Tej- műanyag: tejtermék hulladék kompozitból lett dekorációs tárgyak

Rengeteg elpazarolt potenciál rejlik azokban a dolgokban, amelyeket hajlamosak vagyunk a hulladéklerakókba dobni. De belegondoltál-e már valaha, hogy egy olyan biológiailag lebontható anyag, mint például a fölösleges tej, hosszú távú, hasznos háztartási tárgyakká alakulhat? Tessa Silva, a londoni székhelyű tervező innovatív módon mutatja be hogyan lehetséges mindez, a “Cheese and Chalk” (azaz “Kréta és sajt”) projektjével. 

A Királyi Művészeti Főiskola diplomájával Silva három évig olyan technikát fejlesztett, amelynek során a krétát a vaj és a tejszín előállítása során előállított fölösleges, fölözött tejjel keverte. Normál esetben ez a többlet csak lefolyik. A Surrey biogazdaságból származó tej és a Hampshire-i kőbánya krétájának felhasználásával Silva egy nyújtható anyagot állított elő, amelyet kézzel is meg lehet formázni,  vagy formákba is önthető, akárcsak az agyag. Egy hétköznapi kolbásztöltő segítségével extrudálja az anyagot különféle formákba melyek szintén hátrahagyott ipari hulladékból állnak. 

Ennek a „tej-műanyagnak” olyan állandósága van, mint a levegőn szárított agyag mielőtt a kerámia égetéshez hasonló folyamatban megszilárdítják azt. Pigmentek és színezékek hozzáadhatók a különböző színkombinációk és effektusok eléréséhez, de a „Chalk and cheese” kollekcióból Silva mindent meztelen formájában hagyott, hogy megmutassa az anyag egyedi tulajdonságait. Ez nem az első alkalom, amikor Silva műanyag polimereket helyettesített tejfehérjékkel. 2016-os „Protein” projektje során bebizonyította, hogyan lehet felhasználni annak a 3000 liter tej-hulladéktömegnek egy részét, amelyet egy tejüzem egy hét alatt kidob, műanyagszerű pelletté alakítva azt.

Ez a folyamat kissé úgy néz ki, mint a sajt előállítása, amikor hővel elválasztják az alvadékot a savótól, majd ipari szárítóban szárítják őket, mielőtt összekevernék őket egy természetes lágyítóval. Silva utánozta a sajtolási technikát, amelyet általában műanyag termékek előállításához használnak az alapanyag olyan edényekké való átalakításához, amelyeket meg lehet dolgozni, mint a fát.

• 

• 

Hivatalos honlapja hozzáteszi: „A Protein projekt a tehéntejfehérjék természetes anyagként való felhasználásának vizsgálata szobrok, tárgyak és bútorok kézműves előállításához. A tej minden korban a kultúrák és a civilizációk alapvető részét képezte; a projekt a múlt inspirációját vonja be a jövő gyártásának  befolyásolására. ”

„Az anyag az angol biogazdaságokban keletkező hulladékokból származó tejet használja fel, amelyet a Hook & Son Farm szponzorál. A projekt nem támogatja az ipari gazdálkodást, hanem inkább arra törekszik, hogy a fölösleges tejterméket újrahasznosítsa és értékes nyersanyagként használja fel azt. ”

Noha úgy tűnik, hogy még nem került sor a tömegtermelésre, nyilvánvalóan nagy a lehetősége annak, hogy Tessa újításai befolyásolják a jövőt. Már inspiráltak is egy olyan műhely-sorozatot Londonban, ahol a résztvevők megtanulhatják, hogyan kell dolgozni ezekkel a tejalapú anyagokkal, és hogyan készíthetnek saját tárgyakat belőle. 

Forrás: www.dornob.com