Megtakaríthatod az éves lakás rezsiköltséged akár 80-100%-át. Megmutatjuk a valódi rezsicsökkentést!

Hazánkban és az Európai Unióban jelenleg tapasztalható brutálisan magas energia és üzemanyag ár takarékosságra taníthat bennünket, mely jótékony hatással lehet a bolygónkra nézve hosszútávon.

A magyar kormány által a mai napig fenntartott “rezsicsökkentés” és  bizonyos termékeken lévő “ársapka” semmire sem jó, mert a hatása nem buzdít energiatakarékoskodásra és nem fenntartható. Ez nem politikai duma, hanem a valóság.

A mai napon jelentette be a kormány, hogy a rezsicsökkentés csak az átlagfogyasztókra lesz alkalmazható, így a nagyobb fogyasztású háztartások normál piaci áron kapják augusztustól az energiát.

A médiából az emberek nem tájékozódtak, hogy a vállalkozások nem 35 – 40 forint, hanem akár bőven 150 forint felett kapnak egy Kwh elektromos áramot napjainkban, mely cégek által gyártott, forgalmazott termékeinek árában megjelenik a rezsicsökkentés ellentétesen, azaz drágábban kapjuk az építőanyagokat, az élelmiszereket, a tartós fogyasztási cikkeket, napi felhasználású termékeket, azaz szinte mindent.
Tehát az energia ár fordítottan arányos az elhasznált mennyiséggel. Minél több gázt vagy áramot használ egy cég, annál magasabb árat fizet érte.

Németh Szilárd rezsi biztos a mai Kormányinfón tudatta, hogy ha nem lett volna eddig rezsicsökkentés, akkor a villanyszámla az átlagfogyasztónál 7750 forint helyett 53 ezer forintot, míg gázfogyasztásnál 15.800 forint az átlagos fogyasztó rezsicsökkentett árú havi számlája, rezsicsökkentés nélkül ez a havi díj 131 ezer forint lenne.

Tehát egy átlagfogyasztó költsége ma cca. 180 ezer forinttal lenne több, ha nem a rezsicsökkentett áron kapná az energiát.

Persze egy 100 m2-es B30-as téglából készült kádárkocka esetében ez akár 250-300 ezer forintot is jelenthet ezek szerint havonta!!!

Jelenleg nettó 85 forint/m3 ár körül kapja a lakosság a földgázt A1 díjkategóriában, az elektromos áramot pedig 13 forint/KWh körüli áron, szintén az A1 díjkategóriában. Persze ehhez még hozzá kell számolni a hálózati díjakat, egyéb szolgáltatói költségeket, de tény, hogy a gáz m3-enkénti tőzsdei ára az elmúlt napokban: 500 Ft/m3 körüli, míg az elektromos áram esetében 120 forint/KWh. A gáz árnál a rezsicsökkentett-VS valós piaci ár között 600% különbség, míg az áram esetében cca. 800-900% a differencia, de a tőzsdei ár minden nap mozog és egyre csak drágul.

Szerkesztőség megjegyzése: szerintünk Németh Szilárd eltúlozta a valós energia árakat, mert a cégek, akik a piaci áron veszik a villamos energiát, sem fizetnek hétszeres árat. A háromszoros-négyszeres ár az reális és már az magában is brutális összeg.

Tehát a lakosság rezsicsökkentésének az árát a cégek fizették meg az eddigiekben, majd ők a termék árába beépítették és a lakosság kifizette a magasabb költséget.

Tehát minél többet pazaroltunk eddig otthon az árammal, gázzal, annál drágább lett minden a boltban. Ebben globálisan nem volt rezsicsökkentés, csak egy jó politikai népszerűségi húzás, melynek itt a vége és ebből jól is ki lehet jönni, tanulni lehet belőle és a bolygónak is jót tesz a tartósan magas energia ár.

Ez akkor azt jeleni, hogy jobb lenne ha 800 forintos üzemanyag liter áron tankolnánk és a 100-150 forintos villamos energia Kwh költségünk lesz???
Sajnos azt kell mondani, hogy igen jobb lesz!

Jobb lesz, mert a lakosságot nagymértékű takarékosságra buzdítja.
Például nem 21 Celsiusra klimatizálnának nyáron, hanem 24 Celsiusra vagy télen nem 24, hanem 20-21 Celsius fok lenne a lakásban. 
Egyébként ezek a megadott hőmérsékletek még egészségesebbek is.

