Home / Jogszabályok / Házak és lakások energetikai besorolása 2016-tól (közeleg 2020!)

Házak és lakások energetikai besorolása 2016-tól (közeleg 2020!)

Tetszik a Kp.hu?

Tetszik a cikk?

2016. január elseje után megváltoztak az energetikai besorolásai az újonnan épített lakásoknak és családi házaknak, a régebben minősített épületek értékei pedig automatikusan átkonvertálásra kerültek. 

A régi tanúsítás után a legjobb automatikusan elérhető eredmény a CC besorolás.

Ami korábban A+ kategóriába tartozott, az a ház most már csak CC kategóriába tartozhat.

Tehát az idei évtől kezdve már nem egy betű és egy jel mutatja az energiabesorolás értékét.

A CC jelöli a korszerű házakat, az ennél jobb jelölésekkel illetett házak a 2020-as szigorítás után is megfelelőek lesznek. CC jelölésnél csak akkor lehet jobb a ház besorolása, ha legalább 25%-ban megújuló energiát is használ a működés során.

Az átlagos értékkel rendelkező épület az FF jelet kapja.

Besorolás Követelmény érték szerinti százalékos viszony Minőségi osztályának szöveges jellemzése
AA++ <40 % Minimális energiaigényű
AA+ 40-60 % Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
AA 61-80 % Közel nulla energiaigényre vonatkozó  követelménynél jobb
BB 81-100 % Közel nulla energiaigényre  vonatkozó követelményeknek megfelelő
CC 101-130 %  Korszerű
DD 131-160 %  Korszerűt megközelítő
EE 161-200 %  Átlagosnál jobb
FF 201-250 %  Átlagos
GG 251-310 %  Átlagost megközelítő
HH 311-400 %  Gyenge
II 401-500 %  Rossz
JJ >500 %  Kiemelkedően rossz

energetikai_skala_ok_2015-01

7/2006 (V.24.) TNM rendelet – követelményszintek változásai

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendeletet most a 39/2015. (IX.14.) MvM rendelet módosítja.

A módosító rendelet viszonylag hosszú, mert a TNM rendelet egyes mellékleteit is módosítja, illetve bővíti is egy 6. melléklettel, mely a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét tartalmazza.

A változás legfontosabb eleme gyakorlatilag a TNM rendelet 6.§-ában van összefoglalva: mikor milyen követelményrendszernek kell ezután megfelelnünk:

“6. § (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

(2) Új épület létesítése során
a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
c) 2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,
d) az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,
e) az a)-d) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 1. melléklet I-III. részében foglalt követelményeknek.

(3) A (2) bekezdést az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek.

(5) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének
a) 2017. december 31-e után az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,
b) amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,
c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I. részében foglalt követelményeknek meg kell felelnie.

(6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl – meg kell felelnie
a) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek,
b) olyan esetben, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek,
c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I-IV. részében foglalt követelményeknek.

(7) E § alkalmazásában nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.

(8) A műemléki vagy védett épületnek a (4)-(6) bekezdés szerinti felújítása esetében figyelemmel kell lenni az 1. § (2) bekezdésére, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakra.”

Ezt az alábbi táblázat foglalja össze:

energia besorolás

A követelményszinteket a használatbavétel időpontjában kell teljesíteni.

Tehát aki 2016-ban tervez családi házat, vagy lakást az már csak a CC kategóriát kell, hogy megcélozza, mert ellenkező esetben 1-2 éven belül egy értéktelen háza lesz.

Fajlagos hőveszteség tényezőre vonatkozó követelmények

Nézzük a 3. pontot:

“3. Abban az esetben, ha az épület a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősül, elegendő az 5. melléklet II. részében szereplő követelmény teljesítése ahhoz, hogy az épület közel nulla energiaigényűnek minősüljön.”

Tehát, az új, 6. mellékletben megadott követelményszint csak könnyűszerkezetes épületekre vonatkozik! Nehéz szerkezet esetén ismét marad költségoptimalizált követelményszint esetén megadott határérték, vagyis az 5. melléklet II. pontja az irányadó.

Fontos tudni, hogy a q tényező határértéke általában nagy, 25% feletti homlokzati üvegezési arány esetén többnyire csak 3 rétegű üvegezéssel elégíthető ki nagy biztonsággal. 

