Kormányrendelet a lakásépítési támogatásról 256/2011. (XII. 6.) SZOCPOL 2012


TAKARÍTSON MEG AKÁR TÖBB TÍZMILLIÓ FORINTOT!!!  

Még 25 napig szerződhet családi ház építésre cégünkkel

és akkor JÖVŐRE IS 5% ÁFA-val ÉPÍTÜNK a 27% ÁFA helyett!!!  

Hívja MOST kollégáinkat! KATTINTSON IDE A RÉSZLETEKÉRT!!!


TÍPUSTERVEK Műszaki Tartalom és ár összehasonlítás ÁRAJÁNLAT SAJÁT TERVRE Kapcsolat

Az alábbiakban megtalálható a lakásépítési támogatásról szóló kományrendelet.

Ha bármiben segíteni tudunk, kérjük tegyék fel a kérdéseket a cikk végén tlálható hozzászólások között, mert így egymás kérdéseiből sok esetben mi magunk is tanulhatunk.

A jó hír, hogy aki kiemelten energiatakarékos családiházat épít, az akár 30%-kal magasabb összegre tarthat igényt, így 110 nm. feletti házépítésre akár 3,250,000 Ft-ot is igényelhetünk!!!

A Kormány 256/2011. (XII.  6.) Korm.  rendelete a lakásépítési támogatásról

A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) pontjában és a fogyasztónak nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1.  Értelmezõ rendelkezések

1. §          (1)  E rendelet alkalmazásában:
1.  alacsony energiafogyasztású lakás:  olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása  fûtésre legfeljebb 25 kWh/m2év;
2.  bekerülési költség: a következõ kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:
a)    a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra  szolgáló helyiségeinek  és központi berendezéseinek építési költségei,
b)    a lakások rendeltetésszerû használhatóságát biztosító ba)    helyiségeinek,
bb)     tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelõanyag-tároló, a lomkamra,
bc)    melléképítmények, ideértve  a   hulladéktartály-tároló,   a   közmûpótló  építmények  és   berendezések, a közmû-becsatlakozás építményei,
bd)     egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által elõírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsõ, lejtõ és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
be)    a gépkocsitároló helyiség építési költségei,
c)    a közmûbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
d)    a lebonyolítási költségek, ideértve a mûszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a mûszaki ellenõrzés költségeit, e)     a jogszabály alapján fizetendõ útépítési- és közmûvesítési hozzájárulás,
f)    távfûtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
g)    a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közmûépítési költségek és hozzájárulások, h)    az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
i)    az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;
3.  fiatal házaspár: házastársak, melyek közül a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának idõpontjában egyik fél sem töltötte be a 40. életévét;
4.  gyermek: aki az igénylõ eltartottja és a)    a 16. életévét még nem töltötte be,
b)    a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, vagy
c)    a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességû személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt elõreláthatóan nem szûnik meg;
5.  hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy  fiókteleppel rendelkezõ hitelintézet, valamint a  hitelintézettel egyenértékû prudenciális szabályozásnak megfelelõ  pénzügyi  vállalkozás a  hitelintézetekrõl és  a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen, illetve a biztosítóintézet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen;
6.  megváltozott munkaképességû személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minõsítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket;
7.  támogatott személy: aki  az  e  rendelet szerinti személyi és  egyéb  feltételeknek megfelel és  ezek  alapján a hitelintézettel a lakásépítési támogatás nyújtására szerzõdést köt;
8.  új lakás:
a)    az   alapozási  munkáktól  kezdõdõen  teljes   egészében  újonnan   épített,   vagy   emeletráépítéssel vagy tetõtér-beépítéssel megvalósuló, a  lakhatás feltételeinek a  vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelõ lakóegység, amely elkészültét követõen használatbavételi engedély köteles, vagy
b)    az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba)    amelyet elsõ ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb)     amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerûen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.
(2)  Az  e  rendeletben meg  nem  határozott fogalmakat a  Polgári Törvénykönyvrõl  szóló 1959. évi  IV. törvényben (a   továbbiakban: Ptk.),  a   hitelintézetekrõl és   a   pénzügyi  vállalkozásokról szóló  törvényben,  az   országos településrendezési  és az építési követelményekrõl  szóló kormányrendeletben,  valamint az épületek energetikai jellemzõinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben  meghatározottak szerint kell értelmezni.

2.  A lakásépítési  támogatás igénybevételének feltételei

2. §          (1)  Az e rendeletben meghatározott  feltételekkel a központi költségvetésbõl vissza nem térítendõ állami támogatás (a továbbiakban:  lakásépítési támogatás) vehetõ igénybe a Magyarország területén 2010. január 1-jét követõen kiadott
a)     építési engedéllyel rendelkezõ új lakás építéséhez, vagy
b)    használatbavételi engedéllyel rendelkezõ új lakás vásárlásához,
amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az  általános forgalmi adó és  telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.
(2)  Lakásépítési támogatást igényelhet:
a)    a  magyar állampolgár és  az  a  személy, akit a  magyar állampolgárságról  szóló törvény alapján a  magyar állampolgár jogai illetnek meg,
b)    a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének  nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c)    a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
d)    a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy
e)     menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik.
(3)  Lakásépítési támogatást igényelhet
a)    a (2) bekezdés szerinti személy a vele közös háztartásban élõ, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltözõ
aa)    vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
ab)    gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélõ és általa eltartott gyermek után, ha az igénylõ vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszûnése esetén a lakásépítési támogatást visszafizeti,
vagy
b)    a (2) bekezdés szerinti személyekbõl álló fiatal házaspár – a meglévõ gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két születendõ gyermek vállalása esetén
a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.
(4)  A lakásépítési támogatást ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem  térítendõ lakáscélú állami támogatást is.
(5)  A gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével – az igénylõvel közös háztartásban élõnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik.
(6)  A  lakásépítési támogatás kizárólag a  támogatott személy és  a  (3) bekezdés szerinti gyermeke lakásigényének kielégítése céljából nyújtható.
(7)  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásépítési támogatás abban az esetben igényelhetõ, ha az eladó az igénylõnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.
(8)  A lakásépítési támogatással épített, vásárolt lakásban az igénylõknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni   hányaddal  kell   rendelkezniük.  Házaspár  és   élettársak  esetén   a   lakásban  mindkét   félnek   az ingatlan-nyilvántartásba  bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A  lakásban az  igénylõn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.

