Testesített energia az építőanyagokban: mi ez és hogyan kell kiszámítani

Minden emberi tevékenység hatással van a környezetre. Egyesek kevésbé befolyásosak, mások sokkal, de sokkal inkább. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint az építőipar felelős az összes üvegházhatású gáz kibocsátás 30 százalékáért. Az olyan tevékenységek, mint a bányászat, a feldolgozás, a szállítás, az ipari műveletek és a vegyi termékek kombinációja olyan gázok felszabadulását eredményezi, mint a CO2, CH4, N2O, O3, halogénezett szénhidrogének és vízgőz. Amikor ezek a gázok a légkörbe kerülnek, elnyelik a napsugarak egy részét, és sugárzás formájában újra elosztják őket a légkörben, felmelegítve bolygónkat. A naponta felszabaduló gáztömegű gázzal ez a réteg megvastagszik, ami miatt a napsugárzás behatol a bolygóra és ott marad. Mára ez a „réteg” olyan vastag lett, hogy az emberiségnek súlyos következményekkel kell szembenéznie, mint például az elsivatagosodás, a jég rohamos olvadása, a vízhiány, valamint a viharok, hurrikánok és árvizek felerősödése, ami módosította az ökoszisztémákat és csökkentette a biológiai sokféleséget.

Az építészek egyik legnagyobb aggodalma az épített épületek szén -dioxid -kibocsátásának csökkentése kell, hogy legyen. Ha ezt a minőséget mérni, számszerűsíteni és értékelni tudják, az már jó kiindulópont.

A megtestesített energia vagy a megtestesült szén kifejezés az adott anyag életciklusa során az összes üvegházhatású gázkibocsátás összhatására utal. Ez a ciklus magában foglalja az anyag kitermelését, gyártását, az építést, annak karbantartását és ártalmatlanítását. Például a vasbeton egy rendkívül magas megtestesült energiájú anyag. A cement gyártásakor nagy mennyiségű CO2 szabadul fel a kalcinálási szakaszban, ahol a mészkő kalcium -oxiddá (égetetlen mész) alakul át, valamint a fosszilis tüzelőanyagok kemencében történő égetésekor. Ha ezeket a kérdéseket hozzáadjuk a homok és kő kiaknázásához, a vas betonvashoz való felhasználásához, az építkezésre történő szállításához, és hozzáadjuk a keverékhez, akkor megérthetjük a projekt minden döntésének környezetre gyakorolt ​​hatását. Más építőanyagok, például a kerámia, a tégla és a műanyag gyártása is nagy mennyiségű energiát igényel, mivel a bennük használt ásványokat energiaigényes eljárások során kell kinyerni és kezelni.

Fontos szem előtt tartani, hogy az épületek esetében kétféle szén -dioxid -kibocsátás létezik: Embodied Carbon és Operational Carbon. Ez utóbbi az egész épület élettartama során kibocsátott összes szén -dioxidra vonatkozik, nem csak az anyagokra, ideértve az áramfogyasztást, a fűtést, a hűtést és így tovább. A környezettudatosabb projektek létrehozásához elengedhetetlen az építőanyagokba beépített energia vagy szén mennyiségének megértése. Egy „fenntartható anyag” is járhat nagy energiaterheléssel a helyi rendelkezésre állás és az esetleges szállítás típusának és hosszának függvényében.

Az épületek környezeti hatásainak számszerűsítésére szolgáló szabványosított módszer az anyagok kinyerésétől és a termékek gyártásától a hasznos élettartamuk végéig és ártalmatlanításukig az életciklus -értékelés (LCA). Kvantitatív módszertan alkalmazásával számszerű eredményeket kapunk, amelyek tükrözik a hatáskategóriákat és lehetővé teszik a hasonló termékekkel való összehasonlítást. Hasonló célból a Bathi Egyetem (Egyesült Királyság) összeállított egy listát, amely összehasonlítja a világon leggyakrabban használt anyagok energiatartalmát.

Vannak más eszközök és technológiák is, amelyek ígéretesek a folyamat megkönnyítésére. Az Autodesk a Carbon Leadership Forummal és más építőipari és szoftvercégekkel együttműködve kifejlesztette az Embedded Carbon in Construction Calculator (EC3) eszközt, amely minden béta felhasználó számára elérhető. Az ötlet az, hogy a felhasználók rendelkezésére bocsássák azokat az információkat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak az épület egyes elemeinek szén -dioxidjával kapcsolatban, és elősegítik az intelligens, tudatos és elérhető megoldásokat azok számára is, akik nem szakemberek. Mint mindig, a döntéshozatal tudatossága és a rendelkezésre álló lehetőségek tudatosítása mindig a legjobb módja annak, hogy intelligensebbé és fenntarthatóbbá tegyük a folyamatokat.

• 

• 

• 

Forrás: www.archdaily.com