzal működtetnek. Ezenkívül a szállítási folyamat jelentősen növeli a környezeti lábnyomot, mivel az anyagok nehezek és terjedelmesek. 

Ennek fényében egyre nagyobb az érdeklődés az olyan alternatív építőanyagok iránt, amelyek kisebb környezeti hatást és nagyobb fenntarthatóságot biztosítanak. A földcement téglák – vagy tömörített stabilizált földtömbök – jó példa egy létező alternatívára, mivel a helyi nyersanyagok felhasználása és az égetési folyamat kiküszöbölése miatt kisebb a környezeti lábnyomuk, miközben a hagyományos téglák számos sajátos tulajdonságát megtartják.

De mi is az a tömörített stabilizált földtömb? 

A közismert nevükön földcement téglák vagy ökológiai téglák, ezek száraz szervetlen altalajból, nem expanzív agyagból, adalékanyagokból és portlandcementből álló építőanyagok. A téglák megfelelő gyártásához elengedhetetlen a megfelelő talaj kiválasztása: jellemzően az 50%-nál nagyobb homoktartalmú talaj és a 20-30% közötti agyagtartalmú agyag a legmegfelelőbb. Az évek során számos technikát fejlesztettek ki ezen anyagok gyártásának és felhasználásának optimalizálására, beleértve a talajok, a kötőanyag százalékos arányának, a tömörítési módszereknek és a kikeményítési technikáknak a javítását.

A gyártási folyamat meglehetősen egyszerű. A talaj előkészítésével és kis mennyiségű cementtel való összekeverésével kezdődik, amelyhez fokozatosan vizet adnak, amíg el nem érik a kívánt konzisztenciát. Ezt követően a talaj és a cement keverékét egy prés segítségével tömörítik, nyomást gyakorolva, hogy szilárd téglák jöjjenek létre, amelyeken lehetnek lyukak, de lehetnek lyukak nélkül is. A tömörítés után a blokkokat egymásra rakják, és egy ponyva vagy műanyag borítás alatt hagyják megszilárdulni, hogy a megfelelő megszilárduláshoz szükséges nedvességet megőrizzék.

Az ökológiai téglák egy sor jelentős előnyt kínálnak. A hagyományos kerámiatéglákhoz képest olcsóbb az előállításuk, ugyanakkor lenyűgöző szilárdsággal és tartóssággal rendelkeznek, ami hosszú élettartamú, a különböző éghajlati viszonyoknak ellenálló szerkezeteket garantál. Még önhordó szerkezetként is működhetnek, lehetővé téve az acélrudak áthaladását, valamint a vízvezeték- és elektromos vezetékek elrejtését. 

Számos előnye ellenére vannak kihívásai is. A speciális berendezések, például kézi vagy hidraulikus présgépek szükségessége kezdeti beruházási kihívást jelenthet egyes építők számára. Továbbá a blokkok szerkezeti integritásának biztosításához elengedhetetlen a minőségellenőrzés, amely gondos talajválasztást, pontos cementarányokat és megfelelő kikeményedési módszereket igényel.

Mivel azonban ez egy olyan anyag, amelynek előállítása nem igényel nagy technológiát vagy tudást, maga az építkezés helyszínén is elkészíthető, helyi munkaerővel és a földterület talajának felhasználásával. Ez a helyzet az afrikai közösségi projektek esetében, mint például az AWF általános iskolák Karamojában, vagy a Kéré Architecture által készített Gando tanári lakások, ahol a közösség maga is részt vett a blokkok gyártásában, amelyek természetesen jól alkalmazkodnak a helyi éghajlathoz.

Ezek a blokkok a falakon túlmutató funkciókat is betölthetnek. Ilyen például az Albert Faus által tervezett Bangre Veenem Iskolakomplexum középiskolája és kiegészítő épületei, ahol a blokkokat a falakban használják, és kupolákat hoznak létre a termek felett. A téglák pontos görbülete révén, amely a fölötte lévő fémlemezek mellett légpárnát képez, hozzájárulnak a hőkomfort javításához a forró éghajlaton.

Az anyagot iparosítani is lehet, megőrizve természetes tulajdonságait, de jobb felületet és pontosabb méreteket adva hozzá, ami jól működhet nagyobb léptékű projekteknél vagy azoknál, akik kevésbé nyers esztétikára vágynak. Ez a helyzet például a Symbiosis Egyetemi Kórház és Kutatóközpont esetében, ahol az ökológiai blokkfalak betonlapokon nyugszanak, és homlokzati elemekké vannak megmunkálva. Egy másik példa Brazíliából származik, az Ayako e Zebulun Arquitetura által tervezett Vargem Grande házból, ahol az iparosított földcement téglából készült párhuzamos nyeregtetők alakítják a ház térbeliségét egy lejtőn, és az anyagot kívül és belül is láthatóvá teszik.

Forrás: www.dezeen.com