Hogyan ösztönzi Madrid ‘Desert City’ a fenntartható vízhasználatot?

Bármennyire is ismerős a sivatagi oázis fogalma, továbbra is kíváncsiságot ébreszt bennünk. Madrid északi peremén, a város egyik főútvonala mellett található a ‘Desert City’ – azaz “Sivatagi Város”. Nevével ellentétben ez sokkal inkább egy üvegházi komplexum, mint város, mely az oktatási rendezvények és az öko-szabadidő népszerűsítésére épült, és mindenféle formájú és méretű kaktuszokkal van tele. Olyan, mint az arizonai Arcosanti 21. századi spanyol változata, a lakóövezet nélkül és sokkal kisebb méretben.

A Garciagerman Arquitectos által tervezett Desert City egy biotechnikai faiskola, amely több mint 400 kaktusz-, szukkulens- és egyéb xerofita növényfaj termesztésére épült. E növények némelyike Dél-Amerikából, Óceániából és Észak-Amerikából származik, de sok közülük a madridi térségben honosak.

A 2017-es megnyitása óta a komplexum egy olyan hely, ahol az emberek megismerkedhetnek a fenntartható kertészkedéssel. Sok helyen, ahol hosszan tartó szárazságtól szenvednek, a vízhasználat korlátozott lehet, különösen kertépítési célokra. A xerofita növények termesztésének népszerűsítése egyfajta segítség azoknak, akik több növényzetet szeretnének otthonuk és vállalkozásuk köré, miközben egyidejűleg betartják ezeket az előírásokat. A Desert City igyekszik megmutatni, hogy bár egy ilyen növényekkel teli kert egyesek számára talán nem tölti be egy buja kert szerepét, mégis hihetetlenül szép lehet.

A látogatók kőösvényeken sétálnak végig a kert öt szakaszán: az “Arizona”, amely kaktuszok lenyűgöző választékával büszkélkedhet, az “Oázis”, pálmafákból álló kis erdővel, a “Tabernas”, lineáris medencével és minimalista tereprendezéssel, a “Guajira”, amely olyan fajokból áll, amelyek egy kifutó alatt árnyékos területeken nőnek, és a “Toszkána”, a kert legkisebb, gránátalmával és olajbogyóval teli része. A Desert City a lehetőségek tárháza, és ha a táj nem elég ahhoz, hogy lenyűgözze a látogatókat, akkor a kutatás egészen biztosan lenyűgözi őket.

A kertészet szerint egy 1070 négyzetméteres hagyományos kerttel rendelkező madridi háztartás vagy vállalkozás évente átlagosan 1050 eurót költ kertépítésre. Ez az összeg tartalmazza az öntözés, az öntözés, a karbantartás és a szerszámok fenntartásának költségeit. Egy xerofita kerttel azonban ezek a kertészeti költségek kétharmadával csökkennének, ami tíz év alatt összesen valamivel több mint 7000 eurós megtakarítást jelentene. Ha a vízmegtakarítás nem is győzi meg az embereket a váltásról, Desert City reméli, hogy a pénzmegtakarítás igen.

A főépület feszített teteje alatt a Desert City különböző konferenciáknak, kiállításoknak, tevékenységeknek és műhelyeknek ad otthont, amelyeket a helyszínen található étterem és bolt szolgál ki. Mindent padlótól a mennyezetig érő üveg is zár, így a látogatók zavartalan kilátást élvezhetnek a kinti kertekre, miközben odabent a növények között elvegyülnek.

Egy ilyen intézményt “városnak” nevezni inkább marketing, mint valóság, még akkor is, ha létezésének van egy valóságon alapuló felhangja. Mégis, ez valójában inkább egy olyan életstílus reklámozása, amelyre mindannyiunknak szüksége van. Ez teszi ezt a sivatagi oázist olyan furcsa alkotássá. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy megfontoltabban használjuk a vizet, de nem akarunk olyan világban élni, ahol vízhiány van. Sajnos a világ azon részein, amelyek történelmileg szenvedtek az aszályoktól, ez a döntés már megszületett az emberek számára.

Forrás: www.dornob.com