Az épület energiaigényét a (2. melléklet XII. alapján) számított összesített energetikai jellemző értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben megújuló energiaforrásból kell biztosítani;

  • a figyelembe vett megújuló energia: az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, vagy a közelben előállított (az épület ellátására és azzal együtt hozták létre, vagy olyan távfűtésből/távhűtésből fedezik, amely csak megújuló energiát használ – 6. mellékl. IV.1. tábl.)
  • Egyéb rendeltetésű épületnél a megújuló energia részaránynak nem kell meghaladnia a 25 kWh/m2a-t.
  • Az összesített energetikai jellemző számított értékébe a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba (3. melléklet V.1. táblázat szerint – primer energia átalakítási tényező=0)
  • Az itt található táblázat (6. melléklet IV.1.) tartalmazza a megújuló részarányba figyelembe veendő primer átalakítási tényezőket – de az e-epites.hu-n megjelent segédlet 7. oldal alapján: “A 6. melléklet IV.1 táblázatában szereplő, az országos hálózatból vett elektromos áram megújuló energia tartalma tájékoztató adat, de nem vehető figyelembe a MEM számítás során, mivel nem számít közelben termeltnek a 3. pont szerint.”
  • Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.
  • Számításba vehető a szoláris hőnyereség hőtároló tömeg figyelembevételével vett hatásos hányada.
  • Épületből távozó, vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe – kivéve a más épületből a közcsatornákba engedett víz hőjét.
  • Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.

Meglévő mellékletek változásai

A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet I. és III. mellékleteiben is történik néhány változás.

Az I. mellékletben ez az V. fejezetet, vagyis az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírásokat érinti. A fejezetben rögzített gépészeti paraméterek alapvetően a tervezést érintik, vagyis olyan kitételeket fogalmaznak meg, melyeket figyelembe kell venni új épület vagy épületrész, illetve bővítés, felújítás során, a gépészeti rendszerek tervezése, létesítése kapcsán.

. Építtesse velünk kiemelten energiatakarékos családiházát.

Referencia képeink Referencia videóink Így épül fel egy energiatakarékos családiház ÁRAJÁNLATKÉRÉS TÍPUSTERVEK ÁRAJÁNLATTAL
Ha már rendelkezik saját tervekkel, akkor egyedi árajánlatot készítünk. Ha típusterveink után érdeklődik, kérjük válassza a "típustervek" menüpontot.
EnergyFriendHome készházaink bemutatása
Műszaki tartalom Készházaink előnyei
SZERKEZETKÉSZ HÁZÉPÍTÉS CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉS
CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉS 6 KÜLÖNBÖZŐ TECHNOLÓGIÁVAL

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER, MINŐSÍTÉSEK

ISO MINŐSÍTÉS:

A KP Sales House Kft a megrendelők még magasabb szintű kiszolgálásának érdekében "lakó- és nem lakó épület építése" területen minőségirányítási rendszert vezetett be és alkalmaz, mely megfelel az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeinek.___________________________________

MINŐSÍTETT VÁLLALKOZÁS:

Cégünket, Európa egyik vezető üzleti információ szolgáltatója a Bisnode "A" kategóriás (A – Creditworthy) vállalkozásként minősítette. Az A tanúsítványra a magyar piacon csupán a cégek 7,44 %-a jogosult. Velünk az üzleti kapcsolat kialakításának pénzügyi kockázata alacsony. A Bisnode az aktívan működő vállalkozásokat 300 mutató alapján vizsgálja, és napi szinten minősíti. A mutatók négy nagy csoportja: demográfiai adatok, pénzügyi eredmények, negatív és jogi események, és fizetési tapasztalatok.

A tanúsítvány számítási feladataihoz kapcsolódóan ebből elsősorban az 1. pont alá kerülő kiegészítést fontos ismerni:

“1.2. A fűtés üzemideje alatt, ha jogszabály másképp nem rendelkezik:
1.2.1. huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal egy rendeltetési egységben lévő helyiségekben a fűtési energiaigény meghatározását 20 °C -os levegő hőmérsékletre kell végezni;
1.2.2. azokban a közlekedőkben és mellékhelyiségekben, amelyek egy épületben vannak a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekkel, de nincsenek velük egy rendeltetési egységben és azoktól U < 0,8 W/m2K szerkezetek határolják, 17 °C -os levegő hőmérsékletére lehet végezni a méretezést;”

“6. A légtechnikai rendszerre vonatkozó előírások
6.1. Hővisszanyerő
Lakótól eltérő rendeltetésű épületek esetén, amennyiben a légtechnikai rendszerben elszívásra és befújásra is légvezeték kiépítése történik, vagy amennyiben a légtechnikai rendszerben a levegő fűtésre kerül, akkor a légtechnikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerés működési hatásfoka legalább 65% legyen.”

Vagyis fenti esetekben kötelezően előírják a hővisszanyerő beépítését! Ezt a szabályt a 2016. január 1.-e után beadott engedélyek esetén kell alkalmazni – illetve nem engedélyköteles munkák esetében is kötelező, ha a kivitelezést e dátum után kezdték meg. A rendszer hatásfokába a deresedés elleni védelem miatti veszteséget is be kell számítani.

A 3. mellékletet érintő változások két területet érintenek. Egyrészt az “I. Jelölések és mértékegységek” fejezetben változik azon mennyiségek mértékegysége, melyekben ezres osztó szerepelt (H és Z). Másrészt a “IV. Épületekre vonatkozó tervezési adatok” részben lévő IV.1. táblázat két megjegyzéssel egészül ki:

“10) A lakóegységenként a lakóegység 80 m2 hasznos alapterület feletti hányadát 15 kWh/m2a-el kell figyelembe venni. 11) A fűtési energia igény számításánál a belső hő nyereség hasznosult hányadát fajlagos hőtároló tömeg függvényében le kell csökkenteni.”

A 10)-es számú kiegészítés könnyedén értelmezhető, 11)-es számú társa azonban első látásra kicsit nehezebben. Valószínűleg a sugárzási nyereséghez kapcsolódó ε hasznosítási tényezőre utal, mely a hőtároló tömeg függvényében 0,5 (könnyűszerk.) illetve 0,75 (nehéz szerk.) értéket veheti fel.

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet – új energetikai besorolás és rengeteg új, kötelező adat a tanúsítványban

Új besorolás a közel nulla követelményszint alapján

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 4.§ (7) pontja tartalmazza a besoroláshoz használt referenciaérték meghatározásának módját:

“(7) Az 1. melléklet szerinti energetikai minőségtanúsítványon feltüntetett követelményértéket és az energetikai minőség szerinti besoroláshoz (a továbbiakban: besorolás) felhasznált referenciaértéket a Rend. 4. §-a szerint, a Rend. 6. melléklet III. része alapján kell meghatározni. „BB” vagy annál jobb besorolás csak abban az esetben adható az épületre vagy a benne lévő önálló rendeletetési egységre, ha az épület egésze megfelel a Rend. 6. melléklet II. és IV. részében meghatározott követelményeknek is.”

A bekezdésben a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet paragrafusaira utalnak – korábban ez így is szerepelt, most valamiért kimaradt a szövegből. A minősítési osztályba soroláshoz eddig az összesített energetikai jellemző általános követelményrendszer szerint megadott követelményértékéhez hasonlítottuk az épületre számított értékét, és az így kapott százalékérték mutatta meg, hogy mely kategóriába kerülhet az ingatlan. 2016 januártól az összesített energetikai jellemző követelményértékét azonban már a TNM rendelet 6. melléklet III. fejezete szerint (közel nulla követelményszint) kell megadni, és ehhez viszonyítjuk annak épületre számított értékét. Az így kapott százalék érték a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete szerint, új besorolási skálán elhelyezve adja az új minősítési osztályt.

energetikai_skala_ok_2015-01

A duplázott betűk a korábbi rendszertől való megkülönböztethetőséget szolgálják.

A besoroláshoz önmagában azonban nem elég a korábbi százalék érték, fent idézett, 4.§ (7) pontja alapján vizsgálni kell a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 6. melléklet II. és IV. fejezetének való megfelelést is – fajlagos hőveszteség tényező és megújulók részaránya -, legalábbis ha BB vagy annál jobb besorolás jönne szóba – ezek csak abban az esetben adhatóak ki, ha utóbbi követelményeknek is megfelel az épület egésze. Rendeltetési egység tanúsítása során ez okozhat némi nehézséget, a rendelet ugyanis ténylegesen azt mondja ki, hogy ilyen esetben nem csak a lakást (rendeltetési egységet), hanem a teljes épületet is tanúsítani kell! A 2. melléklet 1.9.1. pontja ráadásul kiköti, hogy a lakás tanúsítványának hivatkoznia kell az épület tanúsítványának HET- kódszámára.

