A megújuló energia infrastruktúra olcsóbb és hatékonyabb, mint a szén-dioxid-leválasztás

A Stanford Egyetem legutóbbi tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy fel kell hagyni a szén-dioxid-leválasztással és a közvetlen levegő-lekötéssel, és az infrastruktúrát megújuló szél-, nap-, geotermikus és vízenergiával kell helyettesíteni.

A Stanford Egyetem Építőipari és Környezetmérnöki Tanszékének kutatói által végzett tanulmány azt állítja, hogy a megújuló energiaforrások olcsóbbak, energiahatékonyabbak és egészségesebbek, mint a szén-dioxid-leválasztási technológiába való befektetés 149 országban.

“Alkalmazhatjuk a leghatékonyabb módját a CO2 eltávolításának a levegőből, de ez nem változtat az égés folyamatán” – mondta Jacobson, a tanulmány vezetője.

“Sokkal olcsóbb és hatékonyabb, ha a fosszilis forrást megújuló forrásból származó árammal vagy hővel helyettesítjük.” -tette hozzá.

Az Environmental Science & Technology tanulmányhoz a csapat az energiainfrastruktúra két különböző “extrém” esetét vetítette előre 149 országban a következő 25 év során. Az egyik közelítette az országok jelenlegi fosszilis tüzelőanyagoktól való függését néhány megújuló energiaforrással, nukleáris energiával és biomasszával, és hozzáadta a szén-dioxid-leválasztáshoz kapcsolódó infrastruktúrát.

A másik a szél-, nap-, geotermikus és vízenergia által termelt hő és villamos energia felhasználásra állt át teljesen, minden energiaszükséglethez, olyan elemek hozzáadásával, mint a jobb tömegközlekedés, a kerékpározás és a távmunka. Ez a forgatókönyv azt is javasolta, hogy a légi közlekedéshez és a hajózáshoz termelt hidrogént a fosszilis tüzelőanyagok helyett megújuló forrásokból származó víz és elektromosság állítaná elő, amiből ma ennyit állítanak elő.

A csapat ezután összehasonlította az egyes forgatókönyvek éves energiaköltségeit, kibocsátását, közegészségügyi hatásait és társadalmi költségeit. 

Az eredmények szerint, ha a 149 ország sikeresen felhagyna a fosszilis tüzelőanyagokkal és a biomassza elégetésével, és helyettesítené a megújuló energiaforrások felhasználásával, több mint 54 százalékkal csökkenne a végfelhasználói energiafogyasztás, az éves energiaköltségek közel 60 százalékkal csökkennének, és több százmilliós megbetegedést és ötmillió halálesetet lehetne elkerülni a légszennyezés miatt.

A tanulmány hasonló megállapításokra épül, többek között az Oxfordi Egyetem tanulmányával, amely óva int a szén-dioxid-leválasztástól és -tárolástól (CCS) való „súlyos függéstől”, mint a sok ország által a Párizsi Megállapodás részeként 2050-re elfogadott nettó nulla energiacélok elérésének eszközétől.

Összességében a tanulmányok azt találták, hogy a megújuló energia infrastruktúra a kevésbé költséges és hatékonyabb technológia a szén-dioxid-leválasztáshoz képest.

A CCS és a Direct Air Capture (DAC) olyan technikák, amelyek CO2-t vonnak ki a légkörből úgy, hogy a környezeti levegőt vegyszereken vagy szűrőkön vezetik át. A kivont CO2-t ezután tartósan tárolják vagy mélyen eltemetik a földben. Ennek megvalósítására olyan infrastruktúrákat építenek, mint a tornyok vagy nagy üzemek, mint például a svájci Climeworks cég izlandi “világ legnagyobb szén-dioxid-leválasztó üzeme” (lenti kép), vagy egy nemrégiben megnyitott nagyüzem az Egyesült Államokban (fenti kép).

Bár a technológia még gyerekcipőben jár, a CCS-t és a DAC-t a magas költségek és bizonyos esetekben a hatékonyság hiánya miatt sok helyen kritikák érik. Mások ugyanakkor a szén-dioxid-leválasztás előnyeit is vitatták, például azt, hogy képes csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a korlátozott megújuló energiaforrásokkal rendelkező iparágakban, és a kutatók továbbra is fejlesztik a technológia hatékonyabbá tételét.

Forrás: www.dezeen.com