3. §     (1)  A lakásépítési támogatás akkor igényelhetõ, ha
a)    az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltözõ családtagjainak – a b) pontban foglaltak kivételével – lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati  tulajdonban lévõ, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs;
b)    az igénylõnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltözõ családtagjának ba)    együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van  egy  olyan  lakásban, amely  tulajdonközösség
megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
bb)     a tulajdonában lévõ lakása lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
bc)    a  lakás  több  mint  két  éve  öröklés  vagy  ajándékozás jogcímén  haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvezõ bent lakik;
c)    az igénylõ és az együtt költözõ a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel a támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés megkötését megelõzõ 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely csökkenthetõ
ca)    az értékesített lakást terhelõ és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
cb)    az  értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és  azt terhelõ lakáscélú hitelintézeti kölcsön végtörlesztett összegével,
cc)    a számlával igazolt ingatlanközvetítõi jutalék összegével,
cd)    a támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés megkötését legfeljebb egy évvel megelõzõen vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó összegével növelt vételárával,
ce)    a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése
– adásvételi szerzõdéssel igazoltan – a korábbi lakás eladását bejegyzõ földhivatali határozat kiadásának idõpontját legfeljebb 120 nappal elõzi meg és
cf)    olyan 2009. július 1-jét követõen kiállított számlával vagy megkötött szerzõdéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylõ az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építõ gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követõen nem térült meg;
d)    az igénylõ a kérelem benyújtásának idõpontjában harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy
da)    õt, vagy házastársak és  élettársak esetén legalább az egyik felet legalább 180 napja biztosítottként az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdése szerint az állami adóhatósághoz bejelentették, és nem érkezett a jogviszony megszûnésére, a jogviszony szünetelésének kezdetére és befejezésére vonatkozó bejelentés az állami adóhatósághoz, és
db)     köztartozásmentes adózó;
e)     az igénylõ – lakás vásárlása esetén – a vásárolni kívánt lakás „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezõbb energetikai minõsítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványt a hitelintézetnél bemutatja;
f)    lakás építése esetén az igénylõ
fa)    a  hitelintézethez benyújtja az  épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról szóló  miniszteri rendelet szerint elkészült energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minõsítési osztályról, amely „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezõbb energetikai minõsítési osztályú, valamint
fb)    teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy  a  használatbavételi  engedély megszerzését követõen a lakás energetikai minõsítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványát a hitelintézetnél bemutatja;
g)    az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba  foglaltan nyilatkozik arról, hogy új lakás vásárlása esetén legkésõbb a támogatás folyósításáig az adásvételi szerzõdésben szereplõ telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésrõl, szolgáltatásnyújtásról  kiállított –  a  telekárat és  a  lakás árát külön feltüntetve tartalmazó –  számlákat, egyszerûsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja;
h)    új lakás építése esetén az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy legkésõbb a támogatás utolsó részfolyósításáig bemutatja
ha)    a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplõ bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott személy saját nevére, a (6) bekezdés szerinti lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az elõzõ építtetõ nevére kiállított számlákat,
hb)    a használatbavételi engedélyt és
hc)    a lakás energetikai teljesítõképességét igazoló energetikai tanúsítványt;
i)    az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatban
ia)    hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei 17. § (8) bekezdése szerinti adatait, valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerû igénybevételének ellenõrzése céljából a hitelintézet átadja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), vagy az állami adóhatóság részére,
ib)    hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a  bizonylatok valódiságát, a  bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és  ezekkel összefüggésben a  lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerûségét, felhasználásának szabályszerûségét a helyszínen – a lakásban is – ellenõrizze, és annak eredményérõl a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse, és
ic)    tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a 12. § (1) vagy (2)  bekezdése szerinti idõpontban –  az  állami adóhatóság nyilvántartásában  mûködõ adóalanyként szerepel;
j)    a támogatott személy a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a lakásépítési támogatás folyósítását vagy építés esetén az utolsó részfolyósítást követõen legalább a 14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalom megszûnéséig terjedõen a lakásban lakóhelyet létesít és a folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követõ egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,  hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a lakásépítési támogatás folyósítása történt.
(2)  Amennyiben a támogatott személy (1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja errõl a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(3)  Amennyiben az  új  lakás építése során bontott anyagok is  felhasználásra  kerülnek, úgy  ezeknek az  építõipari kivitelezési tevékenység felelõs mûszaki vezetõje által írásban igazolt értékéig az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthetõ.  E  csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át.
(4)  E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétõl tartósan eltérõ célra használt lakás. Errõl a tényrõl, valamint az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek teljesülésérõl az igénylõ, annak házastársa, élettársa és az együttköltözõ családtag büntetõjogi felelõsség mellett írásban köteles nyilatkozni.
(5)  A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel rendelkezõ lakás tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a lakásépítési támogatás nem illeti meg.
(6)  A   használatbavételi engedéllyel  még  nem  rendelkezõ lakás  tulajdonjogának a   használatbavételi engedély megszerzése elõtt történõ átruházása esetén
a)    ha az építkezés 2010. január 1-jét követõen kiadott építési engedély alapján történt, úgy a lakásépítési támogatást az új tulajdonos igénybe veheti és
b)    az átruházó részére megállapított lakásépítési támogatást törölni kell, és a már folyósított támogatást az átruházó az igénybevétel napjától a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.

3.  A lakásépítési  támogatás mértéke

4. §          (1)  A lakásépítési támogatás összege – a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévõ és a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vállalt gyermekeket együttesen számítva, ide  nem  értve azon gyermeket, aki után az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendõ lakáscélú állami támogatást már igénybevettek –
a)    két gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete aa)    legalább 60 m2, de nem haladja meg a 75 m2-t, 800 000 Ft,
ab)    75 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 000 000 Ft, ac)    90 m2-t meghaladja, 1 300 000 Ft,
b)    három gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete ba)    legalább 70 m2, de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 200 000 Ft,
bb)     85 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m2-t, 1 500 000 Ft, bc)    100 m2-t meghaladja, 2 000 000 Ft,
c)    négy vagy annál több gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete ca)    legalább 80 m2, de nem haladja meg a 95 m2-t, 1 600 000 Ft,
cb)    95 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 110 m2-t, 2 000 000 Ft, cc)    110 m2-t meghaladja, 2 500 000 Ft.
(2)  Az (1) bekezdés alapján meghatározott lakásépítési támogatás összegét
a)     „A” (energiatakarékos) energetikai minõsítési osztályú lakás esetén 1,1-es,
b)    „A+” (fokozottan energiatakarékos) energetikai minõsítési osztályú lakás esetén 1,2-es, vagy c)    alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as
szorzószám alkalmazásával kell megállapítani.
(3)  A lakásépítési támogatás 8. § (1) bekezdése szerinti késõbb született gyermek után igényelhetõ összege – az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétõl függetlenül – gyermekenként 400 000 Ft.
(4)  Az (1) bekezdésben meghatározott épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t. (5)  Lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minõsítési osztálya nem éri el a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja
szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minõsítési osztályt, akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplõ energetikai minõsítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult. Amennyiben a  felépült lakás energiatanúsítványában szereplõ energetikai minõsítési osztály nem éri el a „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezõbb energetikai minõsítési osztályt, akkor a támogatott személy a már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt – a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül – köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja errõl a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.

4.  Nem magyar állampolgárra  vonatkozó szabályok

5. §     (1)  A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylõ köteles
a)    a  menekült vagy oltalmazott igénylõ kivételével a  származási országának ingatlan-nyilvántartásért  felelõs országos hatáskörû szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvû fordítását bemutatni a  hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy  saját  magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és  az  együttköltözõ családtag(ok)nak származási országában a 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 3. § (4) bekezdése szerinti lakástulajdona nincs, valamint
b)    büntetõjogi felelõssége mellett írásban nyilatkozni arról, hogy a lakásépítési támogatással  építeni, vásárolni kívánt lakásban életvitelszerûen kíván tartózkodni.
(2)  A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a lakásépítési támogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának idõtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A  tartózkodási jogosultság fennállását évente  január  31-ig  kell  a  hitelintézet részére  igazolni. A  lakásépítési támogatást igénybe vevõ nem magyar állampolgár tartózkodási  jogosultságában  bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást nyújtó hitelintézetnek bejelenteni.
(3)  Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága a 14. § (1) bekezdése szerinti idõszakon belül megszûnik, és a tartózkodási jogosultság megszûnését megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl számított 30 napon belül nem kap a 11. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, vagy a 11. § (1) bekezdés g)–h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy nem szerez a 11. § (1) bekezdés i)–k) pontja szerinti jogállást, az igénybe vett lakásépítési támogatást a 16. § (5) bekezdése szerinti kamattal terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelõzõen visszafizetni

