Magyarország második Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése. Robogunk a vesztünk felé!!!

A klímasemlegesség fele vezető úton minden országban jelentős lemaradás figyelhető meg. Az emberek egyéni szinten és a cégek, kormányok egyáltalán nem teszik meg azokat a lépéseket, melyekkel a földünket magunk számára megpróbálnánk élhetővé tartani.

Ha csak ezt az egy ábrát nézi meg valaki, akkor már leszűrhető, hogy mit tett meg az ember azért, hogy a Párizsi klímavállalását elérje, hiszen a tervezett 1,5 Celsius fokos emelkedés több helyen akár a 4 Celsius fok feletti növekedést is elérheti, melynek a fele is elegendő ahhoz, hogy a mezőgazdaságot hosszú időre negatívan befolyásoljuk, a valóság inkább a teljes összeomlást szemlélteti.

Ma már nem elegendő az, hogy akkor majd holnaptól máshogyan csináljuk, mert ebből eddig sem következett be változás. A legnagyobb gond az, hogy ha ma minden gépjármű és gyár leállna, akkor is átléptük a margót! Tehát az időjárást a viselkedésünkkel brutálisan rossz irányba vittük el és olyan környezeti katasztrófák bekövetkezése fog megtörténni, melyekről még álmodni sem merünk.

Ha valaki tenni akar a jövő érdekében, hogy legyen egyáltalán emberi élet a földön, akkor ma kell elkezdenie és a maga szintjén mindent el kell követnie ahhoz, hogy változás történjen és ezt el kell mondania minden ismerősének, mert különben nem lesz hely ahol megnő majd az élelmiszer vagy ahol ki tudunk majd menni szkafanderek nélkül.

A globális szereplők közössége nem tudott jelentősen előrelépni a klímasemlegesség felé. Az eddig beérkezett nemzeti vállalások teljeskörű betartása esetén a globális átlaghőmérséklet emelkedése je- lentősen 2°C felett várható, amely meghaladná a Párizsi Megállapodás céljait, amely a jóval 2°C alatt maradást tűzte ki, törekedve a 1,5°C-os határ tartására. Az EU és annak tagállamai 2020 és 2021 között 5,1%-kal növelték kibocsátásaikat, azok csökkentése helyett.

Hazánk nemzetközi összehasonlításban közepesen szerepelt a klímaváltozás elleni fellépésben, ugyanakkor voltak olyan területek, ahol megelőzött egyes referenciaországokat. 

A The Green Future Index által vizsgált 76 ország közül 29. helyen zárt hazánk, 5 helyet rontva tavalyi helyezésén, miközben a referenciaországok közül Ausztria előrébb, míg Csehország hátrébb mozdult el, Portugália helyezése pedig nem változott a tavalyihoz képest.

A magyar üvegházhatásúgáz kibocsátások klímacélok irányába történő trendszerű csökkentése 2021-ben még nem indult el, sőt, 2%-kal emelkedett is az emisszió a megelőző 2020-as évhez képest. 

Ez nem számít meglepetésnek, mert a 2020. évi értékek a COVID-19 lezárások hatásai miatt alacsonyan alakultak, míg 2021-ben elkezdődött a „helyreállás”. Ugyanakkor, ha a járvány torzító hatását kiszűrjük, látható, hogy 2021-re sem kezdődtek meg a kibocsátásokat érdemben csökkentő változások, vagy legalábbis ezek eredménye még nem látszik. Magyarország ÜHG kibocsátásainak 2021. évi növekedéséhez elsősorban a közlekedési ágazat járult hozzá. E szektor kibocsátásai a lezárások kivezetésével 10%-ot emelkedtek egy év alatt. Az épületeknél szintén növekedés volt megfigyelhető, elsősorban a hidegebb tél miatti fűtésigény-növekedés miatt.

Az energia- termelés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás ÜHG emissziója enyhén csökkent. Az ipar és az F-gázok esetén stagnálás látható. A földhasználat, föld- használat-váltás és erdészet, mint szén- dioxid nyelő szektor 2021-ben jelentős mennyiségű ÜHG-t kötött meg.

Továbbra is számottevő adathiány figyelhető meg a klímasemlegességi indikátorok tekintetében, így a vizsgált 11 dimenzióból 4 (épületek, finanszírozás, életmód és igazságos átmenet) előre- haladása nem ítélhető meg. A jelentés 3. fejezetében 11 dimenzió alatt összesen 89 vizsgált indikátorból 56 esetben volt adat- hiány. Ugyanakkor itt már két év (2020 és 2021) értékei is szerepelnek, így százalékosan nem változott jelentősen az arány az első jelentéshez képest, körülbelül idén is az adatok 31%-a hiányzik.

A fennmaradó 7 dimenzióból 2 (ipar és technológia) összességében pozitív irányba mozdult el, míg 5 (energia, me- zőgazdaság és földhasználat, közlekedés, szén-dioxid kivonás és klímakormányzási rendszer) stagnálást mutat a vizsgált időszakban. Ezek az eredmények, csak úgy, mint a szektorális trendek azt mutat- ják, hogy a klímasemlegességi átállás még nem indult el a kellő ütemben, inkább stagnálás, illetve enyhe javulás figyelhető meg, az utóbbi jellemzően a technológiai váltásoknak köszönhetően. Az is érzékelhető, hogy a nem szorosan technológiához kötődő, inkább az egyénekhez kapcsolódó „puha” dimenziók egyelőre kisebb figyelmet kapnak.

A Green Policy Center gondozásában megjelent Magyarország Második Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése, amelyben a 2020-as, valamint a 2021-es év értékeit hasonlították össze.

Meg kell jegyezni, hogy ez két évvel ezelőtti kutatási eredmény, mert ennyi idő kell az adatok feldolgozásához. A valóság ennél sokkal lesújtóbb lehet.

Az alábbi linkre kattintva megtekinthető az egész jelentés:

Bővebb információ itt érhető el: https://www.greenpolicycenter.com