Hőszívattyú

A hőszivattyú a megújuló energiák kiaknázására használt eszköz.
Manapság mindenki beszél róla, de jelentését csak kevesen tudják. Mi most úgy próbáljuk a hőszivattyút bemutatni, hogy mindenki számára érthető legyen.

Mi is az a hőszivattyú?

Ezzel a berendezéssel a környezet energiáját tudjuk hasznosítani, amit fűtésre, hűtésre, melegvíz előállításra tudunk használni. A hőt egy alacsonybb hőfokszintről egy magasabra emeljük, amit gazdaságosan tudunk hasznosítani.

Azt, hogy a hőszivattyúban milyen folyamatok játszodnak le azt most nem részletezzük.
Úgy tudunk melegvizet és fűtést biztosítani ennek a berendezésnek a segítségével, hogy minimális a károsanyag kibocsátás és 30-50%-ot sporolhatunk a fűtésszámlánkon.

40-55°C-os melegvizet tudunk előállítani, amit használati melegvíznek illetve fűtővízként tudunk használni, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel működő padlófűtés mennyezetfűtés vagy falfűtés van az épületben.

A föld, levegő, és a víz hőenergiáját tudjuk ezzel a berendezéssel magasabb hőmérsékletűre emelni.

A fűtéshez, használati melegvízhez szükséges energia 70-80%-át a környezet, (víz, levego, föld) alacsony hőmérsékletű hőjéből nyeri ki, azt egy elektromos kompresszor segítségével megfelelő hőfokra feltranszformálja.

A hőszivattyú működtetéséhez elektromos áram szükséges, de kevesebb elektromos áramot használ, mint amennyi hő kinyerhető általa. A kinyert hőenergia és a befektetett elektromos energia arányszámát teljesítmény tényezőnek (COP) nevezzük.
Ez azt mutatja, hogy a kompresszort meghajtó 1 kWó villamos energiával hány kWó hőt lehet előállítani. Ebben az összefüggésben a hőszivattyú hatásfoka nagyobb, mint 100% (általában 350-550%).
Ez az érték attól is függ, hogy mennyi az energiaforrás és a kívánt hőfok különbsége.
Minél közelebb van ez a két érték egymáshoz, annál jobb a hatásfok.
A hatásfok tényezőt a megvásárolt berendezésen is feltüntetik, érdemes minél magasabb COP értékű berendezést vásárolni.

Háromféle típust különböztetünk meg egymástól a hő forrása alapján: levegős, vizes, és föld (föld-víz) hőszivattyúk.

Ezek közül a levegős hőszivattyúnak a legalacsonyabb a befektetési költsége, mivel itt nincs szükség földmunkára, vagy kútfúrásra, mint a másik két típusnál. A levegőből vonjuk el a fűtéshez szükséges hőenergiát. Értelemszerűen a leggyengébb hatásfoka a levegős hőszívattyúknak van, mivel ha kint hideg van akkor szeretnénk bent meleget és fordítva. A föld belsejében pedig télen-nyáron hasonló a hőmérséklet.

Hőszivattyú alkalmazása esetén lakásunk fűtéséhez szükséges energiának csak 15-30%-át kell megvásárolnunk, a többit ingyen kapjuk a természettől! Ez azt jelenti, hogy már ma is sokkal olcsóbb hőszivattyúval fűteni, mint vezetékes gázzal! Csak elektromos áramra van szükségünk, – amiért már ma is legalább ugyanannyit fizetünk, mint az Európa nyugati felében élők – a gázár viszont néhány éven belül akár meg is duplázódhat.

Olcsóbb hűtés!

Nincs szükség külön berendezések beépítésére, hiszen hőszivattyúnk nyáron hűteni tudja otthonunkat, ráadásul lényegesebben gazdaságosabban, és kellemesebben, mint a hagyományos klímák!

Olcsóbb meleg víz!

Hőszivattyúnk szabadidejében ( amikor éppen nem fűt, vagy hűt) szorgalmasan, és rendkívül gazdaságosan elkészíti – és a felhasználásig egy jól hőszigetelt tartályban megőrzi – a szükségleteinknek megfelelő mennyiségű meleg vizet.

Kisebb fenntartási költség!

Hőszivattyúnk annyi karbantartást igényel, mint egy jó hűtőszekrény, azaz szinte semmit! Ráadásul még polcai sincsenek, amit néha le kellene mosni! Nincs éves kötelező felülvizsgálati költség!

Nincs szükség kéményre!

Ha új házat építünk, egyáltalán nem szükséges drága kéményt építenünk, ráadásul így a kéményseprési és ellenőrzési díjakat is megtakarítjuk! Meglévő lakásunk kéményét pedig nem nem kell – az időről-időre változó szabályok miatt néhány évenként méregdrágán átépíttetnünk, kibéleltetnünk!

Teljes függetlenség a gáztól!

Nem vagyunk kiszolgáltatva a gázszolgáltatónknak! Sem az áremelésnek, sem a bizonytalan ellátásnak! Ha új házat építünk, rá se kell csatlakoznunk a vezetékre, ha pedig már be van vezetve a gáz, nyugodtan leválhatunk a rendszerről!
Napjainkban a kormányok sem tudták megoldani a gázszállítás kérdését gyorsan, korrekten az Ukrán-Orosz vitából adódóan. Ha ez ennél jobban elhúzódott volna az egyeztetés, abban az esetben fűtés nélkül maradt volna Magyarországon és Európa legtöbb részén a lakások 90%-a.

Nagyobb biztonság!

Nem fenyeget minket többé a Szénmonoxid mérgezés, a robbanásveszély!

Tökéletes tisztaság!

A hőszivattyú nem bocsát ki magából semmilyen gázt, füstöt, kormot! Egyáltalán nem szennyezzük a környezetünket!

Kisebb helyigény!

A hőszivattyú nem igényel különlegesen kialakított helyiséget! Általában mindössze 1-2 m2-t foglal el. Halk, szagtalan és önműködő. Elhelyezhető a kamrában, a garázsban, a gardrób szobában. Egyes típusai a kertbe, a tetőre, vagy a ház falára is felszerelhetők!

Hosszú élettartam!

A jó minőségű hőszivattyúk élettartama 25-30 év! Ezalatt legfeljebb 10-15 évenként szorulnak kisebb javításra, beállításra!

Lakásunk piaci értéke nagymértékben növekszik!

A gázár növekedése miatt, két év múlva már lényegesen könnyebben és jobb áron lehet majd eladni a hőszivattyús lakásokat, hiszen fenntartási költségük csak töredéke lesz a hagyományos fűtésűeknek!

Teljes kényelem!

Hőszivattyúnk egész évben, teljesen önállóan végzi a rábízott feladatokat! Egyetlen dolgunk van csak! Néha-néha simogassuk meg, és köszönjük meg neki gondoskodását. Hátha jól esik Neki!