Ónos eső

2010-06-19 14:08

2024-es friss kedvezményes árak TÍPUSTERVEK LÁTVÁNYTERVEK MODULHÁZ TERVEK

Már az első magyar nyelvű meteorológiai tankönyben is olvashatunk erről. Berde Ákos 1847-ben megjelent „Légtüneménytan” című könyvében említi a az „ólmos esőt”.
Ez a jelenség kimondottan a télhez köthető, de elvétve hideg őszi, és tavaszi időben is előfordulhat. Az ónos esőhöz ugyanis több ezer méter magasságban keletkező kis hópelyhekre is szükség van. (Ezek tulajdonképpen apró kis porszemek körül kialakuló jégkristályok.) Az ónos eső kialakulásának feltétele még, hogy a különböző magasságú légrétegek között jelentős hőmérséklet különbség is legyen. Tehát amikor a felső és a talajközeli réteg 0 Cº- nál hidegebb, és közé egy melegebb réteg kerül. A felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben megolvad, és esővé alakul. Az esőcseppek a legalsó 500-1500 méteres hideg légrétegen keresztűl hatolva fagypont alá is hűlnek. A túlhűlés oka, hogy a kis cseppecskék esés közben nem tudnak kikristályosodni, tehát nem fagynak meg. A középső meleg réteg hőmérséklete akár 8-10 Cº- t is elérheti, amíg a talaj fölötti levegőréteg akár mínusz 6-8 Cº hideg lehet.

Amikor a vízcseppek földre, fára és egyéb tereptárgyakra érkeznek, érdekes fizikai jelenség játszódik le. Az ütődés hatására robbanászerű halmazállapotváltozás lesz, és a víz apró gömb formájában azonnal ráfagy amire ráesett.

Már néhány perces ónos eső is elegendő ahhoz, hogy összefüggő jégpáncél legyen. Amikor a csapadék az esőcseppeknél kisebbek, mindössze parányi méretűek akkor ónos szitálásról beszélünk. Az ónos eső ráfagy a villamos légvezetékekre, és az így keletkező, gyakran 10-15 cm-s jégburok súlya könnyen elszakítja azokat.

Negyed óra elég volt arra, hogy a fákat is vastag jégréteggel borítsa be az ónos eső.

Ez a jelenség akár több megyét, sőt országrészt is érinthet közel egy időben, vagy néhány óra eltéréssel. Így nagy területek maradhatnak áramellátás nélkül. Nálunk ugyanis az áramszolgáltatás jelentős része nem földkábelen, hanem légvezetéken történik. Mivel a tömeges elektromos vezetékek egyidejű pótlására egyetlen szolgáltató sem készülhet fel, így ilyen szélsőséges helyzetben akár többnapos áramszünettel is lehet. A kórházak, rendőrség, és még néhány kiemelt fontosságú „objektum” természetesen rendelkezik ilyen esetekre egyedi áramforrásokkal. A lakosság többségének ellátása azonban csak a károk felszámolása után biztosítható. Az áramhiány miatt a legtöbb helyen számolni kell a központi fűtések, de még a vízellátás kiesésével is.

Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el

Közel húsz éve Kanadában az ónos eső több megyében (tartományban) napokra megbénította az áramellátást. Ez a természeti katasztrófa felkészületlenül érte a lakosságot, és jónéhány emberéletet követelt.

Az ónos eső veszélyességét egy hazai példával is szemléltetem. 2004.február 21-én, és 22-én nagymennyiségű ónos eső esett a budai és a pilisi hegyekben. Az eső ráfagyott a fák koronáira és törzsére. Az ágak, gallyak nagy felületén egy-egy fára akár több tonnányi teher is rakódott. Ezt a terhelést a fák egy része nem bírta, ágak törtek le, törzsek törtek derékba, vagy fordultak ki tövestől a földből. Február 23-án a az erdőterület látogatását a Pilisben, és a Börzsönyben életveszélyesnek nyilvánították, és lezárták a gyalogosok elől is. Az erdészetnek, és a tűzoltóknak több nap kellett, hogy megtisztítsák az utakat, ösvényeket.
Ónos esőben, vagy azt követően ne menjünk erdőbe, ligetekbe, (mert a jég súlya gyakran váratlanul töri le ágakat, és) fokozott veszélynek tesszük ki magunkat.
Az eddigi tapasztalatok szerint az ónos esőre a hideghullámokat követő meleg hullámok beérkezésekor számolhatunk. A Kárpát medence, mint egy „természetes teknő”, elősegíti ezt a jelenséget. A meteorológusok „hidegpárnának” nevezik azt a jelenséget, amikor a melegebb levegő (például domborzat miatt, a teknőből) nem söpri ki a hidegebb alsó réteget.

forrás: www.klimabarat.hu