A BIG létrehozta a “világ legkörnyezetbarátabb bútorgyárát” Norvégiában – VIDEÓ

A BIG építésziroda a Vestre kültéri bútorgyártó cég számára egy norvég erdőben épített egy tömegfából készült Passivhaus minősítésű gyárat, amely zöld tetővel és napelemekkel, valamint egy külső csúszdával rendelkezik. A The Plus gyárfejlesztés ahelyett, hogy egy ipari parkban foglalna helyet, 300 hektárnyi erdőben fekszik Magnor falu közelében, a svéd határon.

A kereszt alakú épület négy dupla magasságú szárnyból áll, amelyek mindegyike a Vestre gyártási folyamatának különböző szakaszait foglalja magában, és egy központi irodaterületből indul ki, amelynek középpontjában egy belső udvar található.

A mindössze 18 hónap alatt felépített, 7000 négyzetméteres gyár nagyrészt fából készült, és a PEFC tanúsítvánnyal rendelkező keresztragasztott fából (CLT) és ragasztott rétegelt fából (glulam) készült szerkezetében 1400 tonna szén-dioxidot tárol, közölte a Vestre. Az épület az energiahatékony Passivhaus stratégiákat egy áramvonalas, robotok által segített gyártósorral kombinálja, amely a bútorgyártó cég szerint 90%-ak csökkenti az energiafogyasztást egy hagyományos gyárhoz képest. Az energia- és fűtési igényeket részben 900 tetőtéri napelem, 17 geotermikus kút és a falak mögé rejtett hőszivattyúk segítségével fedezik majd, amelyek a gyártási folyamatból származó felesleges hőt fogják fel.

A Vestre szerint mindez együttesen a The Plus a “világ legkörnyezetbarátabb bútorgyárává” teszi, mivel 55 százalékkal kevesebb energia- és anyagkibocsátást generál, mint egy hasonló épület. A vállalat állítása szerint a projekt így “Párizs-biztos” is, mivel megfelel a Párizsi Megállapodásban meghatározott globális céloknak, amelyek szerint 2030-ig felére kell csökkenteni a kibocsátást. Ez az értékelés azonban nem veszi figyelembe az épület teljes életciklusa során keletkező kibocsátásokat, beleértve a Vestre gyártási folyamatához kapcsolódó kibocsátásokat is.

Összességében a The Plus nem éri el a nettó nulla kibocsátást, amelyet minden régi és új épületnek 2050-re el kellene érnie ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódjon.

Ehelyett a projekt a hírek szerint jó úton halad afelé, hogy az első olyan ipari épület legyen az északi országokban, amely eléri a legmagasabb minősítést a BREEAM környezetvédelmi tanúsítási rendszerben, amelyet csak a projektek legjobb egy százaléka kap meg.

“Nincs olyan ipari épület, amely akár csak megközelítette volna a legmagasabb szabványt, még a második legmagasabbat sem. Tehát BREEAM-ügyileg még egy olyan példaépület sem volt, amelyet követni tudtunk volna.” – mondta Viktoria Millentrup, a BIG tervezési vezetője.

Ehhez képest a The Plus belső terét a szénsavas vörösfenyő homlokzatán végigfutó hatalmas ablakok és a közepét átszelő üvegezett udvar teszi csupaszabbá, és mindkettőhöz hatalmas külső sárga csigalépcsőn keresztül juthatnak el a látogatók, az üvegezett irodahelyiségek mellett elhaladva. A belső udvar középpontjában egy magányos norvég juharfa áll.

“Nem szokványos, hogy egy gyár ennyire a fenntarthatóságra koncentráljon. Sok vállalat számára a termelés a költségek alacsonyan tartásáról és elrejtéséről szól”. – mondta David Zahle vezető építész.

Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el

 

A Vestre szerint a The Plus célja, hogy a fenntarthatóbb építési és termelési módszerekkel kapcsolatos elképzeléseket megismertesse a nagyközönséggel, és “hidat építsen a Greta Thunberg-generáció és az iparosok között”.

“A projekt nagyon átlátható, szinte nyílt forráskódú mind a termékek előállításának módját illetően, mind pedig abban, ahogyan megnyitottuk a homlokzatot, hogy közelebb hozzuk az embereket” – mondta Zahle. “Meghívjuk az embereket, hogy sétáljanak fel a tetőre, hogy megtekinthessék a gyártási folyamat lépéseit, és parkot hozunk létre körülötte, hogy még egy gyár is a jó élet megteremtésének részévé váljon”. – tette hozzá.

A Plus négy szárnyának mindegyikét a környező erdőkből gyűjtött magvakból termesztett zöldtetők és napelemek koronázzák, amelyek együttesen évente 250 000 kilowattóra megújuló energiát termelnek. A tetőket alul hatalmas, 14 méter hosszú és öt tonnás ragasztott gerendák tartják, amelyeket “hosszú csavarok és nagy erő” segítségével hajlítottak kettős ívű szerkezetbe – mondta Magnus Holm Andersen, a Woodcon faipari beszállító cég projektmenedzsere.

Belülről a gyárat világos fenyőfával burkolták, amely szöges ellentétben áll a külső, szénfekete kivitelű külsővel. A négy szárny mindegyikében – amelyekben a Vestre faipari és porfestő műhelyei, valamint egy raktár és egy összeszerelő állomás található – színkódolt berendezések és folyamatábra-szerű padlójelzések találhatók, amelyek célja, hogy a látogatók felülről követhessék a gyártási folyamatot.

Az egyes szárnyak falai mögött egy-egy műszaki folyosó rejtőzik, ahol a gyártási folyamat során keletkező hulladékokat újrahasznosítják. Itt a fémalkatrészek mosásához szükséges vizet megtisztítják és megszűrik, így 90 százalékát visszaforgatják a folyamatba, míg a faforgácsot és fűrészport összegyűjtik, és egy biomassza erőműbe küldik, hogy ott villamos energiát nyerjenek belőle. Eközben a hőszivattyúk az alkatrészek szárítási folyamatából származó felesleges energiát felfogják, és hővé alakítják, amelyet aztán visszatáplálnak a gyártósorba, és az épület melegítésére használnak.

A hulladék és a kibocsátások csökkentése szintén kulcsfontosságú szempont volt az építési fázisban: az összes berendezést vagy elektromos árammal vagy biodízellel hajtották, és minden kivágott fát újra felhasználtak az épület szerkezetének részeként, vagy tároltak, hogy a Vestre bútoraihoz használják fel.

Forrás: www.dezeen.com