További kikötések találhatóak a rendeletben AA vagy annál jobb besorolás esetére – egyrészt csak a TNM rendeletben meghatározott részletes számítási módszer, vagy dinamikus szimuláció alkalmazása esetén adható ki, másrészt:

“4. „AA” vagy annál jobb besorolás csak olyan esetben adható
4.1. ahol a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott,
4.2. ahol a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott,
4.3. ahol az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön legalább költségosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott.”

2016 előtt kiállított energiatanúsítványok átsorolása

A kormányrendelet 12.§ (3) bekezdése rögzíti, hogy az OÉNY a korábban feltöltött tanúsítványoknak számítógépes algoritmusok segítségével új besorolást ad, 2016. március 1.-ig:

A kiadott új dokumentum maximum értéke CC lehet, az ennél jobb értékre minősített ingatlanok esetében új dokumentáció elkészítése szükséges.

Az új energiatanúsítvány rendszer legfontosabb tudnivalói:

  • Az új családi házakra, irodákra, lakásokra vonatkozó fokozatosan szigorodó követelményeket a használatbavétel időpontjában kell teljesíteni, ezért ezt már a tervezésnél kalkulálni kell.
  • 2016. január 1.-től a használatbavételi engedély kérelem és a használatbavétel tudomásul vételének feltétele, hogy az épület rendelkezzen hiteles energetikai tanúsítvánnyal.
  • A tanúsítványt bizonyos feltételek teljesülése esetén az utolsó 3 év energiafogyasztási adatai alapján is ki lehet állítani. De ez a tanúsítvány nem 10, hanem csak 3 évig lesz érvényes.
  • A besorolás az összesített energetikai jellemző számított értékének és “közel nulla” követelményszintnél megadott követelményértékének viszonya alapján történik. Az új skála kettőzött betűi biztosítják a korábbi besorolástól való megkülönböztethetőséget.
  • Az összesített energetikai jellemző “közel nulla” szintű követelményértéke az épület méretétől független.
  • Az automatikus átsorolással maximum CC besorolást lehet kapni. Ha igény van ennél jobb minősítésre, akkor újra el kell a vizsgálatot végezni.
  • BB vagy annál jobb besorolás csak abban az esetben adható – teljes épületre vagy önálló rendeltetési egységre -, ha a teljes épület megfelel a fajlagos hőveszteség tényező és a megújuló részarány “közel nulla” követelményeinek is (7/2006 TNM rendelet 6. melléklet II. és IV.) –> Tehát ha pl. egy lakás BB-re jönne ki, meg kell csinálnia teljes épület tanúsítását külön, és ha az is teljesíti a BB követelményt, akkor annak HET- kódszámára hivatkozva adható ki a lakás tanúsítványa!
  • AA vagy annál jobb besorolás csak részletes módszerrel vagy dinamikus szimulációval történő számítás esetén adható ki, illetve teljesülnie kell az alábbiaknak:
    • a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott
    • a fűtési és hűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott
    • az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön legalább költségelosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott.
  • Felújítások esetén a “közel nulla” követelményszint teljesítése önkéntes, 2018-tól a felújított szerkezetek tekintetében (U érték) a költségoptimalizált követelményeket kell teljesíteni – illetve a gépészet 1. melléklet V. szerinti (általános) követelményeit. Jelentős felújítás esetén az épületnek vagy érintett egységnek meg kell felelnie a q és E érték költségoptimalizált követelményeinek is, valamint vizsgálni kell a nyári túlmelegedést.
  • Az összesített energetikai jellemző méretezett értékénél a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba.
  • Lakó funkciótól éltérő funkció esetén bizonyos esetekben kötelező hővisszanyerős szellőztető rendszer beépítése.

A 2016-tól érvényben lévő energiatanúsítvány változásával kapcsolatos jogszabály és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményrendszer ide kattintva érhető el.

kp.hu ugyfelszolgalata

Ajánló

csok

A Kormány 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete az Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete az Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról A  ...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.