Az autóval nem 130-150 km/h-val járnánk, hanem 110 km/h-s sebességgel és máris a lakásunk energiáján és az autónk fogyasztásán 30-40%-ot megtakaríthatnánk. Semmit nem fektettünk be és rengeteg energiát takarítottunk meg! Azaz ezt az energiát meg sem kell termelni és így rengeteg fosszilis tüzelőanyagot el sem kell égetni a légkörben.

Most abba nem akarunk túl mélyen belemenni, hogy a boltban megvásárolt élelmiszer 20-30%-a a kukába landol a családoknál, melyért külön fizetünk, hogy elszállítsák, mint szemetet és ennyivel többet, mert ha nem dobnánk ki, akkor nem kellene annyi szemétdíjat sem fizetni. 

Ha megpróbálnánk, hogy nem a nagy áruházban vásárolnánk csomagba csomagolt, védőcsomagolással ellátott húst vagy zöldséget, hanem egy héten egyszer kimennénk a piacra, akkor a szemét mennyiség is csökkenne akár 50%-kal, mellyel nem csak a szemétszállítással kerül többe nekünk, hanem ezzel még tovább szennyezzük a környezetünket. 

A falukban és a kertvárosokban a legtöbb telken gaz vagy jobb esetben fű van, amúgy a legtöbb esetben térkő és beton, de a kertek ellenére a lakosság minimális százaléka termel zöldséget. 100-150 m2-en egy 3-4 fős család a fő zöldségeket meg tudná termelni és jobb minőséget kapna sok esetben, mint a multik becsomagolt agyonhűtött, esetleg tartósított termékei, persze ezzel lenne napi 30 perc munkája a családnak. De ezt a környezetben egy kis testmozgással párosulva töltenénk el, mely a testi-lelki világunknak is jót tenne. Sajnos valljuk be, könnyebb egy sör mellett megnézni a napi sorozatunkat és szidni a világot.

Ezenkívül vannak még dolgok, melyeket megtehetünk!

Ha felújítjuk a lakást, családi házat, akkor helyezzük előtérbe a fűtés, a hőszigetelés és nyílászárók korszerűsítését!
Új családiház építése vagy lakásvásárlás esetén ne csak a látványt, megjelenést, helyszínt válasszuk ki tudatosan, hanem a hőszigetelést, fűtés-hűtésrendszert, nyílászárókat. 

Egy általunk ma épülő kiemelten energiatakarékos készház nulla forint energiával üzemelhet, sőt jó esetben még több energiát termel, mint amit elhasznál. 

Egy 1970-ben épült cca. 100 m-es alapterületű Kádár kocka, az olcsósított, rezsicsökkentett energia díjon is évente legalább 500-600 ezer forint energiaköltséget generált, de ez az ár az ablakon, falakon, födémen és padón elengedett feleslegesen megtermelt energia ára volt, melyet “jóárúsított” a magyar állam!
Ha a cca. 500-600 ezer forintos rezsicsökkentett árat, EU-s lakossági energia átlagáron kalkuláljuk, mely 2022. augusztusától vár ránk, akkor cca. legalább 2 millió forint összeget kell majd egy évben energia rezsire költenünk!

Gondolj bele, hogy 2 millió forintot mennyi mindenre el tudnál költeni egy évben. 

40 év alatt az évi 2 millió forint megtakarítás, kamat nélkül 80 millió forint, mely egy mai nulla energiával működő 100 m2-es családi ház teljes bekerülési költsége telekárral együtt a nagyvárosi agglomerációban. 

De, ha a minden évben keletkező 2,2 millió forintot 40 évre berakjuk egy befektetésbe, akkor nem 88 millió forintról, hanem akár ennek a többszöröséről is beszélhetünk, melyet nem elhasználtunk, hanem megtermeltünk!

24 éve minden Kedves Házépítő, Érdeklődő Ügyfélnek, hogy a “legolcsóbb energia a fel nem használt energia” — azaz kiemelten energiatakarékos vagy teljesen nulla külső energiával működő otthonokat kell építeni!

2022-ben, mikor minden építőanyag ár a csúcson van, ennek ellenére a cégünk egy 100 m2-es 3 szoba, nappalis modern készházat teljesen kulcsrakész kivitelezésben – teljesen nulla külső energiaigény mentes megoldással, azaz full nulla rezsiköltséggel 57-62 millió forintból áfával együtt legyárt és felépít Magyarországon bárhol prémium alapanyagokból!

El kell mondani, hogy a nulla forintos rezsiköltséggel működő ház energiaköltségét nem lehet felemelni, azért csodálatos! Tehát az igazi rezsicsökkentés a nulla rezsi költség!