5.  Megelõlegezett lakásépítési  támogatás szabályai

6. §     (1)  A fiatal házaspár 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalásának teljesítésére elõírt határidõ egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év.
(2)  A vállalt gyermek megszületésére  vonatkozó határidõt új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának napjától,  új   lakás   vásárlása  esetén   az   adásvételi  szerzõdés  megkötésének  idõpontjától  kell   számítani. A használatbavételi engedélyt a fiatal házaspár annak kiadását követõ 30 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. Amennyiben a fiatal házaspár a használatbavételi engedélyre vonatkozó bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a lakásépítési támogatás összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti  késedelmi  kamattal  növelten   a   hitelintézeten  keresztül  a   Kincstár  részére   vissza   kell   fizetnie. A gyermekvállalásra  vonatkozó határidõ a terhesség idõszakára  egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidõ lejártáig a hitelintézetnek igazolja.
(3)  A lakásépítési támogatás igénybevételére irányuló szerzõdésnek tartalmaznia kell a fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár – a kincstári családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa.
(4)  A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és errõl a hitelintézetet értesíti.
(5)  Amennyiben a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, akkor – a kiállítást követõ
60  napon belül –  a  gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és  a  gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a hitelintézet részére bemutatni.
(6)  A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidõ alatt, illetve annak leteltét követõ 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt.
(7)  Az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról  szóló jogszabályok szerinti lakásépítési kedvezményt megelõlegezõ kölcsönszerzõdéssel rendelkezõ fiatal házaspár az e rendelet szerinti megelõlegezett  lakásépítési támogatást nem veheti igénybe.

7. §     (1)  Amennyiben
a)    a fiatal házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybevett támogatás összegét csökkentve a gyermekvállalási  határidõ lejártának idõpontjában meglévõ gyermekek után járó lakásépítési támogatás összegével, vagy
b)    a meglévõ gyermekek száma a gyermekvállalási határidõ lejártának idõpontjában kettõnél kevesebb, akkor az igénybe vett lakásépítési támogatás teljes összegét
az   igénybevétel  napjától  számított,  a   Ptk.   301.   §   (1)   bekezdése  szerinti  késedelmi  kamattal  növelten
– a gyermekvállalási határidõ leteltét követõ 60 napon belül – vissza kell fizetni.
(2)  A  fiatal házaspár a  gyermekvállalási  határidõ alatt bekövetkezõ házasságfelbontás  tényét köteles a  házasság érvénytelenségét megállapító vagy a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerõre emelkedését követõ 60 napon belül a jogerõs ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni. Amennyiben a fiatal házaspár az okiratot 60 napon belül nem mutatja be, úgy köteles a hitelintézet írásbeli felszólítása kézhezvételétõl  számított 30 napon belül a lakásépítési támogatás összege után, a bírósági ítélet jogerõre emelkedését követõ naptól számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti, Magyar Államot megilletõ késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére megfizetni.
(3)  Ha a  fiatal házaspár házasságát gyermekvállalási  teljesítésére biztosított idõtartam alatt a  bíróság felbontja és a házaspár gyermekvállalását a házasság felbontásának idõpontjáig nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a házasság felbontásának (2) bekezdés szerinti igazolását követõ hónap elsõ napjától az (1) bekezdés rendelkezései szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. E  kötelezettség fennállásának, illetve  mértékének és  kezdõ  idõpontjának megállapítása a  házasság  felbontásakor fennálló  terhesség  végéig  meghosszabbodik, ha  a  fiatal  házaspár a terhességet és annak várható idõtartamát orvosi bizonyítvánnyal a házasság felbontásának igazolásával egyidejûleg a hitelintézetnek igazolja.
(4)  Ha a lakásépítési támogatásról szóló támogatási szerzõdésben vállalt gyermek azért nem születik meg, a)    mert a házastársak egyike elhunyt,
b)    a  gyermek megszületését a  házastársak egyikének a  lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló  szerzõdés megkötését követõen megváltozott munkaképességû személlyé válása következtében nem vállalták, vagy
c)    a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követõen halva születik,
a Magyar Állam a támogatott személynek a hitelintézethez benyújtott – az a)–c) pontban foglaltak igazolását is tartalmazó – kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti.
(5)  A (4) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt események bekövetkezésétõl  számított
90. napig, de legfeljebb a lakásépítési támogatásról szóló szerzõdésben vállalt határidõ leteltéig lehet benyújtani.
(6)  Ha a támogatott személy az igazolást a (4) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esemény bekövetkeztétõl számított 90 napon belül nem nyújtja be, úgy a hivatkozott események bejelentésétõl számított 60 napon belül a lakásépítési támogatás összege után, a bejelentési kötelezettség esedékességének napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti, Magyar Államot megilletõ késedelmi kamatot a hitelintézeten  keresztül köteles a Kincstár részére megfizetni.
(7)  Amennyiben a  támogatott személy  az  (1)–(3)  és  a  (6)  bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségének a hitelintézeti  felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor a hitelintézet a visszafizetési kötelezettség  érvényesítése érdekében a Kincstárhoz fordul.

6.  Késõbb született gyermek esetén alkalmazandó  szabályok

8. §          (1)  Lakáscélú  hitelintézeti  kölcsönszerzõdésbõl eredõ  tartozás  törlesztésére lakásépítési támogatást  igényelhet a lakásépítési támogatást korábban született gyermeke után igénybevevõ a késõbb született gyermeke után is, a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzõdés megkötésének idõpontjában érvényes összegben és feltételek szerint.
(2)  Az  (1)  bekezdés szerinti támogatásnál számításba kell venni –  a  születés idõpontjában, örökbefogadásnál  az örökbefogadás idõpontjában már meglévõ 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekek számától és a lakás hasznos alapterületétõl eltekintve –  a  lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzõdés megkötésének idõpontjában hatályos, e rendelet szerinti egyéb feltételeket.
(3)  Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a 2. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti gyermek nem vehetõ figyelembe. (4)  Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a lakásépítési támogatás kizárólag a vételár megfizetéséhez, vagy építés esetén a  bekerülési költségek fedezetére a  hitelintézet által a  használatbavételt megelõzõen nyújtott és  folyósított
– a munkáltatói és önkormányzati kölcsön kivételével – a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában fel nem

mondott kölcsönbõl a  támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában még  fennálló tartozás csökkentésére használható fel.
(5)  Amennyiben építés esetén a  lakásépítési támogatás (1)  bekezdés szerinti igénylése a  9.  §  (2)  bekezdésében meghatározott határidõn belül történik, a támogatás a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható.

7.  A lakásépítési  támogatás igénybevételének eljárási szabályai

9. §     (1)  A lakásépítési támogatás a 17. § (4) bekezdése szerinti szerzõdéssel rendelkezõ hitelintézettõl igényelhetõ.
(2)  A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását – a 8. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerzõdés megkötését követõ
120  napos  jogvesztõ határidõn belül,  építés  esetén  a  használatbavételi engedély  kiadása  elõtt  kell  kérni a hitelintézettõl.
(3)  Amennyiben  a   lakáscél  lakásépítési támogatással  is   megvalósítható, a   hitelintézet  átadja  az   igénylõnek a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium elektronikus úton megküldött tájékoztatóját a lakásépítési támogatás igénybevételének feltételeirõl, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.
(4)  A 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igénylõ kérelmére a Kincstár igénylõ lakóhelye szerint illetékes területi szerve igazolást ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján az igénylõ lakásépítési kedvezményt megelõlegezõ kölcsönszerzõdéssel  nem  rendelkezik. Az  igénylõ a  Kincstár igénylõ lakóhelye szerint illetékes területi szerve által kiállított igazolást a hitelintézet részére bemutatja.
(5)  A  hitelintézet a  támogatott személytõl a  lakásépítési támogatásra való  jogosultság elbírálásért a  támogatás összegének 1,5%-ának megfelelõ, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézettõl lakáscélú kölcsönt is igényelt, a  lakásépítési támogatásra való  jogosultság elbírálásért és  folyósításáért a  hitelintézet díjat  vagy  egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

10. §       (1)  A hitelintézet a lakásépítési támogatás igénylése iránti kérelem átvételérõl igazolást ad az igénylõnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának a hitelintézet belsõ szabályzata szerinti várható idõtartamáról. Átvételnek minõsül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függõ közvetítõje vette át. Ez esetben az elbírálás várható idõtartamáról a függõ közvetítõ ad írásbeli tájékoztatást.
(2)  A  hitelintézet felelõs a  Magyar Állammal szemben minden olyan kárért, amely e  rendelet alapján õt  terhelõ kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelõssége kiterjed a függõ közvetítõjére is, aki az e rendelet szerinti lakásépítési támogatásra való  jogosultságot bírál  el,  valamint a  lakásépítési támogatás nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függõ közvetítõje úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
(3)  A lakásépítési támogatásra  való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani.  A támogatásra való jogosultság megállapítása  esetén a hitelintézet az igénylõvel a lakásépítési támogatás nyújtásáról szerzõdést köt.
(4)  A hitelintézet a lakásépítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylõ a személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani.
(5)  Amennyiben lakáscélját az igénylõ kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a lakásépítési támogatás abban az esetben igényelhetõ, ha a hitelintézet az igénylõt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minõsíti.
(6)  A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylõt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülõ e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylõ a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás az igénylõ általi kézhezvételétõl számított
15 napon belül a lakásépítési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. Elsõ fokon a Kincstárnak az igénylõ lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstár megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a Kincstárnak a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.
(7)  Amennyiben a Kincstár jogerõs határozatában  megállapítja, hogy az igénylõ a kérelem hitelintézethez  történõ benyújtásakor az  e  rendelet  szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor  a  hitelintézet e  feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a  lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés igénylõvel történõ
megkötését és a támogatás folyósítását  nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél idõközben megvalósult. A Kincstár határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.
(8)  A Kincstár a támogatott személynél a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerûségét hatósági ellenõrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenõrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított, a Ptk.
301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.
(9)  A közigazgatási hatósági eljárásban elsõ fokon a Kincstárnak a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a  Kincstár központja jár  el.  A  Kincstár a  jogosulatlan igénybevétel tényérõl a  folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.
(10)  A Kincstár hatósági jogkörében eljárva kizárólag a részletfizetés engedélyezése körében folytathat le méltányossági eljárást. A lakásépítési támogatás részletekben történõ visszafizetése akkor engedélyezhetõ, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegû megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.

11. §     (1)  A lakásépítési támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következõk szerint kell igazolni:
a)     a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,
b)    teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozattal  a  közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek idõtartamát, elvált szülõk kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerõs ítélet bemutatásával,
c)     a bejelentett lakóhelyet, lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,
d)    a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított igazolással, a megváltozott munkaképességû személlyé válást az orvos szakértõi szerv igazolásával,
e)     azt a tényt, hogy az igénylõ csak olyan személy után igényel lakásépítési támogatást, aki után e rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendõ lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt, büntetõjogi felelõsség mellett kiállított nyilatkozattal,
f)    a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,
g)    a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,
h)    a  letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,
i)      a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
j)      az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
k)    a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésrõl szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással, l)    a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal,
m)   a lakás energetikai teljesítõképességét energetikai tanúsítvánnyal.
(2)  Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár az (1) bekezdés c) és f)–k) pontjában, valamint az
5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak igazolására nincs szükség.
(3)  Ha az igénylõ a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot  tett, és ez alapján jutott támogatáshoz, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk.
301. § (1) bekezdése szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja errõl a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.

12. §       (1)  A  lakásépítési támogatás igénybevételéhez a  költségek igazolásaként bemutatott számlát a  hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történõ benyújtásának idõpontjában  az állami adóhatóság honlapján közétett mûködõ adóalany nyilvántartásban szerepel.
(2)  Amennyiben a számla kibocsátója az (1) bekezdés szerinti idõpontban az állami adóhatóság honlapján közétett mûködõ adóalany nyilvántartásban  nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának idõpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában mûködõ adóalanyként szerepelt.
(3)  Építés esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelõzõen kiállított számla fogadható el.
(4)  A hitelintézet az eredeti számlát – a letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig irattárában megõrzi.
(5)  Amennyiben a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplõ gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(6)  A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerzõdés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megõrizni.
(7)  Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a lakásépítési támogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a  támogatott személy nem elvárható körültekintéssel  járt el, és  ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan,  akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság
–  jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén –  elõírja a  folyósított lakásépítési támogatás az igénybevétel napjától számított, a  Ptk. 301.  §  (1)  bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.

8.  Pénzügyi lebonyolítás

13. §     (1)  A lakásépítési támogatás összegét
a)    új lakás építése esetében, a (2) bekezdésben foglalt kivételtõl eltekintve aa)    készültségi fokkal arányosan,
ab)    utólagosan és
ac)    a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély kiadását követõen folyósítva, vagy b)    új lakás vásárlása esetén egy összegben
kell folyósítani.
(2)  Amennyiben az építtetõ igénylõ vagy támogatott személy a lakásépítési támogatással kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a támogatás folyósítása csak a használatbavételi engedély bemutatását követõen, egy összegben történhet.
(3)  A folyósítás akkor kezdhetõ meg, ha az építtetõ támogatott személy a lakásépítési támogatáson és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás építésére már felhasználta.
(4)  A hitelintézet új lakás építése esetén a lakásépítési támogatás készültségi fokkal arányos folyósítását megelõzõen a helyszínen ellenõrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését.
(5)  Ha
a)    a  lakásépítési támogatás igénybevételének  alapját képezõ építési munkák a  szerzõdésben meghatározott határidõn, de legfeljebb öt éven belül vagy az ezt indokolt esetben – amennyiben az építtetõ támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja – legfeljebb egy évvel meghosszabbított határidõig nem készülnek el,
b)    az építtetõ támogatott személy az építési szándékától eláll, vagy
c)    a használatbavételi engedély megszerzése elõtt a szerzõdés teljesítése más, az építtetõ támogatott személynek felróható okból hiúsul meg,
a  lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés alapján a  lakásépítési támogatást a  folyósító hitelintézet visszavonja,  és  az igénybevevõ a  már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a  Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a  hitelintézeten keresztül visszafizetni.  Amennyiben a  támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem  tesz  eleget, úgy  a  hitelintézet tájékoztatja errõl a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(6)  A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a Kincstár illetékes területi szerve intézkedik.

14. §     (1)  A támogatás igénybevételével
a)    épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását, vagy b)    vásárolt lakásra az adásvételi szerzõdés megkötését
követõ 10 évig terjedõ idõszakra – a 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés megkötésének idõpontjától számítva – a Magyar Állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. A Magyar Állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.
(2)  Ha a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakást az (1) bekezdés szerinti idõszakon belül lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé –, vagy elidegenítik, vagy az nem a támogatott személy és a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekének lakóhelyéül szolgál, a lakás használatát

harmadik személynek átengedik, illetve a lakáscéltól eltérõen hasznosítják,  akkor a támogatott személy köteles a támogatás folyósított összegét a 16. § (3) és (6) bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni.
(3)  Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el, úgy õket az igénybevett lakásépítési támogatás visszafizetési kötelezettsége az  elidegenítésbõl származó bevétel  bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerzõdésben rögzített arányban terheli.
(4)  Ha a támogatott személy lakásának egy részét idegeníti el, a lakásépítési támogatás összegének csak az elidegenítésre kerülõ tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.
(5)  A (4) bekezdés esetében a Kincstár határozatban  intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését  biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá  nem  esõ  támogatási összegnek megfelelõ Magyar Államot megilletõ jelzálogjog, illetve az  azt  biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történõ bejegyeztetése iránt.

15. §       (1)  Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követõen másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a lakásépítési  támogatás visszafizetésével  kapcsolatos kötelezettségét  építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében 1 évig a tulajdonos kérelme alapján a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybevett támogatás összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizette.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés  idõtartamát a lakásépítési támogatás összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani.
(3)  A felfüggesztés idõtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg.
(4)  A támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés idõtartama alatt a 14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalomra irányadó idõtartam lejár.
(5)  A felfüggesztés idõtartama alatt a támogatott személy kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakást a Kincstár tehermentesíti.
(6)  A  másik  lakás megszerzésének hitelt  érdemlõ igazolása esetén  a  felfüggesztés megszüntetésérõl a  Kincstár határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethetõ összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történõ bejegyeztetése iránt. A Kincstár a felfüggesztés megszüntetését követõen
15 napon belül átutalja a jogosultnak a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve határozatában megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.
(7)  Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés idõtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékû lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minõsül, amelynek központi költségvetés javára történõ átvezetésérõl a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve intézkedik.
(8)  Ha a támogatott személy az (1) vagy (3) bekezdés szerinti határidõ lejártáig a)    az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlõen igazolja
aa)    adásvételi vagy csereszerzõdés bemutatásával vagy
ab)    építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával
és
b)    a korábbi lakás elidegenítésébõl  származó teljes bevételt – csökkentve a 16. § (7) bekezdésében foglaltakkal –
számlával vagy szerzõdéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította, úgy a 14. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség az eredeti határidõ lejártáig terheli.
(9)  A  (8)  bekezdés a)  pont  aa)  alpontja szerinti esetben a  tulajdonjog megszerzését a  Kincstár a  számítógépes ingatlan-nyilvántartási  adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerbõl, az  elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenõrzi.
(10)  A (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatásért járó igazgatási szolgáltatási díjat a támogatott személy köteles a Kincstár részére megfizetni.
(11)  A (8) bekezdés esetében a lakásépítési támogatást biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve intézkedik.

16. §       (1)  Az  ingatlan-nyilvántartási  eljárásban a  lakásépítési támogatás visszafizetésének  kötelezettsége esetén a  14.  § (2) bekezdése szerinti elidegenítésrõl szóló szerzõdéshez csatolni kell a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve által kiállított igazolást arról, hogy a támogatott személy eladó
a)    lakásépítési támogatás összegét visszafizette vagy b)    visszafizetési kötelezettségét felfüggesztették.
(2)  Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítésébõl származó – a (7) bekezdésben foglaltakkal csökkentett – bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a lakásépítési támogatásnak  a bevétel és a vételár vagy bekerülési költség különbözetével arányos részét kell visszafizetnie. A Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve a  határozatával a  visszafizetési kötelezettség alá  nem  esõ  támogatási hányadra jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra a Magyar Állam javára bejegyezteti.
(3)  A támogatott személy
a)     a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerzõdés megkötésétõl,
b)    a saját maga és a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekének lakóhelyét érintõ változást a változás bekövetkezésének idõpontjától, vagy
c)    a bontást, a lakáscéltól eltérõ hasznosítást, a lakás használatának a 14. § (2) bekezdése szerinti átengedését annak megkezdésétõl
számított 30  napon belül köteles a  Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szervének bejelenteni az  ezekre vonatkozó iratok egyidejû csatolásával. Ha  a  szerzõdés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidõ 45 nap. Ha a szerzõdés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történõ bejegyzés szükséges, úgy a bejelentési határidõ ennek megtörténtét követõ
30 nap.
(4)  A Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve a (3) bekezdés szerinti bejelentést követõen, ha a lakás tulajdonosa a 15. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, úgy határozatban kötelezi a lakás tulajdonosát a lakásépítési támogatás visszafizetésére.
(5)  Ha a lakás tulajdonosa a (3) bekezdésben  foglalt bejelentési kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget, akkor a  visszafizetési kötelezettség a  bontás, a  lakáscéltól eltérõ  hasznosítás megkezdésének, a  lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerzõdés megkötésének  napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.
(6)  A   (2)   és   (5)   bekezdésben,  valamint  a   14.   §   (2)–(4)   bekezdésében  foglalt  visszafizetési kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni. A (2) és (5) bekezdésben, valamint a 14. § (2)–(3) bekezdésben foglalt visszafizetési  kötelezettség teljesítését követõen a Kincstár intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásból történõ törlése iránt.
(7)  A korábbi lakás elidegenítésébõl származó bevétel csökkenthetõ
a)    a  lakásértékesítésbõl  származó bevétel  után  az  állami  adóhatóság által  igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,
b)    azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésbõl származó bevételbõl az értékesített lakás építését vagy vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegû elõtörlesztésére és annak díjára fordított,
de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybevett lakásépítési támogatás összegének kétszeresét.

17. §       (1)  A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való elszámolását hitelintézet végzi.
(2)  A lakásépítési támogatást és a költségtérítést a Magyar Állam nevében a Kincstár nyújtja a hitelintézet utólagos havi elszámolása alapján.
(3)  A  hitelintézet a  tárgyhónapra legfeljebb az  elõzõ  hónapban ténylegesen kifizetett és  elszámolt lakásépítési támogatással azonos összegû elõleget igényelhet.
(4)  A hitelintézet a lakásépítési támogatás, valamint a (3) bekezdés szerinti elõleg folyósításáról és az azokkal való elszámolás rendjérõl, valamint a pénzügyi ellenõrzéshez szükséges adatszolgáltatásról a miniszterrel és a Kincstárral szerzõdést köt. A lakásépítési támogatás és elõleg elszámolására a hitelintézet e szerzõdés megkötését követõen jogosult.

(5)  A hitelintézet (1) bekezdés szerinti elszámolását – szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bevonásával – a Kincstár ellenõrzi.
(6)  Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenõrzés során a hitelintézet elszámolásában  szabálytalanságot  tár fel, az elszámolással  kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti és a miniszternél a (4) bekezdés szerinti szerzõdés felmondását kezdeményezheti.
(7)  A hitelintézetet az általa jogszerûen folyósított lakásépítési támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg, amelyet a lakásépítési támogatással együtt kell elszámolnia a központi költségvetéssel.
(8)  A  hitelintézet havi rendszerességgel,  elektronikus  úton megküldi a  Kincstárnak ellenõrzési céllal a  lakásépítési támogatás új igénybevevõinek alábbi adatait:
a)     név,
b)    születési név, c)    anyja neve,
d)    születési hely és idõ,
e)     állampolgárság vagy hontalan státusz, f)    lakcím,
g)    postacím,
h)    személyazonosító igazolvány vagy úti okmány száma és i)    adóazonosító jel.
(9)  A  hitelintézet a  folyósított lakásépítési támogatás összegérõl a  negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejûleg a miniszter részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdéseinek számára, összegére és a lehívott támogatások összegére. Az adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a miniszter a támogatás folyósítását felfüggeszti.

18. §     A lakásépítési támogatást és az azokhoz kapcsolódó költségtérítést az „Egyéb lakástámogatások” elõirányzatból kell finanszírozni.

