Újrahasznosított kunyhó az őslakos Darug emberek előtt tiszteleg Ausztráliában

A svájci székhelyű Leopold Banchini Architects építésziroda sosem riadt vissza a merész projektektől, amelyek egyszerű anyagokat és geometriai formákat használnak fel kivételes és váratlan módon. A cég korábbi lakó-és kereskedelmi projektjei, mint a Moon Ra Shack és az Al Naseej textilgyár egyszerre rusztikusak és túlvilágiak, mintha az építészek egy sokkal zöldebb és fenntarthatóbb jövőbe gyorsítottak volna előre. Legújabb projektjük, a Marra Marra Shack, még nyugodtabb megközelítést alkalmaz, amely annak egyszerűségében még lenyűgözőbb.

Az ausztráliai Új-Dél-Walesben, a Marra Marra Creek patak mentén található ez az “off-grid” kunyhó a terület lenyűgöző történelméből merít inspirációt, és okosan használja ki a bőséges helyben rendelkezésre álló anyagokat: a 200 éves, vasfakéregből készült, újrahasznosított villanyoszlopokat. Kívülről a faház szögletes, ablakokkal fedett homlokzata és nagyméretű napellenzője szerény és visszafogott megjelenést kölcsönöz neki. A projekt egyrészt a belső tér a minimalista szépség tanulmánya és a föld, annak történelme és a darug nép iránti tisztelet gyakorlása, amelyhez hagyományosan tartozik.

Az “off grid” vagy off the grid egy angol nyelvű kifejezés, aminek magyar jelentése “hálózaton kívüli”-t jelent, azaz víz-,gáz-, elektromos és távközlési hálózatoktól (vagy ezek egy részétől) független életmódot takarja. A kifejezést az ilyen infrastruktúra nélküli épület jellemzéseként használják.

“1788-ban Cook kapitány és flottája behatolt a Hawkesbury folyó deltájába és a Sydney védett öblébe” – magyarázták az építészek. “A Dyirabun (Hawkesbury) folyó bejáratánál először a darug nép fogadta, amely az idők kezdete óta ezen a parton élt. Nem sokkal később a britek gyarmatosították az ausztrál területet, és utak és elektromos vezetékek hálózatát építették ki a hatalmas országon. A villanyoszlopokat a legjobb helyi keményfákból készítették. Később ezeket az oszlopokat lassan felváltották az acéloszlopok.”

“A Marra Marra Creek kis közösségét a 18. század elején telepesek hozták létre, valószínűleg rabszolgamunkások segítségével művelve a földet. Az elektromos hálózat azonban soha nem érte el a patakot, így a közösség a mai napig “hálózaton kívül” maradt, és csak dagálykor hajóval lehetett megközelíteni. A Marra Marra Shack a darug nép földjén épült. Elismerjük a háznak otthont adó földterület hagyományos gondozóit, gazdag kulturális örökségüket és mély kapcsolatukat az országgal, és tisztelettel adózunk a múlt, a jelen és a jövő idősei előtt. Mindig is volt, mindig is lesz őslakos föld”. – tették hozzá.

Az építészek a mennyezet és a padló gerendáihoz a Darug régióban növő foltos gumifával egészítették ki ezeket a 200 éves villanyoszlopokat. A tér más részein a telepesek által a patak partján épített régi mólóról származó, újrahasznosított terpentinfa lett bútor és más apró részletek láthatók. A faház a föld lejtőjével együtt lépcsőzik lefelé, így az otthon egyetlen nagy, északi fekvésű ablaka körül érdekes, teraszos belső tér alakul ki. Ezt az ablakot ellensúlyok segítségével fel is lehet emelni, hogy a teret a friss levegő felé nyissák.

A kunyhó egyetlen olyan eleme, amely nem fából készült, a homlokzaton lévő vékony tűzálló szálcementlemezek. Az energia- és munkaigényes betonalapok helyett az építészek a homokkő alapkőzethez szegezték a lábazatokat. A legjobb az egészben, hogy a tetőn napenergiát és vizet is gyűjtenek, így az otthon teljesen önfenntartó.

Forrás: www.dornob.com / www.archdaily.com