Azért 40 évvel számoltunk, mert egy ember, ha 25-30 éves korában szerez ingatlant, akkor legalább ennyi ideig fogja az ingatlant használni.
Nem kalkuláltunk most azzal, hogy egy kádár kockára mennyit kell a következő 40 évben költeni és mennyit kell egy most épített családi házra, az összegek között legalább 80%-kal nagyobb a különbség az új ház javára. 

Igen hallom már a véleményt, hogy akkor most bontsuk le a kádárkockát!?!

Nem ez a tanács minden esetben, de meg kell fontolni, hogy egy teljeskörű családi ház felújítás költsége hol van egy új ház árához képest. 

Igen-igen megint halljuk, hogy az olvasás közben jön a kérdés, hogy kinek van pénze építkezni?

Természetesen nem mindenki költözik saját ingatlanba, nem mindenki építtet és újít fel, ők annyit tehetnek, hogy takarékosabban élnek és kicsiben kezdik a saját rezsicsökkentésüket, például kicserélik a régi hagyományos izzót 1/6-od áramot fogyasztó ledes lámpákra vagy vásárolnak egy klímát és konvektor helyett azzal hűtenek és fűtenek kb. 60-70%-kal kevesebb energiával.
Sajnos az emberek többsége albérletben lakik és a bérbeadónak nem érdeke a kis rezsi, mert majd a bérlő kifizeti, a bérlő meg nem költ semmire, mert nem az övé a fűtésrendszer vagy a nyílászáró, inkább kifizeti a 2-3x-os rezsiköltséget, mely egy évben is lehet sokszázezer forint ablakon kidobott pénz, melynek ha csak a felét “lakná le”, azaz számítaná be a díjba a bérbeadó, mindenki jobban járna, beleértve a környezetünket is. 

Tehát mindenki tehet valamit a fenntarthatóbb, élhetőbb jövőnk érdekében, ha csak annyit, hogy lejjebb csavarja a termosztátot és nem égeti feleslegesen a lámpát. 

Hol lehet még csökkenteni az energiafogyasztásunkat és még fenntarthatóbban élni? 
Nem csak az otthonainknak van rezsiköltsége. Mindenki mozgásban van. 
Ha nagyvárosban élünk, akkor ha lehetséges és ésszerű, akkor tömegközlekedünk vagy járjunk többen egy autóval azonos munkahelyre, mely 50% feletti utazási költségmegtakarítást jelenhet. 

KÖZLEKEDÉS: 

Amikor új autó vásárlását tervezzük, lehetőleg elektromos vagy hibrid technológiát válasszuk. A dízel motorokat hagyjuk meg a kamionok számára, mert ma már a városi, országon belüli közlekedésben semmi sem indokolja a jelenlétüket. Mindazonáltal, hogy napjainkra közel ezer forint a dízel és a benzin literenkénti ára az ársapka nélkül, a károsanyag kibocsátással kárt okoznak a környezetben és az emberek egészségében is. 
Az elektromos autók helyi károsanyag kibocsátása teljesen nulla!
Az elektromos vagy hibrid autók drágábbak, de használatukkal akár nulla forint lehet az üzemanyag költsége. Pl: a családi házunkon elhelyezett napelemmel vagy akár egy mobil napelemes garázzsal megoldható az autózás költségének teljes nullázása. Napelemes rendszerek, carport garázsok forgalmazásával is foglalkozunk, ha ilyet keresel!

Napjainkban egy kisautó ára 8-9 millió forint ha dízel, ha pedig ugyanaz a modell elektromos, akkor legalább 4 millió forint a felár, plusz a napelemes rendszer, amely 2-3 millió forint lehet.
Ez a mai üzemanyag árak mellett átlagosan 8-9 év alatt térülhet meg (30-35 ezer km / év használat mellett), de ha mást nem nyerünk, csak egy csendesebb kisvárost, füstmentes és egészséges lakókörnyezetet, akkor megérte és még autó fele életkora után tisztán járhatunk. De ne mindig csak a megtérüléseket számoljuk, hanem nézzük a saját és a jövő generáció életkörülményeit is. 

De a végére hagyunk azért egy megtérülés mutatót, ez pedig az, hogy az elektromos autó fékrendszere akár 5x annyit km-t elmegy csere nélkül, mint a benzines vagy a dízelek, nincs bennük váltó és kuplung, kettős tömegű lendkerék, Lambda szonda, stb… és így költeni sem kell rá. Az első 200-300 ezer km-en milliós tétel marad a zsebünkben a szervizek elmaradása miatt. Ne feledjük, hogy több nagyvárosban a parkolás is ingyenes a zöld rendszámos autóknak. 

Járhatunk elektromos rollerrel, elektromos kerékpárral vagy elektromos motorral is iskolába, munkahelyre, melyek már párszázezer forinttól elérhetőek. Tehát tudunk tenni a fenntartható jövőért. 

Jó ötlet még a car sharing, azaz a gépjármű megosztás, amikor is csak akkor fizetünk autóért, ha használjuk azt. Ez nagyvárosi környezetben nagyon jól működik már a legtöbb nyugati országban. Itt nincs parkolási díj, nincs felesleges súlyadó, nem kell saját garázs sem, autópálya díjat sem kell fizetni, mert ennek a minimális töredéke van egy-egy bérleti időszakra felszámítva. 

Tudjuk, hogy az akkumulátorral majd kezdeni kell valamit, amikor tönkremennek, de nagyon sokan dolgoznak azon, hogy a használt akukat újrahasznosítsák és akkor nem fogják csak kismértékben, főként a gyártási és újrahasznosításkor keletkező szénlábnyommal terhelni a környezetet. A TESLA például már a Paksi atomerőműnél is nagyobb áramtermelő és tároló rendszereket épít, melyek nagyrészt elhasználódott autó akkumulátorokkal működnek.

A jelen cikkünkben többször leírtuk a fenntarthatóság kifejezést, erről szeretnénk pár mondatot írni.

A fenntarthatóság alapvetően azt jelenti, hogy nyersanyagainkat oly módon használjuk fel, hogy az a jövő generáció számára is rendelkezésre álljon majd. 

A fenntartható fejlődés fogalmának egyszerűsített magyarázata:

• Ha egy országban többen hallnak meg és vándorolnak el, mint amennyien születnek és odaköltöznek, akkor az nem fenntartható társadalmi szempontból. 
• Ha egy család több pénzt költ el egy hónapban, mint amennyi az összes jövedelmük, akkor az sem lesz fenntartható pénzügyi szempontok alapján. 
• Ha egy település favágásból és fa feldolgozásból él, de több fát vág ki, mint amennyit telepít és amennyi ezáltal újra növekszik, akkor az hosszútávon nem lesz fenntartható természeti – környezeti szempontok alapján és pénzügyi oldalról sem, hosszútávon pedig társadalmi oldalról sem, mert el fognak költözni az emberek, hiszen nem tudnak majd megélni. 

Abban az esetben, ha a jövőnket megalapozó környezeti erőforrásokat, pénzügyi erőforrásokat, vagy társadalmi erőforrásokat túl gyorsan használjuk fel, azaz feléljük, az nem fenntartható. 

Azok a vállalkozások, magánszemélyek akik a zöld energiába fektetnek, a legtöbb esetben profitálnak belőle. Ha egy cég, mely zöld energia használatával állítja elő termékeit, sokkal nagyobb profitra tehet szert és még a környezetet is kíméli. 

Ebben igazi törő szerepet játszik Elon Musk cége a Tesla, mely több száz gigawatt energiát termel meg minden nap és ezt eladja piaci alapon a felhasználónak, de bizonyos országokban, mint pl. Hazánkban ingyenesen adja az áramot minden autó felhasználójának. Ezzel a marketinggel növeli az autóvásárlói számát és ha elérte azt a limitet, melyet szeretne, fizetős teszi, de kedvezőbbé, mint a konkurens cégek, mert ő nem atomenergiát vagy olajból előállított áramot használ, hanem a legtöbb esetben saját maga által előállított zöld energiát. 

A modern társadalom rá van utalva az áruk és személyek mozgására, jelenlegi közlekedési rendszereink azonban negatívan hatnak az emberi egészségre és a környezetre. 

A közlekedésben a fosszilis tüzelőanyagok használata árt a helyi levegőminőségnek és az éghajlatnak. Ezt a CO2 égéstermék-kibocsátás, valamint a nitrogén-dioxidhoz és a részecskés szilárd halmazállapotú szennyezőanyagokhoz hasonló légköri szennyezőanyagok kibocsátása okozza. A közúti közlekedés jelenti továbbá az európai zajszennyezés fő forrását. Egyértelmű, hogy az elektromos járművek jármű-állományba való bevonása jelentős mértékben csökkenti az üvegházhatású gázok általános kibocsátását és a légszennyezettséget, különösen abban az esetben, ha a villamos energia megújuló energiaforrásokból származik. A csökkenő helyi légszennyezettség és zajszint következtében a városi környezet még abban az esetben is nyer az elektromos járművekre való átállásból, ha fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő a villamos energiát.