9.  Vegyes és záró rendelkezések

19. §     (1)  Az e rendeletbõl eredõ valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstár képviseli.
(2)  A Kincstár e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Li Nicole: 100-as mellék (nicole@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-as mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

20. §     Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

21. §     A körültekintõ lakossági hitelezés feltételeirõl és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80%-át. Építés alatt lévõ létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendõ.”

22. §     Az R. a következõ 11. §-sal egészül ki:
„11. §  E rendeletnek a lakásépítési támogatásról  szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.)
21. §-ával megállapított 6. § (1) bekezdését a Módr. hatálybalépését követõen befogadott hitelkérelem tekintetében kell alkalmazni.”

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

A Kormány 257/2011. (XII.  6.) Korm.  rendelete
a lakáscélú állami  támogatásokról szóló  12/2001. (I. 31.)  Korm.  rendelet  módosításáról

A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében, valamint az Alkotmány
35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el:

1. §     (1)  A lakáscélú állami támogatásokról  szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban:  R.) 1. § (4) bekezdés
7. pontjának b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(támogatott személy:)
„b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint – Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,”
(2)  Az R. 1. § (4) bekezdés 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ:)
„16. miniszter: a 28. §-ban, valamint a 32/C. §-ban foglalt elõirányzatok esetében a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter, egyéb esetben a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelõs miniszter.”

2. §     Az R. 2. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) A közvetlen támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylõ köteles:
a) a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelõs országos hatáskörû szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a támogatott személy lakóhelye szerinti tagállam, szövetségi államok esetén a támogatott személy lakóhelye szerinti szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvû fordítását bemutatni a hitelintézetnek,  amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltözõ családtag(ok)nak származási országában a (2)–(3) bekezdés szerinti lakástulajdona nincs, valamint
b) büntetõjogi felelõssége mellett írásban nyilatkozni arról, hogy a közvetlen támogatással építeni, vásárolni vagy bõvíteni kívánt lakásban életvitelszerûen kíván tartózkodni.”

3. §     Az R. 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A gyermektelen fiatal házaspár két születendõ gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendõ gyermek vállalása esetén hitelintézet útján – a hitelintézet által megfelelõnek minõsített ingatlanfedezet biztosítása esetén – jogosult a megelõlegezõ kölcsön igénybevételére.  A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidõ, egyben a megelõlegezés idõtartama egy gyermek esetében 4 év, két gyermek esetében 8 év. A gyermekvállalás határidõig történõ igazolt teljesítése esetén a megelõlegezõ kölcsönnek az 5. § (4) bekezdése szerinti összegét az állam a hitelintézet részére közvetlenül megfizeti; ezzel az igénylõ házaspár a kedvezményt igénybe vevõnek minõsül. A megelõlegezõ  kölcsönszerzõdés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé  alakítása céljából a lakásépítési (vásárlási) kedvezményre szerzõdést kell kötni. A megelõlegezõ kölcsön igénybevételére irányuló szerzõdésnek tartalmaznia kell az  igénylõ fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy  a  gyermekvállalás teljesítését a  Kincstár –  a  kincstári családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa, valamint errõl a  hitelintézetet tájékoztassa.  Amennyiben az igénylõ házaspár nem tesz eleget a megelõlegezõ kölcsönszerzõdést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerzõdéskötési kötelezettségének, úgy a hitelintézet levélben felszólítja a támogatott személyt, hogy a szerzõdéskötésnek a felszólítás szerinti 15 napos határidõn belül tegyen eleget. Ennek elmulasztása esetén – amennyiben a támogatott személy a hitelintézetnél a szerzõdés létrejötte ellen nem emel kifogást – a szerzõdés a felszólítást követõ 16. napon létrejön és a hitelintézet a Magyar Állam javára szóló jelzálogjogot valamint elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti.”

4. §     Az R. 5/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az igénylõ házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, akkor – a kiállítást követõ 60 napon belül – a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a megelõlegezõ kölcsönt folyósító hitelintézetnek bemutatni. Amennyiben a támogatott személy a gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat bemutatását elmulasztja, úgy a hitelintézet 30 napos határidõvel felszólítja az okirat bemutatására. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézet felszólításának sem tesz eleget, akkor a gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat kiállítása és a hitelintézet részére történõ bemutatás tényleges idõpontja közötti idõtartamra vonatkozóan a Magyar Állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást köteles a Magyar Állam részére 30 napon belül visszafizetni.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdés, az 5/A. § (13) bekezdése, valamint a 24. § (5) bekezdésének a)–c) pontja szerinti igazolások benyújtásáról, továbbá a  (2)  bekezdés szerinti bejelentésekrõl a  havi  adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Kincstárt.”

5. §     (1)  Az R. 16. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1)  A  felújítási alapképzés (2)  bekezdésben elõírt mértékû teljesítése és  hitelintézetnél vagy  a lakástakarékpénztárakról  szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban:  Ltp.) szerinti szakosított hitelintézetnél elkülönített számlán történõ elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti tulajdonú és a társasház lakóépületek  közös tulajdonú részeinek korszerûsítéséhez,  felújításához,  hitelintézettõl  felvett kölcsön kamatának megfizetéséhez a Magyar Állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a támogatás alapjául szolgáló kölcsönügylet elsõ 5 évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a. E támogatás nem vehetõ igénybe a „Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogram keretében nyújtott kölcsön törlesztéséhez.”
(2)  Az R. 16. § (3) és (4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha
a) a társasház vagy a lakásszövetkezet  legalább a (2) bekezdés szerinti mértékben alapot nem képez, az alap pénzeszközeit nem hitelintézeti vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézeti elkülönített számlán helyezi el, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel, vagy
b) a társasház, vagy a lakásszövetkezet az elsõ közgyûlésétõl, vagy ha az épület használatbavétele késõbbi idõpontra esik úgy ettõl, vagy az értékesítés céljára épített lakóépület birtokbavételétõl számított 90 napon belül az elõírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztotta,
c) a társasház, vagy a lakásszövetkezet az e § szerinti felújítási alap képzését hitelintézet vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézet által  kiállított igazolással legalább 2  évre  visszamenõleg, vagy  ha  a  felújítási alap  képzésének megkezdésére elõírt b) pont szerinti határidõ ennél rövidebb, úgy ezen idõszakra nem igazolja.
(4) Támogatás a (3) bekezdés b) pontjában foglalt határidõ elmulasztása esetén akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése idõpontjától számított folyamatos és elõírt mértékû teljesítés mellett legalább 2 év már eltelt.”
(3)  Az R. 16. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az  (1)  bekezdés szerinti kamattámogatott  kölcsön igénybevételének  feltétele, hogy a  társasház, vagy a lakásszövetkezet vállalja, hogy a hitelintézet részére a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplõ teljes felújítási költség legalább 70%-áról a  társasház, vagy a  lakásszövetkezet  nevére kiállított számlákat legkésõbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja.”

6. §     Az R. 18. § (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(12) A hitelintézet az igénylõtõl, amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásért – kivéve a megelõlegezõ kölcsönt és az akadálymentesítési támogatást – a  támogatás összegének 1,5%-át, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Akadálymentesítési támogatás esetén, amennyiben az igénylõ lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a  hitelintézet az  igénylõtõl a  támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás   összegének   legfeljebb   3%-ának   megfelelõ   összegû   bírálati   díjat   kérhet,   melyen   felül   az ingatlan-nyilvántartási  tulajdoni lap hiteles másolatának díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást  nem számíthat fel.”

7. §     Az R. 20. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Ha)
„a) a támogatások igénybevételének alapját képezõ építési munkák a szerzõdésben meghatározott legfeljebb három éven belül vagy az ezt indokolt esetben – amennyiben az építtetõ az építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a hitelintézet részére az építési munkára a szerzõdésben meghatározott határidõ letelte elõtt igazolja – legfeljebb öt évvel meghosszabbított határidõig nem készülnek el, vagy”
(a támogatásokat az azok nyújtásáról kötött szerzõdés alapján a támogatás folyósítója visszavonja, és az igénybevevõ a már folyósított támogatásokat az igénybevétel napjától esedékes a Ptk. 232. §-a szerint számított kamatokkal együtt köteles a támogatás nyújtója részére visszafizetni.)

8. §     Az R. 21. § (4) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) Ha a lakás tulajdonosa a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követõen másik lakás építése vagy  vásárlása útján  elégíti ki,  a  kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, vagy  a  fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési  szándék esetében  három,  vásárlási szándék esetében 1 évig – az (5) bekezdés szerinti kincstári letéti számlára történõ befizetésrõl szóló Kincstár által kiállított igazolás bemutatását követõen – fel kell függeszteni. A felfüggesztés idõtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg. A felfüggesztés idõtartamát a bontás vagy eltérõ hasznosítás tényleges megkezdésének, vagy az elidegenítésrõl szóló szerzõdés megkötésének napjától kell számítani. A visszafizetési kötelezettséget a tulajdonos kérelme alapján függeszti fel a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzõje. A támogatott személy akkor is köteles az e bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés idõtartama alatt az (1) bekezdés szerinti elidegenítési tilalomra irányadó idõtartam lejár.”

9. §     (1)  Az R. 24. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az utóbb született gyermek(ek) után a lakásépítési kedvezmény, valamint a gyermek születésének idõpontjáig a 8. § szerint számított kamat kizárólag
a) új vásárlása esetén a vételár megfizetéséhez, vagy
b) építés esetén az építési költségek fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelõzõen vagy azt követõen folyósított és a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában fel nem mondott hitelintézeti kölcsön csökkentésére legfeljebb a kölcsönbõl – a gyermek születésének idõpontjában – fennálló tartozás erejéig számolható el.”
(2)  Az R. 24. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) Ha a 2009. július 1-jét megelõzõen hatályos jogszabályok alapján a fiatal házaspár kérelmére a születendõ gyermekre tekintettel a kedvezményt a hitelintézet önálló kölcsönként elõlegezte meg, és a gyermek azért nem születik meg,
a) mert a házastársak egyike elhunyt, vagy
b)  a  gyermek megszületését a  házastársak egyikének munkaképesség-csökkenést,  illetve egészségkárosodást szenvedett személlyé válása következtében nem vállalták, vagy
c) a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követõen halva születik,
a  folyósító hitelintézethez benyújtott –  az  a)–c)  pontokban foglaltak igazolását is  tartalmazó –  kérelemre a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni és a hitelintézettel a kedvezményre kötött támogatási szerzõdés alapján az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot és elidegenítési-terhelési tilalmat kell bejegyezni a Magyar Állam javára. A  kérelmet  az  a)–c)  pontokban  foglalt  események  bekövetkezésétõl számított  90.  napig,  de  legfeljebb a megelõlegezésrõl szóló szerzõdésben vállalt határidõ leteltéig lehet benyújtani. Ha  az igénylõ az igazolást az a)–c) pontokban meghatározott esemény bekövetkeztétõl számított 90 napon belül nem nyújtja be, úgy a hivatkozott események bejelentésétõl számított 60 napon belül a hitelintézeten  keresztül köteles visszafizetni az események bekövetkezése  és a  bejelentés idõpontja közötti idõtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.”
(3)  Az R. 24. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(6) Az építkezés idejére és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott idõszak leteltéig a lakásépítési kedvezményre, a fiatalok otthonteremtési  támogatására – az 5. § (6) és (7) bekezdések szerinti esetekben a támogatási szerzõdés megkötésének idõpontjától számítva –, a megelõlegezõ kölcsönbõl átalakult lakásépítési kedvezményre – csökkentve a megelõlegezõ kölcsönszerzõdés  megkötésétõl a gyermekvállalás  teljesítéséig eltelt idõtartammal –  az 5/A. § (8) bekezdése szerint esetlegesen visszafizetendõ összeg biztosítékaként a Magyar Állam javára az épülõ, a felépült, a bõvített vagy a megvásárolt lakást jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

Az 5/A. §, illetve 12. és 13. § alapján felvett, vagy a 12. §-ában foglalt jelzáloglevél fedezetének céljára elõzetesen nyújtott kölcsönök biztosítékaként elfogadott ingatlanokat a kölcsönt nyújtó hitelintézet javára a Magyar Államot megelõzõ ranghelyen jelzálogjog (önálló zálogjog), valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Amennyiben a hitelintézet által nyújtott állami kamattámogatású kölcsönökbõl épített, vásárolt, bõvített, illetve korszerûsített ingatlan nem fedezete a kölcsönnek, úgy erre az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A Magyar Állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi. Amennyiben a hitel futamideje alatt annak céljául szolgáló ingatlan válik a hitel fedezetévé, vagy a hitelcél szerinti ingatlan értékesítésre kerül, vagy az ingatlan lebontása természeti katasztrófa következtében vált szükségessé, ezen ingatlant a hitelhez kapcsolódóan terhelõ, a Magyar Állam javára fennálló elidegenítési és terhelési tilalom törlésére vonatkozó engedélyt
– az adósok kérelmére – a Kincstár adja ki.”
(4)  Az R. 24. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(10) A  hitelintézetet az  általa jogszerûen folyósított és  a  költségvetéssel elszámolt fiatalok otthonteremtési támogatása, a megelõlegezõ kölcsön, valamint az akadálymentesítési támogatás összege után 3%, minden más központi költségvetési támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg, amelyet – a lakásépítési kedvezményt megelõlegezõ kölcsön kivételével – a támogatással együtt kell elszámolnia a központi költségvetéssel. A lakásépítési kedvezményt megelõlegezõ kölcsön összege után járó költségtérítést a hitelintézet a kölcsönszerzõdés megkötését követõ elsõ elszámolásban számolja el a központi költségvetéssel, azzal, hogy a hitelbírálattal, a szerzõdéskötéssel, valamint a gyermekvállalás teljesítésével kapcsolatosan a megelõlegezõ kölcsön igénylésére tekintettel semmilyen címen díj, illetve egyéb ellenszolgáltatás sem az igénylõ házaspárral, sem az állammal szemben nem érvényesíthetõ, és a kölcsönnek az állam általi teljes megfizetése esetén a hitelintézet további költségtérítésre nem jogosult.”

10. §     Az R. a következõ 25/C. §-sal egészül ki:
„25/C. § A 2004. május 1-jén vagy azt követõen kötött kölcsönszerzõdések esetén a 25. § (1) és (2) bekezdése szerinti állami megtérítési kötelezettség nem érvényesíthetõ.”

11. §     Az R. 38. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A 26. § (1) bekezdése, a 27/A. § (1) bekezdése, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak írásban vállalnia kell, hogy a létesítéstõl számított legalább 20 évig tulajdonában maradó bérlakásokat, garzonházat, nyugdíjasházat, idõsek otthonát a pályázott jogcímnek és a rendeltetésének megfelelõen hasznosítja, továbbá a lakóépületet, valamint annak berendezéseit karbantartja, szükség esetén felújítja. A miniszter a pályázó kérelemére – amennyiben a pályázó igazolja, hogy a bérlakást, garzonházat, nyugdíjasházat vagy idõsek otthonát a pályázott jogcímnek megfelelõen hasznosítani nem tudja – engedélyezi a pályázott jogcímtõl eltérõ, de a településen felmerült igényeknek megfelelõ, az Nytv. 26. §-a szerinti lakcímbejelentési kötelezettséggel járó lakhatási célra történõ hasznosítását.”

12. §     Az R. a következõ 47. §-sal egészül ki:
„47. § (1) E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló
257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.)
a) 2. §-ával megállapított 2. § (5) bekezdés a) pontját, 10. §-ával megállapított 25/C. §-át, és 11. §-ával megállapított
38. § (3) bekezdését – a Kincstár vagy bíróság által jogerõsen elbírált esetek kivételével – a Módr. hatálybalépését megelõzõen benyújtott kérelmekre, vagy folyósított támogatásokra is alkalmazni kell,
b)  4.  §-ával megállapított 5/C. §  (2)  bekezdését, 5.  §  (1)–(3) bekezdésével megállapított 16. §  (1), (3), (4)  és
(10) bekezdéseit, 6. §-sal megállapított 18. § (12) bekezdését, 7. §-ával megállapított 20. § (8) bekezdés a) pontját,
8. §-ával megállapított 21. § (4) bekezdését és 9. §-ával megállapított 24. § (2), (5), (6) és (10) bekezdéseit a Módr. hatálybalépését követõen benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a Módr. 3. §-ával megállapított 5/A. § (2) bekezdését a Módr. hatálybalépését megelõzõen benyújtott azon támogatási kérelmekre is  alkalmazni kell, melyeknél a  szerzõdéskötési kötelezettség beálltára még  nem került sor.”

13. §     Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

14. §     Az R.
a)    16. § (9) bekezdésében az „a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény” szövegrész helyébe az
„az Ltp.”,
b)    18.  §  (5)  bekezdésében a  „pénzügyi szolgáltatást közvetítõ  ügynökére” szövegrész helyébe  a  „függõ közvetítõjére” szöveg, az „ügynöke” szövegrész helyébe a „függõ közvetítõje”,
c)    18. §  (11) bekezdésében az  „ügynöke” szövegrész helyébe a  „függõ közvetítõje” szöveg, az  „az ügynök”
szövegrész helyébe a „a függõ közvetítõ”,
d)    21. § (5), (13) és (15) bekezdésében a „pénzügyminiszter” szövegrész helyébe a „miniszter”
szöveg lép.

15. §     Hatályát veszti az R. 5/D. §-a.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Li Nicole: 100-as mellék (nicole@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
- Borka Krisztofer: 102-es mellék (krisztofer@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-as mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

12 Comments

  1. A kérdésem az lenne, hogy az energiatakarékos építkezésre, nem visszatérítendő támogatást bárki igényelhet aki ilyen házat épít, vagy csak azok akik a szocpolnak is megfelelnek.
    Magyarán, ez a támogatás a szocpol szerves része, vagy két független támogatásról van szó?
    Üdv, Zoltán

    1. Az én kérdésem az lenne, hogy hol van definiálva a hasznos alapterület? A rendelet szerint max. 160 m2 lehet a hasznos alapterülete a lakásnak vagy háznak. Mi számít ebbe bele? Ha egy két állásos garázs is, akkor gyakorlatilag egy 120 m2-es lakást lehet ezzel a támogatással építeni. Az mondjuk egy 4 gyermekes családnak nem túl bőséges!
      Az építésjogi definíció szerint minden 190 cm-nél nagyobb belmagasságú belső tér az! És e rendelet szerint?

      Üdvözlettel: Attila

  2. Azt szeretném megkérdezni, hogy hitelt vettünk fel az új lakásunk építéséhez, és két gyermekünk született, az idő alatt amíg eltörölték a szocpolt. Így felvehetjük?Már meg van a lakhatási engedély is, már majdnem egy éve a házban lakunk. Nekünk azt mondták, hogy régen be lehetett építeni a hitel törlesztésébe.

    Üdv Enikő

  3. Hasonló cipőben járok, mint az előttem szóló. 2011. februárban vásároltam egy új házat, 2011. szeptemberben kaptam rá lakhatási engedélyt. A lakáskölcsönöm csökkentése érdekében szeretném a szocpolt felvenni. 2 gyermekem van, és 34, feleségem 31 éves. Mi a teendőm, mert nekem nem világos a fenti jogszabályból?

    Várom válaszukat, Köszönettel: Dóra Tamás

  4. Jól értem hogy a fél-szocpolt (azaz használt lakás / ház vásárlásra, bővítésre) nem vezették vissza?

  5. Tisztelt cím!

    A fiam nevén lévő 3 éve vásárolt építési telekre megkezdődött az építkezés. Közben megnősült, az építési engedély fiam és házastársa nevére szól. Szocpol igénylésüket azzal utasították el, hogy nem jogosultak, mert a telek nem kettőjük nevére szól. A törvény szerint a támogatásból épült lakásban kell mindkét félnek tulajdonjoggal rendelkezni. Jogilag ez ráépítési szerződéssel megoldható, és azért szól kettőjük nevére az építési esgedély, mert igy is tervezték.

    Jogos az OTP elutasítása? Máshol nem lehet még igényelni?

    Várom mielőbbi válaszukat. Üdvözlettel Horváth Ernőné

  6. Szeretném megtudni hogy a szoc.polt házfelújításra, emelet befejezésre lehet igényelni?Muszály házasoknak lenni?Nem elég az élettársi kapcsolat?A tulajdonnak közösnek kell lenni?Előre is köszönöm a válaszukat.

  7. Évek óta gyűjtjük megtakarításunkat a lakás vásárláshoz, mert igyekszünk minél nagyobb önrésszel belevágni. Én és a férjem évek óta dolgozunk folyamatosan. Van két gyerekünk, a harmadik úton. Mindez hiába, mert a férjem 42 éves,én meg 36 vagyok most. A Fundamentás megtakarításunk 2015 elején jár le. Kérdezem én, miért teszik életkor függővé ezt a támogatást? Ha korábban belevágunk a lakásvásárlásba, most nagy valószínűséggel az utcán dekolnánk és az adósok táborát erősíténk.

  8. érdeklődöm, hogy 2004.-be Új lakásépítésre felvett hitel esetén még egyedül állóként, 2005.-be hazasodtunk , 2006-ba született gyerek után megkaptuk az utólagos szocpol.-t 800 ezer forintot
    a második gyerek 2011-be született. Kapható-e utólagos szocpol. a 2011-be születt második gyerekre..
    a két gyerek között 5 év van. még nem vagyunk 40 évesek., hitelt jelenleg is fizetjük.
    Kérdésem jogosultak vagyunk a második gyerek után is az utólagos szocpolra.

    Tiszelettel:teodora

    1. Kedves Teodora!

      Annyira sokminden változott együgyben az elmúlt időszakban, hogy nem tudunk korrekt választ adni. Azt javasoljuk, hogy keressen fel egy magyar bankot, lehetőleg azt, amelyiknél korábban igényelték a szocpolt és ott kaphatnak korrekt információt.

      Tisztelettel:
      Készházportál ügyfélszolgálata

  9. Üdvözlöm!
    Mi 2007.11,hónapban kaptuk meg a félszocpolt 3 manokánk után éppen épülő házunkra.Idén kérjük meg rá az építési engedélyt.Minap azon tanakodtunk,hogy hány év alatt kellett volna befejezni a házat mert a szerződésünkben nincs e szó sem róla.Egy ismerősünk azt mondta hogy max.5+1 év rá a határidő ha ez alatt sem készülünk el vele akkor vissza kell fizetni a pénzt.De minket nem keresett meg a bank.Ön szerint van ilyen határidő?köszönettel zsóka

Hozzászólás a(z) Horváth Ernőné bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Close