731 méter magas futurisztikus torony a Roosevelt-szigeten

A manhattani Roosevelt-sziget nemrégiben indítványozott tornya teljes mértékben átalakítja a város ikonikus látképét, és megváltoztatja lakói életmódját.

A francia Rescubika építésziroda a „Mandragora” projektjét egy futurisztikus, környezetbarát felhőkarcolónak képzeli el, amelyet több mint 10 000 növény borít majd. Ha a jövőben megépülne, ez lenne a világ legmagasabb „szénelnyelő” tornya, amely több CO2-t szívna fel, mint amennyit kibocsátani képes.

A példátlan struktúra hullámzó homlokzata több, mint 730 méter magasra emelkedik az ég felé. A tervek szerint a Mandragora épületét 36 szélturbina és közel 2200 négyzetméternyi napelemek hajtja majd. A szerkezet alsó része nagyban hasonlít egy a tengerben kikötött tengerjáró hajó alakjára. Hosszúkás alapja majdnem olyan széles, mint maga a Roosevelt-sziget, amely a Keleti folyón fekszik a nyugati Manhattan-sziget és a keleten fekvő Queens városrész között.

A torony organikus formatervezése szembetűnő ellentétben áll az azt körülvevő egyenes vonalú, szimmetrikus építészettel. Az építészek azt akarták, hogy az építmény vizuális kapcsolatot teremtsen az emberiség és a természet között annak ellenére, hogy az a világ egyik legnagyobb metropoliszában található. A projektet „holnap városa” gondolatára alapozva fejlesztették ki, amely elméletben 2050-re széndioxid-semleges lesz, a 160 emeletes torony szerves anyagpalettából épülne fel, mint például a fa. A 7710 négyzetméteres „növényfal” hatalmas zöldterületet eredményez az építmény külsején, 8300 cserjével és 1600 fával beültetve.

A torony mind lakossági, mind kereskedelmi helyiségeket kínál. Minden lakáshoz tartozik egy iroda, arra ösztönözve a lakókat, hogy otthonról dolgozzanak, amennyiben az lehetséges, az ingázással járó széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.

Rescubika a tornyot a mandragóra nevű növény után nevezte el, amelynek furcsa gyökéralakja emberi formához hasonlít. “A test szimbolikája szembesít minket saját sorsunkkal, emlékeztetve arra, hogy meg kell őriznünk környezetünket ahhoz, hogy szimbiózisban élhessünk a természettel” – magyarázták az építészek.

Sokan szkeptikusan állnak a projekt megvalósulásához, New York azonban az ambiciózus éghajlati célok elérése érdekében dolgozó városok közé tartozik. Az éghajlati mozgósításról szóló törvény célja, hogy 2030-ig minimum 30 százalékkal csökkentse a város üvegházhatású gáz-kibocsátását, ami némi újítást igényel az építészeti tervezés és a várostervezés terén is. Ha mást nem, a Mandragora projektje segíthet inspirálni más előremutató terveket.

Forrás: www.dornob.com