napi hírmorzsák

Mi az a hangzásvilág és mi köze van az építészethez?

A New York-i Four Seasons étteremben, amelyet Philip Johnson és Mies van der Rohe tervezett az ikonikus Seagram Buildingben, egy téglalap alakú medence játszotta a tér főszerepét, amelyet négy, a sarkokba ültetett fa emelt ki. A víz által keltett halk zaj megszentelté vált a térben. Amellett, hogy személyiséget adott a teremnek, az asztalok közötti (gyakran titkos) beszélgetések hangjainak elnyelésére is szolgált. Ahogyan az, ahogyan a fény bejut egy térbe, vagy ahogyan a belső tájakat érzékeljük, úgy a hang is a környezet egy újabb jellemzője, bár az építészek általában figyelmen kívül hagyják. Ez túlmutat azon, hogy hatékony akusztikát biztosítanak számára, hanem egy tér hangos légkörének megteremtése. Ez a hangzásvilág fogalma.

A hang a mindennapi élet szerves része, és aligha tudunk elvonatkoztatni tőle, még ha próbálkozunk is. John Cage zeneszerző és karmester 1952-ben mutatta be 4’33” című kompozícióját, amely pontosan annak az időtartamnak felel meg, amely alatt a zenészek teljes csendben maradnak hangszereikkel. Amit hallunk, azok a közönség vagy maguk a hangszeresek apró zörejei, mint egy épp csak várakozást keltő dal, de egyetlen hang megszólaltatása nélkül; vagyis a koncertterem hangzásvilága.

A körülöttünk lévő építészeti tereknek és városoknak vannak – kellemes vagy nem kellemes – hangjaik, és az anyagok alakítják és befolyásolják azok minőségét és intenzitását. A hangzásvilág fogalma egy R. Murray Schafer (zenész, zeneszerző, környezetvédő, professzor és kutató) által vezetett munkacsoporton keresztül született és került meghatározásra. A tájból származó fogalom minden hallható emberi hangzáskörnyezetre vonatkozik.

A jó meghatározás a Wikipédia oldaláról származik, amely szerint “A hangzásvilág olyan hang vagy hangkombináció, amely a környező környezetből keletkezik vagy abból alakul ki. A hangtáj tanulmányozása az akusztikai ökológia vagy hangtáj ökológia körébe tartozik”. Paulo Chagas Rodrigues cikkében rámutat, hogy “eltérően attól, amivel a környezeti akusztika hagyományos tanulmányai általában foglalkoznak – a zajvédelemmel -, a hangtáj a hangok értékelésére és kezelésére összpontosít, mint az akusztikus környezet átalakításának alapvető elemeire, a társadalom érdekei alapján. Ez nem jelenti azt, hogy a hangtáj és a környezeti zajvédelem antagonisztikus megközelítések lennének. Éppen ellenkezőleg, kiegészítik egymást, mivel az akusztikai környezet holisztikus értékelése objektív és szubjektív paraméterek alapján egyre fontosabbá válik.”

Schafer a kifejezés megalkotásával egyúttal egy interdiszciplináris kutatási irányvonalat is kidolgozott. Olyan könyvei, mint a “Soundscape” és a “The Tuning of the World” hozzájárultak a minket körülvevő hangzásvilág megértéséről szóló elmélkedésekhez, és mindenekelőtt az ilyen hangzásvilágok változásáról a történelem során, a nagy gyárak megjelenésével, de különösen a gépek, sőt a számítógépek megjelenése után.

Karen Van Lengen építész, a Virginiai Egyetem építészprofesszora James Welty művész és Troy Rogers, Van Lengen zenész közreműködésével dolgozta ki a Soundscape Architecture-t. Az ikonikus építészeti terek hangjait rögzítik, hogy a rögzített zajokból szinesztetikus animációkat és zenei kompozíciókat hozzanak létre. Az Urban Omnibus weboldalnak 2014-ben adott interjújában így nyilatkozott: “Az építészetben, amelyet a reneszánsz óta vizuális területként hirdetnek, nem tanuljuk meg, hogyan kell hallgatni. A Soundscape Architecture ellenállás ezzel a tisztán vizuális megközelítéssel szemben. Arra kéri a tervezőket, hogy gondolkodjanak el a terek hangjain, hogyan lehetne élénkebbé tenni őket, és hogyan erősíthetnék meg az építészet vizuális aspektusait”.

Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható hétköznap reggel 8-17 óra között és szombaton 9-13 óra között:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Tolnai Melinda: 100-as mellék (melinda@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-es mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Maga az építészet ábrázolása mindig is a látást részesítette előnyben más érzékszervekkel szemben, mint például a szaglás, a tapintás vagy akár a hallás. Hogy ismét Van Lengen-t idézzem: “a hang a tér és a benne élő emberek közötti metszéspont, és ez a metszéspont soha nem ugyanaz”. Heinz Emigholz német filmrendező szokatlan megközelítést alkalmaz, és határozottan távol áll attól, ahogyan az építészek megszokták az épületekről készült fotó- és filmfelvételek rögzítését és megtekintését. Számos más sajátosság mellett, mint például a kameraképzés vagy a vágás, a terek hangját is nyersen rögzíti, lehetővé téve a néző számára, hogy a teret ezen a dimenzión keresztül tapasztalja meg.

A hang aspektusának beillesztése egy projektbe kihívást jelent, de vannak példák arra, hogy ez hogyan befolyásolhatja a tér megtapasztalását. David Libeskind, aki korábban zenész volt, rámutat, hogy a berlini Zsidó Múzeum projektjének lényeges szempontja volt a hang. “Az épület akusztikája, az épület hangja volt az egyik fő dimenziója ennek az üres térnek a megteremtésében”. A tárlatvezetés végén az egyik legmeghatóbb rész egy sötét, teljesen betonból készült terem, magas mennyezettel, és csak egy kis nyílással, ahová némi fény jut be, és a kemény szürke felületekről visszaverődő szélzúgás hallatszik.

SONY DSC

A Mandai Architects által készített Soundscape installáció hanggenerátoros üveget használ, és a térben szétszórt 35 lap mindegyike a természet különböző hangjait bocsátja ki egy több forrásból származó hangkonfiguráción keresztül. Akárcsak egy valódi séta a természetben, ez a kiállítás is többrétegű hangzásvilágot nyújt, amelyben a hangok másképp érzékelhetők attól függően, hogy melyik helyen halljuk őket, ráadásul minden látogató számára egy teljesen más jelenetet nyújt. Az egyik látogató például magasan fekvő helyekről hallhat madárcsicsergést, amely időközönként mozog, míg egy másik valahonnan lentről hallja a hullámok csobogásának hangjait, amelyek együttesen a hangok elszórt, láthatatlan “kamráit” hozzák létre a teljes térben.

A meditáció és az odafigyelés gyakorlataként a minket körülvevő hangtájra való koncentrálás nehéz lehet, és egyre inkább eltávolodunk tőle a számos, egyszerre érkező inger miatt. Ahogy Murray Schafer fogalmazott: “ha figyelmesen hallgatjuk a hangzásvilágot, az egészen csodálatossá válik”. Akár egy projektből, akár egy másik kontinens egyik városából, minden helyszín egy sajátos hangot hordoz magával, és az utunk befolyásolja, hogy miként fogadjuk be ezt a hangot, amelynek ki vagyunk téve. Ha tudatában vagyunk annak, hogy a hangot az egyes tér- vagy anyagtípusokban hogyan fogjuk felfogni, az kiegészítő erőforrás lehet számunkra ahhoz, hogy megteremtsük azokat a kívánt érzéseket, amelyeket az általunk tervezett építmények felhasználóinak szeretnénk.

Forrás: www.archdaily.com


Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható hétköznap reggel 8-17 óra között és szombaton 9-13 óra között:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Tolnai Melinda: 100-as mellék (melinda@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-es mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Ajánlott tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb