házépítési tudnivalókHírekTudnivalók

Régi B30-as téglaházak hőszigetelése tízennégyszer rosszabb, mint egy modern ház szigetelése

Minden nap kapunk kérdéseket régi lakások, házak hőszigetelésével kapcsolatban.

Favorit kérdés, hogy a régi B30-as tégla falból készült házak hőszigetelési paraméterei milyen értékűek.

Eláruljuk, de nem fognak örülni.

A B30-as tégla falazat hőátbocsátási tényezője 1,4 W/m2K, míg egy mai modern Porotherm téglaház hőátbocsátási tényezője: 0,45 W/m2K. Ez azt jelenti, hogy háromszor jobb egy mai téglaház szigetelése, mint a régi B30-as falazóelemből készült házak hőszigetelése.

Egy modern könnyűszerkezetes ház szigetelése, vagy például egy ProKoncept vagy egy isoteQ építési rendszerből készül ház szigetelése akár 0,1W/m2K is lehet.
Ez pedig azt jelenti, hogy 14-szer jobb a szigetelése egy modern könnyűszerkezetes háznak.

Ha összehasonlítjuk a modern könnyűszerkezetes családi házakat a modern téglaházak szigetelésével, akkor még itt is 400% az előny a könnyűszerkezet, vagy például a ProKoncept javára.

Utánnanéztünk, hogy az elmúlt 10 évben a gázárak több mint 300%-al emelkedtek.

Napjainkra egy rossz szigetelésű 100 m2-es B30-as ház havi fűtésköltsége elérheti a 60-80 ezer forintot. Azaz egy pályakezdő szakmunkás bérével megegyezik a havi fűtésszámla.

Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Zsebő Zsanett: 100-as mellék (zszs@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

A fő kérdés az. hogy egy régi B30-as téglaházból, hogyan lehet egy olyan házat létrehozni, mely megfelel a mai színvonalnak.

  • Először is el kell látni 15 cm vastag Austrotherm AT-H80 hőszigeteléssel. Így a hőszigetelése a falaknak 0,35K értékű lesz.
  • Mit sem ér ha a nyílászárókat nem cseréljük újakra, melyek már minimum 1, vagy 0,7W/m2K hőátbocsátási tényezővel rendelkeznek.
  • Ezután jön a födémszigetelés. Itt javasolt 15 cm Rockwool szigetelés behelyezése a meglévő födémszerkezetre.
  • Sajnos még mindig lesz egy kritikus pontunk, az pedig a padló. Sajnos ennek a szigetelése a legdrágább, azért, mert itt ha behelyezünk 10 cm vastag polisztirolt, majd arra még egy 6 cm aljzatot, az egész lakásunk belmagassága lecsökken. Az ajtókból le kell vágni, de még mindig ott lesz a probléma, hogy nem fog elférni a radiátor az ablak alatt, hacsak az új ablakokat nem építjük magasabbra.

Semmiképpen nem javasoljuk, hogy előbb cseréljen ablakot, mert a jól záró ablakok révén lecsökkenő légcsere miatt a lakásban feldúsul a pára, ami a hideg falakon lecsapódhat. Ez penészesedéshez is vezethet, ezért első lépés a külső falak hőszigetelése.

Egy gyors számolást követően kiderül, hogy egy 100m2-es kockaház utólagos mindenre kiterjedő szigetelése: 2,5 millió forint körüli összegbe kerül.
Ebben még nincs benne az, hogy egy ekkora felújításnál, mivel újra betonoztunk, újra is kell burkolni mindent, majd festeni. Ez további: 1,5 millió forint összeget jelent.
Ha igazán jó munkát akarunk végezni, akkor a villamos és fűtési gépészetet is ki kell cserélni. Ez további 2 millió forintba kerül

Adjuk össze: 6 millió forint. Tehát cca. ezzel az összeggel kell számolnia annak, aki fel szeretné újíttatni a lakását.

Ezért az összegért egy jól felújított modern szigetelésű házat kapunk cserébe. Igaz most nem beszéltünk a vizesedések és tetőjavítások költségéről, mely további milliókat emészthet fel.

