napi hírmorzsák

Tervezési útmutató: A Net Zero épület 7 alapvető jellemzője

Kiribati lakossága körülbelül 110 000 fő, gazdasága a halászatra és a mezőgazdaságra épül. A Csendes-óceán középső részén található 33 szigetből álló ország legmagasabb pontja mindössze 81 méterrel van a tengerszint felett, ami potenciálisan az első olyan országgá teszi, amely a globális felmelegedés és a tengerszint ebből következő emelkedése miatt teljesen eltűnhet. Az éghajlati válság az elmúlt években viták tárgya volt, és az olyan kifejezések, mint a szénlábnyom, az üvegházhatás, a légköri aeroszol és sok más, már a szókincsünk alapfogalmaivá váltak. Egy másik széles körben használt kifejezés a “nettó zéró”, vagy nettó nulla kibocsátás, amelyet különböző iparágak és országok épületeinek céljaként használnak. Alapvetően azt jelenti, hogy az energiamérleg nulla.

Ahogyan azt a 2015-ös párizsi megállapodás is szorgalmazza, amelyet számos ország a COP 21 konferencián írt alá, a világnak az évszázad közepére nullára kell csökkentenie a nettó kibocsátást, ha esélyt akar arra, hogy a hőmérsékletet 2ºC alatt tartsa. Még ha a kibocsátásról először a gyárakból vagy a teherautókból kiáramló fekete füst jut is eszünkbe – amelyeket a helyiek nagy gonosztevőknek tartanak -, az építőipar is fontos szereplője ezeknek a kibocsátásoknak. A World Green Building Council szerint az ágazat globálisan az energiafogyasztás 36%-áért, az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás 38%-áért és az erőforrás-fogyasztás 50%-áért felelős. És ez a lábnyom 2060-ra várhatóan megduplázódik.

Az épületek esetében a nettó nulla energiafelhasználás egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy annyit kell termelni, amennyit egy év alatt el lehet fogyasztani. Ha a szén-dioxidot is beleszámítjuk, az érvelés ugyanez. Más szóval a cél az, hogy az építés és a működtetés során kibocsátott összes szén-dioxidot elfogyasszuk vagy elnyeljük, ami a felhasznált energián felül fedezi az anyagok által kibocsátott mennyiséget. A WGBC szerint a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású épület definíciója az, amely “nagymértékben energiahatékony és megújuló energiaforrásokkal működik a helyszínen és/vagy a helyszínen kívül, a fennmaradó szén-dioxid-kiegyenlítő egyenleggel”.

Egyszerű koncepció, de nem olyan könnyű megvalósítani. Hogyan lehet ezt a célt konkrét intézkedésekkel elérni a tervezési folyamat során, valamint a megoldások, anyagok és termékek kiválasztása során? Valóban lehetséges-e elérni ezt a célt, vagy legalábbis közelebb kerülni hozzá az új építkezések és felújítások esetében? Az alábbiakban felsorolunk 7 dolgot, amit figyelembe kell venni, hogy hozzájáruljunk ehhez a globális célkitűzéshez.

A bioklimatikus építészet fogalmainak alkalmazása
Bármennyire is feleslegesnek tűnik, a bioklimatikus építészet és a passzív koncepciók alkalmazása kulcsfontosságú összetevője a nettó nulla épület elérésének. A helyi éghajlathoz és kontextushoz kapcsolódó projektek tervezésével energiát lehet megtakarítani. Ez azt jelenti, hogy a lehető legtöbb természetes fényt kell felhasználni napközben, miközben a hőenergia-veszteségeket is kiegyenlítjük. A keretek tájolása, a jól kiszámított napvédelem és a megfelelő helyeken elhelyezett elnyelő és fényvisszaverő anyagok révén az épület képes passzívan kihasználni a természeti erőforrásokat, az egyes kontextusok igényeinek megfelelően.

Lehetőség szerint helyben biztosítson megújuló energiát
A koncepció középpontjában az az elképzelés áll, hogy az épületek minden energiaszükségletüket alacsony költségű, helyben rendelkezésre álló, nem szennyező megújuló forrásokból képesek fedezni. Ez azt jelenti, hogy a napot például fotovoltaikus panelek vagy vízmelegítő panelek segítségével használják fel. Akár helyi szélrendszerek vagy más megújuló energiaforrások felhasználása, ha lehetséges. Mivel az épület évente kerül kiszámításra, a hálózaton keresztül exportálhatja a felesleges energiát, amely kompenzálható abban az időszakban, amikor az épület nem termel energiát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden épületnek hatalmas erőműnek kell lennie. Ebben az esetben az energiahatékonyság a kulcsfogalom.

Hatékony berendezések és világítás használata
Amikor energiatermeléssel foglalkozunk, lehetetlen nem beszélni a készülékek és a világítás energiahatékonyságáról. Ha a termelés és a fogyasztás közötti egyensúlyt közelítjük meg, a veszteségek csökkentése és az épületben jelen lévő berendezések hatékonyságának javítása létfontosságú. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt az energiamennyiséget kevesebb természeti erőforrással állítjuk elő, vagy ugyanazt a szolgáltatást kevesebb energiával kapjuk meg. Ezért a nagy hatékonyságú berendezések, például a világítás, a hűtés, a HVAC stb., valamint más berendezések, például létesítmények, berendezések, szerszámok, gépek stb. kiválasztásával kevesebb elektromos energiára lesz szükség.

Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható hétköznap reggel 8-17 óra között és szombaton 9-13 óra között:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Tolnai Melinda: 100-as mellék (melinda@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-es mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Ügyeljünk az épület burkolatára
Az energiatermelés vagy a káros források elkerülése mellett az épület hatékonysága is elengedhetetlen. A jól megtervezett burkolat fontos ahhoz, hogy az épület a lehető legjobban kihasználja azt a környezetet, amelyben található. Például egy hideg régióban egy jó hőszigeteléssel rendelkező háznak kevesebb hőt kell veszítenie a környezetbe, csökkentve ezzel a fűtési igényt. Nagy hőamplitúdóval rendelkező helyeken előnyös lehet a hőtehetetlenséggel való munka, mivel a falak és a mennyezetek képesek hőt tárolni, és szükség esetén leadni. Meleg területeken a burkolat lehetővé teheti a terek szellőzését és hűtését, csökkentve a mesterséges hűtés szükségességét, míg a hőszigeteléssel elkerülhető, hogy a burkolaton keresztül bejutó hő miatt a belső terek hűtésére túlzottan nagy szükség legyen. Más szóval, a burkolat energiahatékonyságának növelésével ez az épület használata során kibocsátott működési szén-dioxid mennyiségének csökkenésével jár.

Fektessünk be ablakokba és ajtókba
Ez a hatékonyság kulcsfontosságú eleme, és általában a költségek jókora részét teszi ki az új és átalakított épületeknél. Az ablak fő szerepe az épületben tartózkodók jólétében van, mivel napfényt és kapcsolatot teremt a külvilággal; ez jól szemlélteti a nagy méretek és/vagy a nagy átláthatóság trendjét. Ebben az összefüggésben az ablak az energiatakarékosság, valamint a téli és nyári kényelem optimalizálásának fontos eszköze. Az éghajlati sajátosságok ezért meghatározzák az ideális ablakválasztást. Hideg éghajlaton a magas hőszigetelés (azaz az alacsony Ug-érték) és a napból származó szabad hő fokozott bejutása (magas szoláris nyereség; g-érték) kombinációja lehetővé teszi a fűtési energia megtakarítását és az ablak közelében a hideg felület érzékelésének minimalizálását. Másrészt a meleg éghajlaton a nap hőjövedelmét (alacsony g-érték) ésszerű szigetelési szinttel együtt kell kezelni, hogy a beltéri hőmérsékletet nagy hűtési terhelés nélkül, csak hatékony szellőztetéssel lehessen minimalizálni. A modern bevonatos üvegek hatékony ablakkeretekkel kombinálva ma már lehetővé teszik, hogy megtaláljuk az arany középutat e két szempont között.

A fosszilis tüzelőanyagok megszüntetése
Egy másik kulcsfontosságú koncepció a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése az épületben. Ezeket többnyire épületek fűtésére, vízmelegítésre vagy főzésre használják. Tehát a gáz vagy olaj használata helyett részesítsük előnyben a megújuló forrásokat, mint például a biogáz és a fa. A kontextustól függően a hőszivattyúk és a geotermikus energia is használható, valamint a villamos energia, lehetőleg tiszta és megújuló forrásokból, például nap-, szél- vagy akár vízenergiából.

Vegyük figyelembe a beágyazott szén-dioxidot
A projektben felhasznált minden egyes elem hatásának figyelembevétele szintén elengedhetetlen a nettó nulla cél eléréséhez. Az egyes anyagokban megtestesült szén az üvegházhatású gázok kitermelés, szállítás, gyártás és telepítés során keletkező kibocsátásának összegére utal. Míg például a beton olyan anyag, amely gyártása során hatalmas mennyiségű szenet bocsát ki – különösen a cement esetében -, addig a fa felhasználása egy projektben csökkenti az épületbe beépített szenet, mivel az anyag a fa növekedése közben elnyeli a szenet. Az üveg viszont, bár gyártása során nagy mennyiségű szenet fogyaszt, nagymértékben újrahasznosítható, amit szintén figyelembe kell venni az egyenletben. Egy teljes épület megtestesült szén-dioxid-kibocsátásának értékeléséhez az épület teljes életciklusa során az épületben részt vevő valamennyi anyagra és folyamatra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási adatokhoz kell hozzáférni.

Az épületek környezeti hatásainak számszerűsítésére használt szabványosított módszer az anyagkitermeléstől és a termékgyártástól a használaton át az életciklus végéig és az ártalmatlanításig a környezeti életciklus-értékelés. Ezen elemzés segítségével összesíthető egy termék ellátási láncának környezeti hatása. Az eredményeket környezetvédelmi terméknyilatkozat (EPD) formájában mutatják be, amelyet a gyártók egyre gyakrabban vesznek figyelembe termékeik esetében, hogy megfeleljenek a számszerűsített környezeti információk iránti növekvő piaci igénynek.

Bár az ehhez hasonló globális viták túl távolinak tűnhetnek a mindennapi életünktől, látjuk, hogy egyszerű gesztusokkal is lehet változást elérni. A szkepticizmus a témával kapcsolatban egyre inkább átadja a helyét a kétségbeesésnek, hogy a következő generációk számára egy sokkal ellenségesebb világ vár. A nettó nulla százalékos épületek magas kezdeti beruházásokat igényelhetnek, akár az építés, akár az átalakítás során. Ezek azonban úgy tekinthetők, mint egy befektetés a világ virágzásához és megmaradásához, ahogyan mi ismerjük.

Forrás: www.archdaily.com


Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható hétköznap reggel 8-17 óra között és szombaton 9-13 óra között:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Tolnai Melinda: 100-as mellék (melinda@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-es mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Ajánlott tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb