Minimális építőipari rezsióradíj változása 14 év összehasonlításában

Nagyon sokszor elhangzik a feltett kérdésekben, hogy mennyi a minimális építőipari rezsióradíj.

Ezt 2008-tól kezdve a magyar állam minden évben meghatározza. Ez az összeg nem kötelező, csak a közbeszerzési eljárásokban. Ennek ellenére sok cég alkalmazza a vállalkozói díjak megállapításánál amennyiben rezsióradíjas az elszámolás.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ezt az óradíjat csak olyan cégek alkalmazzák, akik rendelkeznek igazi építőipari céggel, azaz van irodájuk, raktáruk, marketing csapatuk, ügyvezetésük, könyvelőjük és saját munkavállalóik és közterheket is fizetnek. A feketéző “szakemberek” sokszor ugyanezt az árat fizettetik meg az építtetővel, majd később kiderül, hogy zsebbe ment és garancia sincs a munkára.

A megadott összeg csak 2% haszonkulccsal kalkulált, melynél több elvárása van egy mai vállalkozásnak a fejlődése érdekében. Tehát ennél magasabb árakkal találkozhatunk a valós építőipari árajánlatoknál.

Lentebb bemutatjuk a legfrissebb 2022-es minimális építőipari rezsióradíját és a számítás módját és összetevőit.

Minimális építőipari rezsióradíj változása az elmúlt 14 év tükrében:

Jól látható, hogy 14 év alatt közel 300%-kal nőttek a minimális óradíjra vetített munkadíjak az építőiparban

Év	Minimális rezsióradíj mértéke	Közzététele
2008-2009	1900 Ft/óra	2008/17 ÉÁPB határozat 2008.06.16.
2010-2012	1930 Ft/óra	2010/13 ÉÁPB határozat 2010.06.21.
2013	2383 Ft/óra	28/2013. (VI.27.) BM rendelet
2014	2422 Ft/óra	30/2014.(IV.10.) BM rendelet
2015	2490 Ft/óra	40/2015.(IX.14.) MvM rendelet
2016	2550 Ft/óra	27/2016.(IX.14.) MvM rendelet
2017	2870 Ft/óra	15/2017.(VI.7.) MvM rendelet
2018	3300 Ft/óra	30/2018. (XI.26.) ITM rendelet a minimális építőipari rezsióradíj 2018. évi mértékéről
2019	3696 Ft/óra	23/2019. (VIII.14.) ITM rendelet a minimális építőipari rezsióradíj 2019. évi mértékéről
2020	4165 Ft/óra	17/2020.(VI.12.) ITM rendelete a minimális építőipari rezsióradíj 2020. évi mértékéről
2021	4530 Ft/óra	56/2021.(XI.19.) ITM rendelete a minimális építőipari rezsióradíj 2021. évi mértékéről
2022	5070 Ft/óra

Az építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített – a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett – összes költsége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza: – a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, – a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, – a közvetlen gépköltségeket, – a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, – a hatósági eljárások díját, – a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, – az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját.

A minimális építőipari rezsióradíj költségnemei és értékei:

S.sz.	Megnevezés	A vállalkozások előző évi tényadataiból egy munkaórára számított érték, Ft/óra 2022. évre
1.	Alapbér [2022. évben 260.000 Ft alapbérrel (garantált bérminimum) és 174 munkaórával számolva]	1.494
2.	Pótlékok, kiegészítő fizetés	482
3.	Foglalkoztatói járulék:-szociális hozzájárulási adó 13 %	257
4.	Szállásköltség	23
5.	Csoportos személyszállítás	331
6.	Védőruha, védőfelszerelés	16
7.	Munkahelyi szociális szolgáltatás	64
8.	Munkaegészségügyi szolgáltatás	81
9.	Munkavédelmi költség	26
10.	Ügyvitel, munkahelyi irányítás költsége	1.118
11.	Rezsianyag, munkahelyi energia költség	61
12.	Felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége	15
13.	Szerszámhasználat	21
14.	Értékcsökkenési leírás	63
15.	Nyomtatvány, írószer	3
16.	Postaköltség	3
17.	Telefonköltség	5
18.	Bankköltség	16
19.	Egyéb szolgáltatás: minőségbiztosítás, környezetvédelem	2
20.	Kötelező adó, járulék:- iparűzési adó 2 %- innovációs járulék 0,3 %	811
21.	Biztosítások	12
22.	1+21. Összesen	4.177
23.	Produktivitási érték (ledolgozott napok alapján)	87,50 %
24.	Improduktív órák költsége[22. sor összesen x (1,00 – 23. sor)]	522
25.	Veszteségidő aránya	6,50 %
26.	Veszteségidő költsége(22. sor összesen x0,065)	272
27.	Elvárt eredmény	2,00 %
28.	Elvárt eredmény értéke(22+24+26. sor összesen x0,02)	99
29.	22+24+26+28. Mindösszesen	5.070

A több mint 20 tételből álló költségféleségeket számba vevő számítás a 2021. évi minimális értékeket veszi alapul.

A 2022. évre ajánlott, az ITM rendeletben (56/2021.XI.19.) megjelent rezsióradíj – általános forgalmi adó nélküli – legkisebb összege 4.530 Ft-ról 5.070 Ft-ra emelkedhet az ÉVOSZ megalapozott számításai szerint, és az Építő-, Fa- és Építőanyag Ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége egyetértésével, mely 11,9 %-os növekedést, összegszerűen 540 Ft emelkedést jelent.

A 2022. évi minimális építőipari rezsióradíj változását az elvárt garantált bérminimum 19 %-os emelkedése mellett a pótlékok (túlórapótlék, műszakpótlék, egyéb bérpótlékok), a kiegészítő fizetés, valamint az ügyvitel, munkahelyi irányítás költségnövekedése okozta. Ezen túlmenően a csoportos személyszállítás és az energiaköltségek jelentős emelkedése járultak hozzá a minimális építőipari rezsióradíj 2022. évi fajlagos összegének emelkedéséhez.

Az elvárt garantált bérminimum alkalmazása jogszabályi kötelezettség, melynek foglalkoztatói járulékát a SZOCHO adó mértékének csökkentése, illetve a szakképzési hozzájárulás megszüntetése mérsékelte. Az építőipari vállalkozások mobilitásának eredményeként székhelyüktől jóval távolabb is vállalnak munkát, ami elsősorban a személyszállítás költségének növekedését jelenti.

A szakképzetlen munkaerő arányának további növekedése miatt a mérnöki helyi munkavezetés fokozását tette szükségessé, ami kihatással van az ügyvitel, munkahelyi irányítás költségeinek emelkedésére.

Az ágazatban dolgozó vállalkozások rezsióradíja a jelenleg ajánlott minimális építőipari rezsióradíj mértékénél magasabb, átlagosan 6.500,- Ft.

Részletes bemutatás és indoklás

Az 1. sorszám alatt az alapbér szerepel, melynél a 2022. évi garantált bérminimum lett figyelembe véve 1.494 Ft összeggel a 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelete 2. § (3) bekezdése szerint.

A 2. sorszám alatt a pótlékok, kiegészítő fizetés növekedése részben a túlórapótlék növekedésével, részben pedig az alapbér növekedésével függ össze, mivel az szolgál leggyakrabban ezek számításának alapjául.

A 3. sorszám alatt a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési járulék csökkent, a szociális hozzájárulási adó elmúlt évi 1,5 százalékpontos csökkenése, illetve a szakképzési járulék megszűnése miatt.

A 4. sorszám alatt a szállásköltség növekedése annak következménye, hogy a munkavégzés helyétől távolabbi lakhelyen élőknek a korábbinál nagyobb mértékben kell szállást biztosítani.

Az 5. sorszám alatt a csoportos személyszállítás költségeit a megkérdezett tagszervezeti vélemények, jelzések alapján növeltük meg, mely szerint ilyen jellegű költségeik az elmúlt évben növekedtek, legnagyobb mértékben a növekedés a korábbinál több munkahelyet érintő megrendeléseknek tudható be.

A 7. és a 8. sorszám alatt elsősorban a COVID-19 járvánnyal összefüggésben a munkahelyi szociális szolgáltatás és a munkaegészségügyi szolgáltatások értékének növekedésével kellett számolni.

A 9. sorszám alatt a munkavédelmi költségek szerepelnek, melyekre az elmúlt évben a megkérdezett tagszervezetek csak a legszükségesebb feladatoknak eleget téve költöttek.

A 10. sorszám alatt az ügyviteli, munkahelyi irányítás költségei szerepelnek, mely tevékenységek az utóbbi időben jelentősen megnövekedett feladatot jelentenek a cégeknek, s ezáltal magasabb költségeket is. A megnövekedett feladat egyrészt a több munkából adódik, számottevő része viszont abból adódik, hogy a szakképzett munkaerő hiánya miatt gyakrabban kell betanított munkásokat, segédmunkásokat alkalmazni, mely egyre jelentősebb növekedést gyakorol a munkahelyi irányítás költségeire.

A 11. sorszám alatt a vállalkozások üzemelésének fenntartása érdekében felmerülő rezsianyag, munkahelyi energia költségei is növekedtek jelentős mértékben.

A 12. sorszám alatt a felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége is növekedett a megkérdezett tagszervezetek jelzése szerint.

A szerszámhasználat minimális növekedését jelzi a 13. sorszám alatti szerszámhasználat és a 14. szám alatti értékcsökkenési leírás összege.

A 15. sorszám alatti nyomtatvány, írószer, a 16. sorszám alatti postaköltség, a 17. sorszámon szereplő telefonköltség és a 18. sorszámon a bankköltség számottevően nem változott.

A 19. sorszámon lévő egyéb szolgáltatás költségei (minőségbiztosítás, környezetvédelem) nem növekedtek, a 20. sorszámon pedig a kötelező adó, járulék között az iparűzési adó alapjának növekedése következtében alig lehetett számszerűsíthető növekedést nyomon követni.

A 21. sorszám alatt a biztosítási költségek szerepelnek, melynél a változás nem számszerűsíthető.