 


Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Li Nicole: 100-as mellék (nicole@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Címkék

Ajánlott tartalom

12 Comments

  1. Tisztelt Keszhaz Portal!

    Elolvastam a cikkuket a B30 teglabol keszult haz szigeteleserol. Elgondolkodtatott…megeri beruhazni ra ezt a horribilis osszeget…?
    Milyen megterulesi idovel lehet szamolni?
    Nezzuk csak: ha szigeteletlenul havi 60 ezret fizetunk a gazszamlaert, az kb 5 honapra vetitve 300.000 forint.
    Ha szigeteltunk (ami kb 6 millioba kerult), akkor lecsokken havi 15 ezer forintra a gazszamla. Ez eves szinten (ugyancsak 5 honappal szamolva) 75 ezer forint.
    A megtakaritas evente 225.000 forint.
    A 6 millios beruhazas tehat durvan 26 es fel ev alatt terul meg.
    Persze lehet azzal ervelni, hogy a gaz ara folyton csak emelkedik, igy kisebb megterulesi idovel kell szamolni, DE (pl egy kezdo szakmunkas), aki nem tud elohuzni a parna alol 6 milliot, annak hitelbol kell fedezni a koltseget, ami tudjuk a kamatok miatt mar nem 6 millioba, hanem 8-ban van. Tehat a gaz aranak emelkedese es a kamat terhe kioltjak egymast.

    En ezt nem azert irtam le, mert kampanyolnek a lakas szigetelesek ellen. Szo sincs rola. Szeretnem, ha minden haz passziv haz minositesu lenne hazankban, viszont ezek az irrealis szigetelesi koltsegek ellehetetlenitik az atlagos keresetu emberek beruhazasat. Latva a megterulesi idot, sokan bele se fognak ilyesmibe.
    Aktivabb allami tamogatast kellene nyujtani es a anyagok arat is szukebbre kene szabni, hogy tobb beruhazas induljon el ez ugyben.
    Sajnos az allamnak erre nincs elegendo penze, a szigeteloanyagok arat meg arany arban merik a kereskedok (mert mindenki hamar akar meggazdagodni) – igy a sok szigeteletlen haz meg jo ideig megoldatlan problema lesz kis hazankban.

    1. Kedves Zoltán!
      Természetesen van abban igazság, amit tetszett írni, de ennyi erővel járhatnánk trabanttal, valamint telefonálhatnánk tekerős telefonnal, sőt csatos üvegben is vásárolhatnánk a tejet.
      Az idő halad, új technológiák jelennek meg a piacon. Persze, ha valaki hagyományos módon régimódi megoldásokkal épít házat, akár 3-5 milliót is megtakaríthat egy 100 m2-es családi házépítésen.
      Ha havonta 45 ezer forint a gázszámla különbözet, akkor az egy év alatt 270 ezer forint, ez 10 év alatt: 2.7 millió forint, 50 év alatt pedig 13,5 millió forint ablakon kidobott pénz.
      Egy prémium szigetelésű családi ház és egy szigeteletlen régimódi ház bekerülési költség különbözete pedig 3-5 millió forint, akkor 50 év alatt egy 3-4 szeresen megtérül, illetve nem minden a pénz, hanem az, hogy ennyivel hozzájárulunk unokáink jövőjéhez. pl: lásd, trabant esete. A trabant 200 ezer, egy modern Suzuki, ami kényelmesebb, gyorsabb, biztonságosabb, takarékosabb és nem környezetszennyező pedig 3 millió. Ön melyiket választaná??? A Trabantot vagy a Suzukit??? A fogyasztásban nem nagy különbség lesz elképzelhetően, de az egyik füstöl a másik nem, az egyik kényelmes, a másik nem. Az egyikben van fűtés a másikban hááát… nem igazán. Biztonság??? Megbízhatóság??? Alkatrész??? Sorolhatnánk még az indokokat.
      Ha egyszer meg eladjuk a házunkat, garantáltan értékesebb lesz az ami energiatakarékos és nem 3-5 millió lesz az ár különbözet, hanem az, hogy az egyiket el lehet adni, a másikat meg nem.
      Amit le tetszett írni, hogy 6 millió a különbség, az nem helytálló, ha ennyi lenne akkor abban az olcsóbb házban sok-sok dolog nem ütné meg a mai mércét, melyet háznak nevezhetnénk.
      Tisztelettel:
      Készházportál Ügyfélszolgálat

  2. Nem tudom megállni, hogy eme (életemben igen aktuális) témához ne szóljak hozzá, főleg ezt a pici cikket olvasva. A hozzászólásomban sokszor utalok a saját helyzetre, talán nem érdektelen más típusú házakra is kitérni itt-ott, azt hiszem.

    Mindazonáltal, ha valakinek nincs ennyi pénze, akkor nincs ennyi pénze. Bármilyen fantasztikus is valami, az anyagi tényekkel nincs mit tenni.
    A számok többsége egyébként nagyon-nagyon hozzávetőleges a cikkben (ez egy szinten természetes is, a házak, még a cikkben szereplő típusúak is, igen különbözhetnek, főleg, hogy az emberek igénye is más. Az sem mindegy, hogy hány ablak vagy bejárati ajtó van pl.). Az anyagok hőátbocsátási tényezője még OK, a 0.1 is elérhető éppen a falra, bár ez már elég extrém szint, de az akkor is csak a fal azon része lesz, amelyiken nincs nyílászáró. A tető/födém résznek célszerű elég jónak lennie, ami nem húzza le olyan nagyon, de a 0.6-0.7-es nyílászárók és a padló azért elrontja ezt a szép 0.1-es értéket (1-es ablakban nem gondolkodnék 0.1-es falakhoz, elég rossz kombó. A mi falunk csak valamivel megy majd 0.2 alá, így is furán néz ránk mindenki, de az nem baj, de ablakból 0.6-os lesz, ráadásul fa, mert az tetszik nekem).
    A megtérülés roppant sok dologtól függ, nehéz megmondani. Ha valaki valóban szegény, akkor nem fog 60 ezret fizetni fűtésre, mert nincs miből. Hidegebb lesz, az tény, de ahhoz egy ideig nem olyan nehéz alkalmazkodni.
    A 6 millióhoz (amihez eleve kockaház kell, nekünk emeletes a ház, két kutyaházzal, még a felső szint is átípítésre kerül, mert így nagyobb lesz, de nem sokkal drágább, mert kevésbé lesz macerás a tető.. Hát igen, a tetőtér eleve egy külön téma): Ha régi a ház, akkor a villanyvezeték cseréje valóban kell. A mienk szerencsére nem az, a fűtésrendszer is kiesik, gáz eleve nincs. Mi villannyal fogunk fűteni, egy igazán jól hőszigetelt háznál az sem olyan számottevő, nem vagyunk fázósak. OK, ezek csak mi vagyunk, egyébként sem nagy a ház a bentlakók számához képest, a hőtároló tömeg szerintem jó közepes, vannak olyan házak, amik mire kihűlnek, eltelt a fél tél 🙂 A benapozás fontos, mi speciel vágatunk pár plusz ablakot, mert ez a ház nyaralónak készült s inkább a nyári hőség ellen tervezték a nyílászárókat, ebből a szempontból eléggé sikeresen. Ezért éri meg az eredő hőátbocsátási tényezőt rontó ablakok megfelelő elhelyezése 😉 A nap hihetetlenül sok energiát ad, ezt még egy szigeteletlen házban is érezni, jó hőszigetelés esetén pedig ha süt a nap, akkor a fűtés el van intézve.
    Azt nem tudom, miért kell újraburkolni mindent s ennyiért, nyilván ez is erősen szór, nálunk semmiféle ilyesmi nem lesz, mert a padlószigetelést, mint legkevésbé fontos pontot egyelőre kihagyjuk. Itt is befigyelhetnek speciális esetek, ha van pince, akkor annak a mennyezetét könnyebb s egyszerűbb szigetelni, mint felbontani a burkolatot a nappaliban (nálunk speciel ez van, a maradék, később szigetelendő padlórész max 20 nm), a lejtős telken álló házak esetében a föld melegítő hatása is érvényesülhet…
    A klimatizálás is fontos pont, én nem annyira értek hozzá, sosem volt klímám és nem is lesz, de figyelek rá, mert nem bírom a meleget. A hőszigetelés ebből a szempontból is fontos, valamint a szép nagy szoláris energiát és fényt adó ablakok (vigyázat, ha ráhúzunk a falakra 30 centi hőszigetelést, akkor egy kisebb ablakból lőrés lesz) nyáron kevésbé hasznosak, persze redőny is van a világon (meg sötétítő függöny, néha az a szebb és jobb, de kevésbé hatékony, ha bent van a védelem, amikor már bejutottak a fotonok a házba). Túlnyúló ereszek, fák, utána lehet olvasni, lehet számításokat végezni, egy átgondolt felújítás természetesen erre kitér.
    A nyílászárókat előbb célszerű berakni s azok után szigetelni a szakemberek szerint, sőt az ezeken dolgozó szakembereknek célszerű egyeztetni, hogy pontos és hőhídmentes legyen a nyílászáró és szigetelés találkozása. A légtömörség valóban jelentkezik, de ezen nem segít a nyílászárók utólagos beszerelése, egy jól hőszigetelt ház légtömör. Valamiért ezt a pontot még a szakemberek is elhanyagolják, számomra elképzelhetetlen, hogy ne legyen hővisszanyerős szellőztető a házban. A friss levegő igen fontos s míg egy régi házban a rések elintézik, hogy ne legyen igazán rossz a levegő, egy modern házban könnyedén leromlik a levegőminőség. S nemcsak macerás szellőztetni mondjuk 2 óránként, de rengeteg hőt is vesztünk vele, s a beáramló mondjuk -10 fokos levegő nem is annyira egészséges. A hővisszanyerős szellőztető eleve melegebb levegőt ad, mint a külső hőmérséklet, akár rá is fűt. A fogyasztásáról most nem tudok adatokat mondani, de nekem bőven megéri, főleg, hogy kellemes időben az ablakot fogom használni. De én olyan helyen lakom, ahol megtehetem, hogy nonstop nyitva tartom az ablakokat.
    Egyes passzív ház és szellőztetőrendszer-mániákusok szerint minek a nyitható ablak, én ezt elég buta hozzáállásnak tartom, nálunk természetesen minden helyiségben lesz nyitható ablak, de a többi fix lesz, ami úgy cirka feleannyiba kerül s minek nyithatót rakni be, ha nincs rá szükség?
    Sok dolgot meg kell fontolni, főleg, ha nem a cikkbeli sima kockaház, 100nm, B30-as, gázfűtés a kiindulópont. Ha megnézünk pár táblázatot, könnyen láthatjuk, hogy már egy szolidabb szigetelés is sokat jelent egy szigeteletlen téglaház esetében, persze érdemesebb vastagabbat, hisz az csak az anyagköltséget növeli, a munkadíjat nem különösebben s a hőátbocsátási tényező meredeken csökken. A 0.1 már feleslegesen erősnek tűnik, problémákat vet fel (a vastag falak elvesznek az udvarból/kertből, négyzetméterben ugyan nem sokat, de könnyen lehet, hogy más szempontból problémásak; már említettem az ablakokra gyakorolt hatást, azonkívül ha nagyon kinyúlik a fal, az új csatorna még hagyján, de a tetőt is át kell építeni valamelyest, ez amúgyis jelentkezhet, ha megfelelő tetőtúlnyúlást akarunk a nyári hőség ellen), persze adott esetben ez lehet a jó választás, de hogy nem nagy mai magyar tömegeknek, az biztos.

    A pénzhiányon kívül a legnagyobb gondnak én azt látom, hogy a házak többsége oldalhatáron áll. Legalábbis nekem nagyon így tűnt, amikor sok hónapon át házat kerestünk. Sok utca végig oldalhatáros házakból áll. A mieink is az lett végül, de szerencsére jó a szomszéd, nem akar 1 nm miatt keresztbetenni nekünk. Ha valaki, ahogy mi, házat akar venni, hogy aztán korszerűen felújítsa, jobb, ha figyel az oldalhatárra.

  3. Szabó Zoltán számolgatásához hozzáfűzve… Egy jól szigetelt háznál a fűtési idény is felére csökken. Most nem fejtegetem, miért.

  4. Tisztelt shiNIN!
    Ertem a megjegyzeset, mly a szigetelt haz csokkent futesi idenyere vonatkozott…es egyet is ertek vele.
    Sok hasznos infot irt le a felujitassal kapcsolatban. Es igaza van – akinek sok a 60 ezres futesi koltseg, az kihozza 30-40-bol es fazni fog, esetleg osszehuzodik a csalad, illetve feloltoznek az ott lakok.
    Azert irom ezt ilyen konkretan, mert a szuleim ebben a helyzetben vannak. Van egy 100m2-es kocka hazuk, B30-as teglabol epitve, melynek a szigetelese csak a regi perlites vakolatban merult ki.
    Sok a futesi koltseg, aminek egy reszet gazzal (enyhebb idoben) a tobbi hanyadat szennel (hidegben) oldjak meg.
    Par ev ota a takarekossag abbol all, hogy a 4 ott lako (meg 2 testverem is) osszebb huzodnak, ne kelljen kifuteni az egesz hazat.
    Most a regi es rosszul zarodo ablakok helyett rakattak uj, muanyag ablakokat es bejarati ajtot is csereltek. Ezzel a hideg bearamlasanak egy reszet kizartak, de a fodem es a falak tovabbra is gyenge pontjai az epuletnek (es az ajzatra meg nem is gondolnak).
    Kisnyugdijas emberekkent (es a 2 tanuloval) nem rendelkeznek eleg tokevel az ekkora volumenu felujitast illetoen. A nyilaszarok csereje elvitte minden megtakaritasukat.
    Ezen korulmenyek miatt mondom en, hogy szepen hangzik a totalis szigeteles, de szinte elerhetetlen.

    Es Kedves Keszhaz Tanacsado! A problema az is, hogy ez az ingatlan egy Borsodi kis faluban van, ami azt jelenti, hogy ettol a sokmillios beruhazastol meg semennyivel nem fog tobbet erni a haz, de meg csak el sem lehet adni…esetleg csak joval aron alul. Tehat befektetesnek ez nem a legjobb vallakozas.
    Elnezest kerek, de a 6 millio forintot nem en talaltam ki, hanem a cikkben van leirva, mint teljes felujitasi koltseg, tehat Onok irtak.
    Es igen – a Suzuki (en azert nem ezt a tipust hoztam volna peldanak, mert ha egy jol szigetelt hazat csak egy Suzukihoz hasonlit az autok piacan, akkor baj van)…szoval a Suzuki tenyleg jobb, mint a Trabant. Es a korral haladni kell. Itt viszont nem az a kerdes, hogy milyen uj hazat epitunk (milyen autot veszunk), hanem a ’70-es evekben a kornak teljesen megfelelo szinten epult kocka hazat hogy lehetne a mai igenyeknek megfeleloen leszigetelni (az autos peldaval elve: hogy lehetne a Trabantbol Suzukit csinalni)?
    Sajnos minden problema gyokere a penz (hianya). Ha ez a problema nem lenne, akkor a 60 ezres futesi szamla sem okozna gondot, mint ahogy sok-sok evig nem okozott, mikor is a szuleim egy szenbanyanal dolgozva 144 mazsa szenet kaptak evente juttataskent. Akkor sosem faztunk es nem is tudtuk, hogy rossz szigetelesu a haz. Most mar tudjuk…de nincs penz a korszerusitesre, csak aprodonkent.

  5. Az a helyzet, hogy a pénznél vannak alapvetőbb dolgok.
    Túl sok ember van a Földön, s ezek egy része megszokta a bőséget. Márpedig bizonyos erőforrások ilyen ütemben pazarolva nemhogy örökké, de sokáig sem tartanak.
    Én örülök, hogy embereknek legalább egy része ráébred az anyagi vonzatok miatt arra, hogy nem célszerű pazarolnia az energiát, vizet, élelmet… Az ember nem valami bölcs faj. Vannak okos emberek, de a tömegeket nagy ívben nem érdekli a pazarlás, ha nekik nem kerül anyagilag túl sokba.
    Szigetelni – ésszerű. Valamilyen szinten eddig is az volt (nyilván az extrém szigetelés nem térült volna meg, de valami szolidabb igen, amúgyis, pénztől függetlenül is jólesik nekem, ha nem fűtöm az utcát), de most lett igazán égető, mert egyre jobban érezhető, ha nincs. Pedig ez még csak a kezdet.

    1. Egyetértek, ha nem lenne a válság, vagy nem lennének drágák az energiahordozók akkor sokan nyitott ablaknál fűtenének. Nem kényszerítené rá a többséget, hogy takarékoskodjon – akár környezetvédelemből, akár erkölcsi megfontolásból (mivel pazarolni bűn). Ebből a szempontból jó a drágaság, persze így is van egy réteg akinek ez nem drága és természetesnek veszi, hogy télen pólóban legyen, mondjuk a pincében. A többinek marad a kevesebb négyzetméter fűtése, plusz pulóver. Az igazi, hosszútávú megoldás szerintem a megújuló energiaforrások alkalmazása, ezen belül is a napenergia hasznosítás. A fő probléma az energia tárolás, hiszen a nyári hőség tárolása, és télen történő “kieresztése” milyen jól hangzik, mégis, a raktározás miatt ez egyelőre nem megoldott. Komoly technológiai-technikai kihívás, de szerintem nem lehetetlen. Csak iszonyú sok pénzbe kerül, mint mondjuk annak idején a távfűtési hálózat kiépítése. Ilyenekkel kellene foglalkoznia a tisztelt kormányoknak, államoknak, nem pedig interpretálgatni meg szóvivősködni a politika nagyszínpadán.

  6. T. Hozzászólók!

    Én teljes mértékben Szabó Zoltánnal értek egyet! Hovatovább, a cikkben említett 6.000.000 Ft-os megtérülési (soha meg nem térülési) számításait én radikálisan leegyszerűsíteném!
    6 millió Ft, jelen pillanatban elérhető, egyszerű, éves, bankbetéti kamata nettó 453.600 Ft.
    Akkor most miről is beszélünk?
    Nem, hogy az éves megtakarítást, hanem a teljes éves fűtésköltséget kitermeli, sőt még jut még karácsonyi ajándékra is 🙂 (mindemellett a 6.000.000 Ft még mindig ott virul a bankszámlán)!
    A kamatok és az energiaárak változásával ez az arány romolhat, de nem olyan mértékben, hogy gyökeresen megváltoztassa a relációt.
    Tessék környezettudatosan, élni, megtakarítani, óvni, kímélni! De azért sohase feledjünk gondolkodni, számolni!!!

  7. Üdv!
    Csak megjegyzem,ha szépen lesz leszigetelve, a fűtés számla akkor is 30-40 körül lesz egy 70-100nm-es házban.
    A szigeteléshez annyit hogy, elsőként a falakat kell szigetelni, az nagyon sokat számít, b30-hoz elég 5-10cm , anyagköltség 100-200EEft, muka pedig 2 nap 2 ember, azaz 40EFt kb vidéken.Budapesten persze nem így van, ott több a munkadíj .
    A túl sok szigetelés sem jó!!!!!!!!, a falaknak szellőznie kell.
    Ha valaki mindent leszigetel, ne csodálkozzon hogy azért fog penészedni.A szellőző berendezés pedig a meleget is kiviszi.

    A legjobb megoldás az éghajlatváltozás lenne.Szívesen laknák olyan helyen ahol nem nagyon kell fűteni.

    1. Kedves Sándor!

      Nem törlünk hozzászólást, viszont ebben az esetben megjegyzést kell tenni az Ön válaszához.
      Nem mindegy, hogy 70 vagy 100 nm. Az sem, hogy 2,4 vagy 3 méter a belmagasság.
      70 nm-es házban B30 esetén lehet a fűtésköltség 30 ezer, ha mondjuk fával fűtenek és 10 cm szigeteléssel ellátják a falakat és a mennyezet is kap legalább 15 cm szigetelést.
      Az anyagköltség, amit tetszett írni nem fedi a valóságot.
      A legolcsóbb dryvit rendszer is 10 cm esetén legalább 2500 forint négyzetméterenként a 10 cm szigetelés esetében, azaz minimum 220-280 ezer forint egy 70 nm-es ház esetében.
      2 ember 2 nap alatt ezt nem tudja elkészíteni. Ez 2 embernek szakszerűen kivitelezve minimum 5 napos munkája.
      Nagyon vidéken egy 1500-1700 forint négyzetméterenkénti költség, Budapesten és a dunántúlon legalább 2200-2400 forint négyzetméterenként a munkadíj.
      Ez újabb 150 ezer forintos költség legalább.
      A falaknak meg nem kell szellőzni. Az baj, ha szellőzik a ház a falakon keresztül.
      A szellőző berendezés meg nem viszi ki a meleget. Hiszen pont az a dolga, hogy energiát takarítson meg.
      A meleget a szellőztetés viszi ki a rossz ablakok és a direkt szellőztetés miatt.
      Tisztelettel: Kp.hu ügyfélszolgálat

      1. Minden esetre az írt 6MFt sajnos elriaszt sok embert, és abszolút nem ésszerű.
        Nem fogok vitázni ezen, rengeteg bolt árul Dryvit szigetelő rendszert, ami tulajdonképpen egyszerő olcsó nikecel, csak eladhatóbb névvel.Nem a legdrágább boltot kell választani.Sajnos boltok között is van 30-40%-os árkülönbség.
        Bár ahogy elnézem ez az oldal kereskedelmi, tehát motivált abban hogy a lehető legtöbb profitot hozza.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Back to top button
Close